Közötti hasonlóságok 1691 és A török kiűzése Magyarországról
1691 és A török kiűzése Magyarországról 6 közös dolog (a Uniópédia): Diploma Leopoldinum, I. Lipót magyar király, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Savoyai Jenő, Szalánkeméni csata, Zrínyi Miklós (költő).
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
1691 és Diploma Leopoldinum · A török kiűzése Magyarországról és Diploma Leopoldinum ·
I. Lipót magyar király
I.
1691 és I. Lipót magyar király · A török kiűzése Magyarországról és I. Lipót magyar király ·
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
1691 és Lajos Vilmos badeni őrgróf · A török kiűzése Magyarországról és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
1691 és Savoyai Jenő · A török kiűzése Magyarországról és Savoyai Jenő ·
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
1691 és Szalánkeméni csata · A török kiűzése Magyarországról és Szalánkeméni csata ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
1691 és Zrínyi Miklós (költő) · A török kiűzése Magyarországról és Zrínyi Miklós (költő) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1691 és A török kiűzése Magyarországról
- Mi van a közös 1691 és A török kiűzése Magyarországról
- Közötti hasonlóságok 1691 és A török kiűzése Magyarországról
Összehasonlítását 1691 és A török kiűzése Magyarországról
1691 36 kapcsolatokat, ugyanakkor A török kiűzése Magyarországról 176. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 2.83% = 6 / (36 + 176).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1691 és A török kiűzése Magyarországról. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: