Közötti hasonlóságok 1918 és Csehország történelme
1918 és Csehország történelme 19 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Cieszyn, Csehszlovákia, Duna, Edvard Beneš, Egyesült Királyság, Első világháború, Károlyi Mihály-kormány, Lengyelország, Magyarország, Milan Rastislav Štefánik, Németország, Prága, Szilézia, Szovjetunió, Szudétavidék, Tomáš Garrigue Masaryk, Trianoni békeszerződés, Turócszentmárton.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
1918 és Ausztria · Ausztria és Csehország történelme ·
Cieszyn
Cieszyn (csehül Těšín; Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban.
1918 és Cieszyn · Cieszyn és Csehország történelme ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
1918 és Csehszlovákia · Csehország történelme és Csehszlovákia ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
1918 és Duna · Csehország történelme és Duna ·
Edvard Beneš
Edvard Beneš (Kožlany, 1884. május 28. – Sezimovo Ústí, 1948. szeptember 3.) cseh politikus, Csehszlovákia második, vitatott megítélésű elnöke, Csehszlovákia létrehozásának legerőteljesebb hirdetője és megvalósítója.
1918 és Edvard Beneš · Csehország történelme és Edvard Beneš ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
1918 és Egyesült Királyság · Csehország történelme és Egyesült Királyság ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
1918 és Első világháború · Csehország történelme és Első világháború ·
Károlyi Mihály-kormány
Károlyi kormánya Károlyi beszéde a köztársaság kikiáltása után 1918. november 16-án (1080p) Linder Béla "Nem akarok több katonát látni" beszéde (1080p videó) A Károlyi Mihály-kormány 1918.
1918 és Károlyi Mihály-kormány · Csehország történelme és Károlyi Mihály-kormány ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
1918 és Lengyelország · Csehország történelme és Lengyelország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1918 és Magyarország · Csehország történelme és Magyarország ·
Milan Rastislav Štefánik
Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
1918 és Milan Rastislav Štefánik · Csehország történelme és Milan Rastislav Štefánik ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
1918 és Németország · Csehország történelme és Németország ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
1918 és Prága · Csehország történelme és Prága ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
1918 és Szilézia · Csehország történelme és Szilézia ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
1918 és Szovjetunió · Csehország történelme és Szovjetunió ·
Szudétavidék
Szudétavidék (csehül és szlovákul: Sudety; csehül pohraniční území; németül: Sudetenland, lengyelül: Kraj Sudetów) néven nevezték Csehország azon határvidékeit, ahol a német lakosság volt többségben.
1918 és Szudétavidék · Csehország történelme és Szudétavidék ·
Tomáš Garrigue Masaryk
Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.
1918 és Tomáš Garrigue Masaryk · Csehország történelme és Tomáš Garrigue Masaryk ·
Trianoni békeszerződés
date.
1918 és Trianoni békeszerződés · Csehország történelme és Trianoni békeszerződés ·
Turócszentmárton
Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye.
1918 és Turócszentmárton · Csehország történelme és Turócszentmárton ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1918 és Csehország történelme
- Mi van a közös 1918 és Csehország történelme
- Közötti hasonlóságok 1918 és Csehország történelme
Összehasonlítását 1918 és Csehország történelme
1918 509 kapcsolatokat, ugyanakkor Csehország történelme 162. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 2.83% = 19 / (509 + 162).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1918 és Csehország történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: