Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 14. század és Zsigmond magyar király
14. század és Zsigmond magyar király 20 közös dolog (a Uniópédia): Avignon, Árpád-ház, Európa, Gediminas litván nagyfejedelem, Husz János, I. Bajazid oszmán szultán, I. Lajos magyar király, I. Tvrtko bosnyák király, II. Richárd angol király, III. Kázmér lengyel király, IV. Károly német-római császár, János cseh király, Nagy nyugati egyházszakadás, Nikápolyi csata, Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Perszonálunió, Rigómezei csata (1389), Százéves háború, 1370-es évek.
Avignon
Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján.
14. század és Avignon · Avignon és Zsigmond magyar király ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és 14. század · Árpád-ház és Zsigmond magyar király ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
14. század és Európa · Európa és Zsigmond magyar király ·
Gediminas litván nagyfejedelem
Gediminas (kb. 1275 – 1341 decembere), Litvánia nagyfejedelme 1316-tól 1341-ig.
14. század és Gediminas litván nagyfejedelem · Gediminas litván nagyfejedelem és Zsigmond magyar király ·
Husz János
Husz János (csehül Jan Hus), (Husinec, Csehország, 1369 – Konstanz, 1415. július 6.) cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor, vértanú.
14. század és Husz János · Husz János és Zsigmond magyar király ·
I. Bajazid oszmán szultán
I.
14. század és I. Bajazid oszmán szultán · I. Bajazid oszmán szultán és Zsigmond magyar király ·
I. Lajos magyar király
I.
14. század és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király ·
I. Tvrtko bosnyák király
I.
14. század és I. Tvrtko bosnyák király · I. Tvrtko bosnyák király és Zsigmond magyar király ·
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
14. század és II. Richárd angol király · II. Richárd angol király és Zsigmond magyar király ·
III. Kázmér lengyel király
III.
14. század és III. Kázmér lengyel király · III. Kázmér lengyel király és Zsigmond magyar király ·
IV. Károly német-római császár
IV.
14. század és IV. Károly német-római császár · IV. Károly német-római császár és Zsigmond magyar király ·
János cseh király
Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.
14. század és János cseh király · János cseh király és Zsigmond magyar király ·
Nagy nyugati egyházszakadás
A nagy nyugati egyházszakadás (latin: ecclesiae occidentalis schisma) 1378 és 1415/1417 között, közel négy évtizedig tartott, amikor a katolikus egyház egyik központja Róma, a másik Avignon volt.
14. század és Nagy nyugati egyházszakadás · Nagy nyugati egyházszakadás és Zsigmond magyar király ·
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
14. század és Nikápolyi csata · Nikápolyi csata és Zsigmond magyar király ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
14. század és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Zsigmond magyar király ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
14. század és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Zsigmond magyar király ·
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
14. század és Perszonálunió · Perszonálunió és Zsigmond magyar király ·
Rigómezei csata (1389)
Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.
14. század és Rigómezei csata (1389) · Rigómezei csata (1389) és Zsigmond magyar király ·
Százéves háború
A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.
14. század és Százéves háború · Százéves háború és Zsigmond magyar király ·
1370-es évek
----.
1370-es évek és 14. század · 1370-es évek és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 14. század és Zsigmond magyar király
- Mi van a közös 14. század és Zsigmond magyar király
- Közötti hasonlóságok 14. század és Zsigmond magyar király
Összehasonlítását 14. század és Zsigmond magyar király
14. század 270 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsigmond magyar király 263. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 3.75% = 20 / (270 + 263).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 14. század és Zsigmond magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
