Közötti hasonlóságok 19. század és Liszt Ferenc
19. század és Liszt Ferenc 53 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Arad (Románia), Aradi vértanúk, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bécs, Belgium, Buda (történelmi település), Budapest, Esztergom, Franciaország, Franz Schubert, Frédéric Chopin, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gioachino Rossini, Habsburg Birodalom, Hector Berlioz, Heinrich Heine, I. Ferenc József magyar király, III. Napóleon francia császár, Irodalom, IX. Piusz pápa, Johannes Brahms, Kolozsvár, London, Ludwig van Beethoven, Magyar Állami Operaház, Magyar Királyság, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyarok, ..., Magyarország, Munkácsy Mihály, Német Birodalom, Nemzeti Színház (épület, 1837–1913), Október 6., Olaszország, Oroszok, Oroszország, Párizs, Pest (történelmi település), Pjotr Iljics Csajkovszkij, Richard Wagner (zeneszerző), Romantika, Spanyolország, Széchenyi István, Vatikán, Velence (Olaszország), Victor Hugo, Viktória brit királynő, Zsidó vallás, 1830-as évek, 1838-as pesti árvíz, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (23 több) »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
19. század és Angol nyelv · Angol nyelv és Liszt Ferenc ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
19. század és Arad (Románia) · Arad (Románia) és Liszt Ferenc ·
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
19. század és Aradi vértanúk · Aradi vértanúk és Liszt Ferenc ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
19. század és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Liszt Ferenc ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
19. század és Bécs · Bécs és Liszt Ferenc ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
19. század és Belgium · Belgium és Liszt Ferenc ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
19. század és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Liszt Ferenc ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
19. század és Budapest · Budapest és Liszt Ferenc ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
19. század és Esztergom · Esztergom és Liszt Ferenc ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
19. század és Franciaország · Franciaország és Liszt Ferenc ·
Franz Schubert
Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.) osztrák zeneszerző.
19. század és Franz Schubert · Franz Schubert és Liszt Ferenc ·
Frédéric Chopin
Frédéric François Chopin (eredeti nevén: Fryderyk Franciszek Chopin, lengyel levelezésében olykor Szopen is; Żelazowa Wola, 1810. március 1. – Párizs, 1849. október 17.) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz.
19. század és Frédéric Chopin · Frédéric Chopin és Liszt Ferenc ·
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
19. század és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Liszt Ferenc ·
Gioachino Rossini
Gioachino Antonio Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző.
19. század és Gioachino Rossini · Gioachino Rossini és Liszt Ferenc ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
19. század és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Liszt Ferenc ·
Hector Berlioz
Louis Hector Berlioz (La Côte-Saint-André, 1803. december 11. – Párizs, 1869. március 8.) francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.
19. század és Hector Berlioz · Hector Berlioz és Liszt Ferenc ·
Heinrich Heine
Christian Johann Heinrich Heine (eredeti nevén Harry Heine, Düsseldorf, 1797. december 13. – Párizs, 1856. február 17.) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró.
19. század és Heinrich Heine · Heinrich Heine és Liszt Ferenc ·
I. Ferenc József magyar király
I.
19. század és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Liszt Ferenc ·
III. Napóleon francia császár
III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.
19. század és III. Napóleon francia császár · III. Napóleon francia császár és Liszt Ferenc ·
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
19. század és Irodalom · Irodalom és Liszt Ferenc ·
IX. Piusz pápa
IX. Piusz pápa IX. Piusz pápa Boldog IX.
19. század és IX. Piusz pápa · IX. Piusz pápa és Liszt Ferenc ·
Johannes Brahms
Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.) német zeneszerző.
19. század és Johannes Brahms · Johannes Brahms és Liszt Ferenc ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
19. század és Kolozsvár · Kolozsvár és Liszt Ferenc ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
19. század és London · Liszt Ferenc és London ·
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
19. század és Ludwig van Beethoven · Liszt Ferenc és Ludwig van Beethoven ·
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
19. század és Magyar Állami Operaház · Liszt Ferenc és Magyar Állami Operaház ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
19. század és Magyar Királyság · Liszt Ferenc és Magyar Királyság ·
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
19. század és Magyar Nemzeti Múzeum · Liszt Ferenc és Magyar Nemzeti Múzeum ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
19. század és Magyar nyelv · Liszt Ferenc és Magyar nyelv ·
Magyarok
Nincs leírás.
19. század és Magyarok · Liszt Ferenc és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
19. század és Magyarország · Liszt Ferenc és Magyarország ·
Munkácsy Mihály
Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
19. század és Munkácsy Mihály · Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály ·
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
19. század és Német Birodalom · Liszt Ferenc és Német Birodalom ·
Nemzeti Színház (épület, 1837–1913)
A Nemzeti Színház Pest-Buda első a magyar nyelvű színjátszás számára épített színházépülete volt.
19. század és Nemzeti Színház (épület, 1837–1913) · Liszt Ferenc és Nemzeti Színház (épület, 1837–1913) ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
19. század és Október 6. · Liszt Ferenc és Október 6. ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
19. század és Olaszország · Liszt Ferenc és Olaszország ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
19. század és Oroszok · Liszt Ferenc és Oroszok ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
19. század és Oroszország · Liszt Ferenc és Oroszország ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
19. század és Párizs · Liszt Ferenc és Párizs ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
19. század és Pest (történelmi település) · Liszt Ferenc és Pest (történelmi település) ·
Pjotr Iljics Csajkovszkij
Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. – Szentpétervár, 1893. november 6.) orosz romantikus zeneszerző, az egyetemes zenetörténet egyik legkiemelkedőbb, egyik legismertebb és egyik legközkedveltebb alakja.
19. század és Pjotr Iljics Csajkovszkij · Liszt Ferenc és Pjotr Iljics Csajkovszkij ·
Richard Wagner (zeneszerző)
Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
19. század és Richard Wagner (zeneszerző) · Liszt Ferenc és Richard Wagner (zeneszerző) ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
19. század és Romantika · Liszt Ferenc és Romantika ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
19. század és Spanyolország · Liszt Ferenc és Spanyolország ·
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
19. század és Széchenyi István · Liszt Ferenc és Széchenyi István ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
19. század és Vatikán · Liszt Ferenc és Vatikán ·
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
19. század és Velence (Olaszország) · Liszt Ferenc és Velence (Olaszország) ·
Victor Hugo
Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.
19. század és Victor Hugo · Liszt Ferenc és Victor Hugo ·
Viktória brit királynő
Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837.
19. század és Viktória brit királynő · Liszt Ferenc és Viktória brit királynő ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
19. század és Zsidó vallás · Liszt Ferenc és Zsidó vallás ·
1830-as évek
Nincs leírás.
1830-as évek és 19. század · 1830-as évek és Liszt Ferenc ·
1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.
1838-as pesti árvíz és 19. század · 1838-as pesti árvíz és Liszt Ferenc ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és 19. század · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Liszt Ferenc ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 19. század és Liszt Ferenc
- Mi van a közös 19. század és Liszt Ferenc
- Közötti hasonlóságok 19. század és Liszt Ferenc
Összehasonlítását 19. század és Liszt Ferenc
19. század 628 kapcsolatokat, ugyanakkor Liszt Ferenc 611. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 4.28% = 53 / (628 + 611).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 19. század és Liszt Ferenc. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: