Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 16. század és Magyar belháború (1526–38)
16. század és Magyar belháború (1526–38) 50 közös dolog (a Uniópédia): Bécs ostroma (1529), Buda (történelmi település), Dózsa György, Drinápolyi béke (1568), Edirne (település), Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi szászok, Európa, Fráter György, Győr, Habsburg Birodalom, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. János magyar király, II. Szelim oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, III. Pál pápa, Jagelló-ház, Jurisics Miklós, Kálvin János, Kolozsvár, Krakkó, Lengyelország, Magyar nyelv, Magyar–török háború (1521–26), Miksa magyar király, Mohácsi csata, ..., Német-római Birodalom, Németek, Olaszok, Oszmán Birodalom, Pápai állam, Protestantizmus, Rákosi végzés, Reformáció, Schmalkaldeni háború, Spanyolok, Speyeri szerződés, Török Bálint (hadvezér), Tiziano Vecellio, V. Károly német-római császár, Váradi béke, Velencei Köztársaság, VII. Kelemen pápa, Werbőczy István, 1540-es évek, 17. század. Bővíteni index (20 több) »
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
16. század és Bécs ostroma (1529) · Bécs ostroma (1529) és Magyar belháború (1526–38) ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
16. század és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Magyar belháború (1526–38) ·
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
16. század és Dózsa György · Dózsa György és Magyar belháború (1526–38) ·
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
16. század és Drinápolyi béke (1568) · Drinápolyi béke (1568) és Magyar belháború (1526–38) ·
Edirne (település)
Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.
16. század és Edirne (település) · Edirne (település) és Magyar belháború (1526–38) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
16. század és Erdély · Erdély és Magyar belháború (1526–38) ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
16. század és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Magyar belháború (1526–38) ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
16. század és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Magyar belháború (1526–38) ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
16. század és Európa · Európa és Magyar belháború (1526–38) ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
16. század és Fráter György · Fráter György és Magyar belháború (1526–38) ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
16. század és Győr · Győr és Magyar belháború (1526–38) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
16. század és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
16. század és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Ferenc francia király
I.
16. század és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
16. század és I. János magyar király · I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
16. század és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
16. század és II. János magyar király · II. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
II. Szelim oszmán szultán
II.
16. század és II. Szelim oszmán szultán · II. Szelim oszmán szultán és Magyar belháború (1526–38) ·
II. Ulászló magyar király
II.
16. század és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
III. Pál pápa
III.
16. század és III. Pál pápa · III. Pál pápa és Magyar belháború (1526–38) ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
16. század és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Magyar belháború (1526–38) ·
Jurisics Miklós
Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".
16. század és Jurisics Miklós · Jurisics Miklós és Magyar belháború (1526–38) ·
Kálvin János
Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.
16. század és Kálvin János · Kálvin János és Magyar belháború (1526–38) ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
16. század és Kolozsvár · Kolozsvár és Magyar belháború (1526–38) ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
16. század és Krakkó · Krakkó és Magyar belháború (1526–38) ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
16. század és Lengyelország · Lengyelország és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
16. század és Magyar nyelv · Magyar belháború (1526–38) és Magyar nyelv ·
Magyar–török háború (1521–26)
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.
16. század és Magyar–török háború (1521–26) · Magyar belháború (1526–38) és Magyar–török háború (1521–26) ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
16. század és Miksa magyar király · Magyar belháború (1526–38) és Miksa magyar király ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
16. század és Mohácsi csata · Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
16. század és Német-római Birodalom · Magyar belháború (1526–38) és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
16. század és Németek · Magyar belháború (1526–38) és Németek ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
16. század és Olaszok · Magyar belháború (1526–38) és Olaszok ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
16. század és Oszmán Birodalom · Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
16. század és Pápai állam · Magyar belháború (1526–38) és Pápai állam ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
16. század és Protestantizmus · Magyar belháború (1526–38) és Protestantizmus ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
16. század és Rákosi végzés · Magyar belháború (1526–38) és Rákosi végzés ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
16. század és Reformáció · Magyar belháború (1526–38) és Reformáció ·
Schmalkaldeni háború
A schmalkaldeni háborúban 1546–1547 között V. Károly állt szemben a schmalkaldeni szövetség tagjaival.
16. század és Schmalkaldeni háború · Magyar belháború (1526–38) és Schmalkaldeni háború ·
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
16. század és Spanyolok · Magyar belháború (1526–38) és Spanyolok ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
16. század és Speyeri szerződés · Magyar belháború (1526–38) és Speyeri szerződés ·
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
16. század és Török Bálint (hadvezér) · Magyar belháború (1526–38) és Török Bálint (hadvezér) ·
Tiziano Vecellio
Tiziano Vecellio (Pieve di Cadore, Veneto, 1488/1490? – Velence, 1576. augusztus 27.) a velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Tiziano, Paolo Veronese (1528–1588) és Tintoretto (1518–1594) legidősebb tagja.
16. század és Tiziano Vecellio · Magyar belháború (1526–38) és Tiziano Vecellio ·
V. Károly német-római császár
V.
16. század és V. Károly német-római császár · Magyar belháború (1526–38) és V. Károly német-római császár ·
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
16. század és Váradi béke · Magyar belháború (1526–38) és Váradi béke ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
16. század és Velencei Köztársaság · Magyar belháború (1526–38) és Velencei Köztársaság ·
VII. Kelemen pápa
VII.
16. század és VII. Kelemen pápa · Magyar belháború (1526–38) és VII. Kelemen pápa ·
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
16. század és Werbőczy István · Magyar belháború (1526–38) és Werbőczy István ·
1540-es évek
Nincs leírás.
1540-es évek és 16. század · 1540-es évek és Magyar belháború (1526–38) ·
17. század
A 17.
16. század és 17. század · 17. század és Magyar belháború (1526–38) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 16. század és Magyar belháború (1526–38)
- Mi van a közös 16. század és Magyar belháború (1526–38)
- Közötti hasonlóságok 16. század és Magyar belháború (1526–38)
Összehasonlítását 16. század és Magyar belháború (1526–38)
16. század 487 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar belháború (1526–38) 463. Ami közös bennük 50, a Jaccard index 5.26% = 50 / (487 + 463).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 16. század és Magyar belháború (1526–38). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
