Közötti hasonlóságok 1849 és 19. század
1849 és 19. század 38 közös dolog (a Uniópédia): Adventizmus, Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Arad (Románia), Aradi vértanúk, Augusztus 13., Batthyány Lajos (miniszterelnök), Branyiszkói ütközet, Buda (történelmi település), Debrecen, Egyesült Királyság, Első világháború, Franciaország, Franz Deym, Frédéric Chopin, Görgei Artúr, Görgey Artúr, Guyon Richárd, I. Ferenc József magyar király, Irodalom, Isaszegi csata (1849), Julius Jacob von Haynau, Kazinczy Ferenc, Kápolnai csata, Kossuth Lajos, Magyar Királyság, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Miniszterelnök, Október 6., Olmützi alkotmány, ..., Oroszország, Párizs, Pest (történelmi település), Petőfi Sándor, Széchenyi lánchíd, Vác, Velence (Olaszország), 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (8 több) »
Adventizmus
Az adventizmus a protestáns kereszténység egy ága, azon belül Krisztus közeli eljövetelét váró vallási irányzat.
1849 és Adventizmus · 19. század és Adventizmus ·
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.
1849 és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · 19. század és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
1849 és Arad (Románia) · 19. század és Arad (Románia) ·
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
1849 és Aradi vértanúk · 19. század és Aradi vértanúk ·
Augusztus 13.
Névnapok: Ipoly + Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.
1849 és Augusztus 13. · 19. század és Augusztus 13. ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
1849 és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · 19. század és Batthyány Lajos (miniszterelnök) ·
Branyiszkói ütközet
A branyiszkói ütközet az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik jelentős következményekkel járó ütközete volt.
1849 és Branyiszkói ütközet · 19. század és Branyiszkói ütközet ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
1849 és Buda (történelmi település) · 19. század és Buda (történelmi település) ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
1849 és Debrecen · 19. század és Debrecen ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
1849 és Egyesült Királyság · 19. század és Egyesült Királyság ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
1849 és Első világháború · 19. század és Első világháború ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
1849 és Franciaország · 19. század és Franciaország ·
Franz Deym
Franz Deym von Stritež (Neuschloss, 1805. – Lesencetomaj, 1872. február 16.) gróf, császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.
1849 és Franz Deym · 19. század és Franz Deym ·
Frédéric Chopin
Frédéric François Chopin (eredeti nevén: Fryderyk Franciszek Chopin, lengyel levelezésében olykor Szopen is; Żelazowa Wola, 1810. március 1. – Párizs, 1849. október 17.) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz.
1849 és Frédéric Chopin · 19. század és Frédéric Chopin ·
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
1849 és Görgei Artúr · 19. század és Görgei Artúr ·
Görgey Artúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Görgei Artúr.
1849 és Görgey Artúr · 19. század és Görgey Artúr ·
Guyon Richárd
Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.
1849 és Guyon Richárd · 19. század és Guyon Richárd ·
I. Ferenc József magyar király
I.
1849 és I. Ferenc József magyar király · 19. század és I. Ferenc József magyar király ·
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
1849 és Irodalom · 19. század és Irodalom ·
Isaszegi csata (1849)
Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára.
1849 és Isaszegi csata (1849) · 19. század és Isaszegi csata (1849) ·
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
1849 és Julius Jacob von Haynau · 19. század és Julius Jacob von Haynau ·
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
1849 és Kazinczy Ferenc · 19. század és Kazinczy Ferenc ·
Kápolnai csata
A kápolnai csatában 1849.
1849 és Kápolnai csata · 19. század és Kápolnai csata ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
1849 és Kossuth Lajos · 19. század és Kossuth Lajos ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
1849 és Magyar Királyság · 19. század és Magyar Királyság ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
1849 és Magyar Tudományos Akadémia · 19. század és Magyar Tudományos Akadémia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1849 és Magyarország · 19. század és Magyarország ·
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
1849 és Miniszterelnök · 19. század és Miniszterelnök ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
1849 és Október 6. · 19. század és Október 6. ·
Olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.
1849 és Olmützi alkotmány · 19. század és Olmützi alkotmány ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
1849 és Oroszország · 19. század és Oroszország ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
1849 és Párizs · 19. század és Párizs ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
1849 és Pest (történelmi település) · 19. század és Pest (történelmi település) ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
1849 és Petőfi Sándor · 19. század és Petőfi Sándor ·
Széchenyi lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
1849 és Széchenyi lánchíd · 19. század és Széchenyi lánchíd ·
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
1849 és Vác · 19. század és Vác ·
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
1849 és Velence (Olaszország) · 19. század és Velence (Olaszország) ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849 · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 19. század ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1849 és 19. század
- Mi van a közös 1849 és 19. század
- Közötti hasonlóságok 1849 és 19. század
Összehasonlítását 1849 és 19. század
1849 277 kapcsolatokat, ugyanakkor 19. század 628. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 4.20% = 38 / (277 + 628).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1849 és 19. század. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: