Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 17. század és XIII. Lajos francia király
17. század és XIII. Lajos francia király 8 közös dolog (a Uniópédia): Bethlen Gábor, Elzász, Francia–spanyol háború (1635–1659), Harmincéves háború, Hugenották, Pireneusi béke, Római katolikus egyház, XIV. Lajos francia király.
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
17. század és Bethlen Gábor · Bethlen Gábor és XIII. Lajos francia király ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
17. század és Elzász · Elzász és XIII. Lajos francia király ·
Francia–spanyol háború (1635–1659)
Az 1635–1659-es francia–spanyol háború 1635-ben kezdődött, amikor Franciaország beavatkozott a harmincéves háborúba a spanyolok ellen harcoló hollandok szövetségeseként.
17. század és Francia–spanyol háború (1635–1659) · Francia–spanyol háború (1635–1659) és XIII. Lajos francia király ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
17. század és Harmincéves háború · Harmincéves háború és XIII. Lajos francia király ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
17. század és Hugenották · Hugenották és XIII. Lajos francia király ·
Pireneusi béke
A pireneusi békeszerződés, amelyet 1659.
17. század és Pireneusi béke · Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
17. század és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és XIII. Lajos francia király ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
17. század és XIV. Lajos francia király · XIII. Lajos francia király és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 17. század és XIII. Lajos francia király
- Mi van a közös 17. század és XIII. Lajos francia király
- Közötti hasonlóságok 17. század és XIII. Lajos francia király
Összehasonlítását 17. század és XIII. Lajos francia király
17. század 368 kapcsolatokat, ugyanakkor XIII. Lajos francia király 96. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 1.72% = 8 / (368 + 96).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 17. század és XIII. Lajos francia király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
