Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

1848–49-es forradalom és szabadságharc vs. Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.

Közötti hasonlóságok 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) 18 közös dolog (a Uniópédia): Aulich Lajos, Barabás Miklós (festő), Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Eötvös József (író), Görgei Artúr, I. Ferenc József magyar király, Josip Jelačić, Katonai határőrvidék, Kiegyezés, Kossuth Lajos, Március 3., Orosz Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Reformkor, Schwechati csata, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Tavaszi hadjárat.

Aulich Lajos

Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Aulich Lajos · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Aulich Lajos · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Barabás Miklós (festő) · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Eötvös József (író) · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Eötvös József (író) · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Görgei Artúr · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Görgei Artúr · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és I. Ferenc József magyar király · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Josip Jelačić · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Josip Jelačić · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Katonai határőrvidék · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiegyezés · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kiegyezés · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kossuth Lajos · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kossuth Lajos · Többet látni »

Március 3.

Névnapok: Kornélia + Frederik, Frigyes, Gunda, Irma, Kámea, Kamilla, Kornél, Kunigunda, Marinusz, Mirkó, Nelli, Oszkár, Ticiána.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 3. · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Március 3. · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Orosz Birodalom · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Orosz Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Osztrák–Magyar Monarchia · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Reformkor · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Reformkor · Többet látni »

Schwechati csata

A schwechati csata az 1848–49 évi szabadságharcban, az 1848 őszén a Dunántúlon folyó hadműveletek utolsó csatája volt.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Schwechati csata · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Schwechati csata · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Széchenyi István · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Széchenyi István · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szemere Bertalan · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Szemere Bertalan · Többet látni »

Tavaszi hadjárat

A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Tavaszi hadjárat · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Tavaszi hadjárat · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

1848–49-es forradalom és szabadságharc 289 kapcsolatokat, ugyanakkor Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) 130. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 4.30% = 18 / (289 + 130).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »