Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

19. század és Otto von Bismarck

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 19. század és Otto von Bismarck

19. század vs. Otto von Bismarck

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19. Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 1. – Friedrichsruh, 1898. július 30.) régi porosz junker családból származó államférfi, aki Ausztria kizárásával, porosz vezetéssel teremtette meg az egységes Németországot, s alapozta meg a kontinentális német dominanciát.

Közötti hasonlóságok 19. század és Otto von Bismarck

19. század és Otto von Bismarck 27 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Benjamin Disraeli, Buda (történelmi település), Franciaország, Habsburg Birodalom, Hármas szövetség (1882), Három császár egyezménye (1873), I. Ferenc József magyar király, III. Napóleon francia császár, IX. Piusz pápa, Karl Marx, Klemens Wenzel Lothar von Metternich, Krími háború, Magyar Királyság, Magyarország, Napóleoni háborúk, Olasz Királyság, Orosz–török háború (1877–78), Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Párizs, Pomeránia, Porosz–francia háború, Porosz–osztrák–olasz háború, San Stefanó-i béke, Szent Szövetség, Vatikán.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

19. század és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Otto von Bismarck · Többet látni »

Benjamin Disraeli

Benjamin Disraeli, Beaconsfield grófja (London, 1804. december 21. – London, 1881. április 19.) brit konzervatív politikus, író, miniszterelnök.

19. század és Benjamin Disraeli · Benjamin Disraeli és Otto von Bismarck · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

19. század és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Otto von Bismarck · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

19. század és Franciaország · Franciaország és Otto von Bismarck · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

19. század és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Otto von Bismarck · Többet látni »

Hármas szövetség (1882)

Hármas szövetségnek nevezik azt a katonai szövetségi megállapodást, amelyet 1882-ben Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia kötött az Olasz Királysággal. Ténylegesen német–osztrák szövetséget jelentett, mert a harmadik szereplő, Olaszország hamarosan elsodródott tőlük, és az első világháború folyamán 1915-ben a németellenes táborban kötött ki. A Hármas szövetség tagjai.

19. század és Hármas szövetség (1882) · Hármas szövetség (1882) és Otto von Bismarck · Többet látni »

Három császár egyezménye (1873)

A Három császár egyezménye vagy Három császár egyezsége egy 1873.

19. század és Három császár egyezménye (1873) · Három császár egyezménye (1873) és Otto von Bismarck · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

19. század és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Otto von Bismarck · Többet látni »

III. Napóleon francia császár

III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.

19. század és III. Napóleon francia császár · III. Napóleon francia császár és Otto von Bismarck · Többet látni »

IX. Piusz pápa

IX. Piusz pápa IX. Piusz pápa Boldog IX.

19. század és IX. Piusz pápa · IX. Piusz pápa és Otto von Bismarck · Többet látni »

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.

19. század és Karl Marx · Karl Marx és Otto von Bismarck · Többet látni »

Klemens Wenzel Lothar von Metternich

Herceg és gróf Klemens Wenzel Nepomuk Lothar von Metternich-Winneburg zu Beilstein (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője.

19. század és Klemens Wenzel Lothar von Metternich · Klemens Wenzel Lothar von Metternich és Otto von Bismarck · Többet látni »

Krími háború

A krími háború 1853 és 1856 között Délkelet-Európában és a Közel-Keleten, egyfelől az Orosz Birodalom és szövetségesei, másfelől az Oszmán Birodalom és az azt támogató brit–francia–szárd szövetséges erők, illetve különféle nemzetiségű önkéntes csapatok részvételével zajlott.

19. század és Krími háború · Krími háború és Otto von Bismarck · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

19. század és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Otto von Bismarck · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

19. század és Magyarország · Magyarország és Otto von Bismarck · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

19. század és Napóleoni háborúk · Napóleoni háborúk és Otto von Bismarck · Többet látni »

Olasz Királyság

Az Olasz Királyság egy 1861–1946 között, a mai Olaszország területén fennálló állam volt.

19. század és Olasz Királyság · Olasz Királyság és Otto von Bismarck · Többet látni »

Orosz–török háború (1877–78)

Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban.

19. század és Orosz–török háború (1877–78) · Orosz–török háború (1877–78) és Otto von Bismarck · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

19. század és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Otto von Bismarck · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

19. század és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Otto von Bismarck · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

19. század és Párizs · Otto von Bismarck és Párizs · Többet látni »

Pomeránia

Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.

19. század és Pomeránia · Otto von Bismarck és Pomeránia · Többet látni »

Porosz–francia háború

A porosz–francia háború 1870–1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között.

19. század és Porosz–francia háború · Otto von Bismarck és Porosz–francia háború · Többet látni »

Porosz–osztrák–olasz háború

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.

19. század és Porosz–osztrák–olasz háború · Otto von Bismarck és Porosz–osztrák–olasz háború · Többet látni »

San Stefanó-i béke

A San Stefanó-i béke az 1877–1878-as orosz-török háborút zárta le.

19. század és San Stefanó-i béke · Otto von Bismarck és San Stefanó-i béke · Többet látni »

Szent Szövetség

Orosz Birodalom A Szent Szövetség az 1815.

19. század és Szent Szövetség · Otto von Bismarck és Szent Szövetség · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

19. század és Vatikán · Otto von Bismarck és Vatikán · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 19. század és Otto von Bismarck

19. század 628 kapcsolatokat, ugyanakkor Otto von Bismarck 124. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 3.59% = 27 / (628 + 124).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 19. század és Otto von Bismarck. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »