Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

19. század és Perczel Mór

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 19. század és Perczel Mór

19. század vs. Perczel Mór

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19. Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

Közötti hasonlóságok 19. század és Perczel Mór

19. század és Perczel Mór 13 közös dolog (a Uniópédia): Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Bem József, Buda (történelmi település), Debrecen, Görgei Artúr, Kiegyezés, Kossuth Lajos, Napóleoni háborúk, Olaszország, Pákozdi csata, Pest (történelmi település), Világosi fegyverletétel, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.

19. század és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz és Perczel Mór · Többet látni »

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

19. század és Bem József · Bem József és Perczel Mór · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

19. század és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Perczel Mór · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

19. század és Debrecen · Debrecen és Perczel Mór · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

19. század és Görgei Artúr · Görgei Artúr és Perczel Mór · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

19. század és Kiegyezés · Kiegyezés és Perczel Mór · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

19. század és Kossuth Lajos · Kossuth Lajos és Perczel Mór · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

19. század és Napóleoni háborúk · Napóleoni háborúk és Perczel Mór · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

19. század és Olaszország · Olaszország és Perczel Mór · Többet látni »

Pákozdi csata

A pákozd-sukorói csata vagy röviden pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első jelentős összecsapása volt.

19. század és Pákozdi csata · Pákozdi csata és Perczel Mór · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

19. század és Pest (történelmi település) · Perczel Mór és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Világosi fegyverletétel

Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.

19. század és Világosi fegyverletétel · Perczel Mór és Világosi fegyverletétel · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és 19. század · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Perczel Mór · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 19. század és Perczel Mór

19. század 628 kapcsolatokat, ugyanakkor Perczel Mór 118. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 1.74% = 13 / (628 + 118).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 19. század és Perczel Mór. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »