18. század és Egyesült Királyság monarchia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 18. század és Egyesült Királyság monarchia

18. század vs. Egyesült Királyság monarchia

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18. Az Egyesült Királyság monarchia (angolul Monarchy of the United Kingdom), vagy röviden brit monarchia) az Egyesült Királyság, a brit koronafüggőségek és a brit tengerentúli területek alkotmányos monarchiája. A monarcha címe királynő (angolul Queen), ha nő, és király (King), ha férfi (mint jelenleg). A jelenlegi monarcha és államfő III. Károly brit király, aki 2022. szeptember 8-án lépett trónra, miután édesanyja, II. Erzsébet brit királynő meghalt. Az uralkodó és közvetlen családja számos hivatalos, ceremoniális, diplomáciai és képviseleti szerepet tölt be. Mivel a monarchia alkotmányos, az uralkodó párton kívüli funkciókat tölt be: kitüntetéseket adományoz, kinevezi a miniszterelnököt. Hagyományosan ő a brit fegyveres erők főparancsnoka. Bár formálisan a végső végrehajtó hatalom a kormány felett a felségjog alapján még mindig az uralkodóé, ezeket a jogokat csak a parlament elfogadta törvények, a szokások és a precedensek alapján gyakorolhatja. A brit monarchia eredete a kora középkori Skócia és az angolszász Anglia kis királyságaiig nyúlik vissza. Ezek a 10. századra az angol és a skót királyságokban egyesültek. 1066-ban az utolsó megkoronázott angolszász uralkodót, Harold Godwinsont megölték a hastingsi csatában. Angliát ezután meghódították a normannok és a korona a győzedelmes Hódító Vilmos fejére került. Az 1080-as évektől megindult Wales beolvadása: Dél-Wales főurai a régi walesi házakkal összeolvadt normann családok voltak, és sok uradalom magának az angol királynak a kezében volt. A folyamat a 13. századra fejeződött be, amikor Észak-Wales mint hercegség az angol királyság kliensállama lett. Ugyanakkor a Magna Carta aláírásával egy olyan folyamat is megkezdődött, amelyben egyre csökkent az uralkodó hatalma. 1603-tól, amikor VI. Jakab skót király I. Jakab néven megörökölte az angol trónt is, a két királyság ugyanazon uralkodó hatalma alá került. 1649 és 1660 között megszakadt a monarchikus tradíció, és az ország köztársaság lett, Anglia köztársasága (Commonwealth of England) néven, a három királyság háborúja (1639–1651) nyomán. Az 1701-es örökösödési törvény kizárta a római katolikusokat és házastársaikat a trónöröklésből. 1707-ben az angol és a skót királyságok formálisan is összeolvadtak, és létrejött Nagy-Britannia Királysága. 1801-ben, amikor az ír királyság is beolvadt, az állam neve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága lett. A brit monarcha a hatalmas Brit Birodalom feje lett, amely legnagyobb kiterjedésekor, 1921-ben a földkerekség egynegyedére terjedt ki. Az 1920-as években Írország négyötöd része elszakadt Ír Szabadállam néven. Az 1926-os Balfour-nyilatkozat elismerte, hogy a birodalom domíniumai egymástól független, önkormányzattal rendelkező államok, amelyek nem alá- és fölérendeltjei egymásnak, és amelyek a Nemzetközösségben szövetkeznek egymással. A második világháború után a brit gyarmatok és területek java függetlenné vált, és ez véget vetett a birodalomnak. VI. György király és utóda, II. Erzsébet királynő a Nemzetközösség feje címet viselték, hogy ez egyszerre szimbolizálja a részt vevő államok függetlenségét és szövetségét. Az Egyesült Királyság és másik 15 nemzetközösségi monarchia, amelyeknek ugyanaz a személy az uralkodója, képezi a nemzetközösségi királyságok csoportját. Ma is gyakran használatosak ezekben az országokban a brit monarchia, brit uralkodó kifejezések, de az országok függetlenek egymástól, és az uralkodónak országonként más-más szerepe van.

Írország

Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.

Írország és 18. század · Írország és Egyesült Királyság monarchia · Többet látni »