Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

14. század és III. Eduárd angol király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 14. század és III. Eduárd angol király

14. század vs. III. Eduárd angol király

A 14. III.

Közötti hasonlóságok 14. század és III. Eduárd angol király

14. század és III. Eduárd angol király 6 közös dolog (a Uniópédia): Crécyi csata, Fekete halál, Geoffrey Chaucer, II. Richárd angol király, Százéves háború, Wat Tyler.

Crécyi csata

A crécyi csata (1346. augusztus 26.) a franciák és angolok között dúló százéves háború (1337-1453) egyik legfontosabb ütközete volt a ma is létező francia falu, Crécy közelében.

14. század és Crécyi csata · Crécyi csata és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Fekete halál

A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75-200 millió ember halt meg a 14.

14. század és Fekete halál · Fekete halál és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Geoffrey Chaucer

Geoffrey Chaucer (London, 1343 (?) – London, 1400. október 25.) az első angol nyelven alkotó költő, filozófus, bürokrata, diplomata.

14. század és Geoffrey Chaucer · Geoffrey Chaucer és III. Eduárd angol király · Többet látni »

II. Richárd angol király

II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.

14. század és II. Richárd angol király · II. Richárd angol király és III. Eduárd angol király · Többet látni »

Százéves háború

A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.

14. század és Százéves háború · III. Eduárd angol király és Százéves háború · Többet látni »

Wat Tyler

Wat Tyler (1341. január 4. – London, 1381. június 15.) az 1381-es, utóbb róla elnevezett angliai parasztlázadás vezére.

14. század és Wat Tyler · III. Eduárd angol király és Wat Tyler · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 14. század és III. Eduárd angol király

14. század 270 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Eduárd angol király 92. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 1.66% = 6 / (270 + 92).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 14. század és III. Eduárd angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »