Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Észak-Magyarország, Bükk-vidék, Bükkszentlászló, Diósgyőr, Dunántúl, Eger, Felhőszakadás, Gárdos Aladár, Golop, Herman Ottó, Herman Ottó Múzeum, Magyarország, Marjalaki Kiss Lajos, Mád, Megyeháza (Miskolc), Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház, Pece-patak (Miskolc), Sajó (folyó), Soltész Nagy Kálmán, Szent Anna-templom (Miskolc), Szinva, Tállya, Telepi György, 1838-as pesti árvíz, 1879-es szegedi árvíz.
Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Észak-Magyarország · Többet látni »
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Bükk-vidék · Többet látni »
Bükkszentlászló
Bükkszentlászló (szlovákul: Stará Huta) 1981 óta Miskolchoz tartozó egykori község a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bükk-vidéken.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Bükkszentlászló · Többet látni »
Diósgyőr
Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Diósgyőr · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Dunántúl · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Eger · Többet látni »
Felhőszakadás
Felhőszakadás Felhőszakadásnak nevezzük azt a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, amely általában a nyári félév során keletkezik.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Felhőszakadás · Többet látni »
Gárdos Aladár
Gárdos Aladár, született Grosz Aladár (Budapest, 1878. április 12. – Budapest, 1945. január 15.) magyar szobrász.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Gárdos Aladár · Többet látni »
Golop
Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Golop · Többet látni »
Herman Ottó
Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Herman Ottó · Többet látni »
Herman Ottó Múzeum
A Herman Ottó Múzeum Miskolc legnagyobb múzeuma.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Herman Ottó Múzeum · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Magyarország · Többet látni »
Marjalaki Kiss Lajos
Marjalaki Kiss Lajos (Kisújszállás, 1887. december 18. – Miskolc, 1972. május 1.) régész-történész, tanár, geográfus, Miskolc-kutató.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Marjalaki Kiss Lajos · Többet látni »
Mád
Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Mád · Többet látni »
Megyeháza (Miskolc)
A klasszicista stílusban épült Megyeháza, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székháza, a miskolci Városház tér 1.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Megyeháza (Miskolc) · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Miskolc · Többet látni »
Miskolci Nemzeti Színház
A Miskolci Nemzeti Színház Miskolc belvárosában található a Széchenyi, illetve a Déryné utcában.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Miskolci Nemzeti Színház · Többet látni »
Pece-patak (Miskolc)
A Pece-patak Miskolc északi területének vízgyűjtője, több ágból egyesült medre a Szinvába torkollik.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Pece-patak (Miskolc) · Többet látni »
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Sajó (folyó) · Többet látni »
Soltész Nagy Kálmán
Soltész Nagy Kálmán (Miskolc, 1844. december 25. – Miskolc, 1905. december 6.) királyi tanácsos, országgyűlési képviselő, Miskolc polgármestere.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Soltész Nagy Kálmán · Többet látni »
Szent Anna-templom (Miskolc)
A Szent Anna-templom (más néven Vöröstemplom vagy Verestemplom) Miskolc egyik római katolikus temploma, amely a Szent Anna téren áll.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Szent Anna-templom (Miskolc) · Többet látni »
Szinva
A Szinva Miskolc belvárosában A Szinva patak Észak-Magyarországon található, a Bükk-vidéken ered és a Sajó folyóba torkollik.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Szinva · Többet látni »
Tállya
Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Tállya · Többet látni »
Telepi György
Vasárnapi Ujságban Telepi György, eredetileg Telepianovics György (Kisléta, 1800. október 7. – Tard, 1885. augusztus 12.) színész, festőművész, díszlettervező, színházi technikus, drámaíró és fordító.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és Telepi György · Többet látni »
1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és 1838-as pesti árvíz · Többet látni »
1879-es szegedi árvíz
Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.
Új!!: 1878-as miskolci árvíz és 1879-es szegedi árvíz · Többet látni »
