Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország 54 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Alkotmány, Aradi vértanúk, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bécs, Buda (történelmi település), Budai Várnegyed, Csehek, Debrecen, December 31., Dráva, Dunántúl, Eötvös József (író), Erdély, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, Horvátország, I. Ferenc József magyar király, Ipoly, Jászság, Jobbágyfelszabadítás, Kiegyezés, Komáromi erődrendszer, Kossuth Lajos, Lajta, Magyarok, Magyarország himnusza, Magyarországi ruszinok, ..., Magyarországi szerbek, Március 15., Mohácsi csata, Nemzet, Október 6., Orosz Birodalom, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pest (történelmi település), Petőfi Sándor, Pozsony, Rákóczi-szabadságharc, Reformkor, Románok, Széchenyi István, Székesfehérvár, Szózat, Szeged, Szent Korona, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, 18. század. Bővíteni index (24 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alföld · Alföld és Magyarország ·
Alkotmány
archivedate.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alkotmány · Alkotmány és Magyarország ·
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Aradi vértanúk · Aradi vértanúk és Magyarország ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyarország ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bécs · Bécs és Magyarország ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Magyarország ·
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budai Várnegyed · Budai Várnegyed és Magyarország ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Csehek · Csehek és Magyarország ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Debrecen · Debrecen és Magyarország ·
December 31.
Az év utolsó napja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és December 31. · December 31. és Magyarország ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dráva · Dráva és Magyarország ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dunántúl · Dunántúl és Magyarország ·
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Eötvös József (író) · Eötvös József (író) és Magyarország ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély · Erdély és Magyarország ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Győr · Győr és Magyarország ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Magyarország ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Magyarország ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyarország ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Horvátország · Horvátország és Magyarország ·
I. Ferenc József magyar király
I.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Magyarország ·
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ipoly · Ipoly és Magyarország ·
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Jászság · Jászság és Magyarország ·
Jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Jobbágyfelszabadítás · Jobbágyfelszabadítás és Magyarország ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiegyezés · Kiegyezés és Magyarország ·
Komáromi erődrendszer
Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komáromi erődrendszer · Komáromi erődrendszer és Magyarország ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kossuth Lajos · Kossuth Lajos és Magyarország ·
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lajta · Lajta és Magyarország ·
Magyarok
Nincs leírás.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarok · Magyarok és Magyarország ·
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország himnusza · Magyarország és Magyarország himnusza ·
Magyarországi ruszinok
A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarországi ruszinok · Magyarország és Magyarországi ruszinok ·
Magyarországi szerbek
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarországi szerbek · Magyarország és Magyarországi szerbek ·
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 15. · Március 15. és Magyarország ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Mohácsi csata · Magyarország és Mohácsi csata ·
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nemzet · Magyarország és Nemzet ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 6. · Magyarország és Október 6. ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Orosz Birodalom · Magyarország és Orosz Birodalom ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Országgyűlés · Magyarország és Országgyűlés ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Oszmán Birodalom · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pest (történelmi település) · Magyarország és Pest (történelmi település) ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Petőfi Sándor · Magyarország és Petőfi Sándor ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pozsony · Magyarország és Pozsony ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Rákóczi-szabadságharc · Magyarország és Rákóczi-szabadságharc ·
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Reformkor · Magyarország és Reformkor ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Románok · Magyarország és Románok ·
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Széchenyi István · Magyarország és Széchenyi István ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szózat · Magyarország és Szózat ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeged · Magyarország és Szeged ·
Szent Korona
date.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szent Korona · Magyarország és Szent Korona ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szerbek · Magyarország és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szerbia · Magyarország és Szerbia ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szlovákok · Magyarország és Szlovákok ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · 18. század és Magyarország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország
- Mi van a közös 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország
- Közötti hasonlóságok 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország
Összehasonlítását 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország
1848–49-es forradalom és szabadságharc 289 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 3.66% = 54 / (289 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
