Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

13. század és Velencei Köztársaság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 13. század és Velencei Köztársaság

13. század vs. Velencei Köztársaság

A 13. A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Közötti hasonlóságok 13. század és Velencei Köztársaság

13. század és Velencei Köztársaság 22 közös dolog (a Uniópédia): Anjou-ház, Aragóniai Királyság, Árpád-ház, Esztergom, II. Frigyes német-római császár, III. Béla magyar király, III. Ince pápa, Iszlám, IV. Béla magyar király, IV. Fülöp francia király, IX. Gergely pápa, Keresztes háborúk, Konstantinápoly, Lombard Liga, Magyarország, Olaszország történelme, Püspök, Split, Tatárjárás, Trogir, VIII. Bonifác pápa, VIII. Mihály bizánci császár.

Anjou-ház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).

13. század és Anjou-ház · Anjou-ház és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Aragóniai Királyság

Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.

13. század és Aragóniai Királyság · Aragóniai Királyság és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Árpád-ház és 13. század · Árpád-ház és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

13. század és Esztergom · Esztergom és Velencei Köztársaság · Többet látni »

II. Frigyes német-római császár

II.

13. század és II. Frigyes német-római császár · II. Frigyes német-római császár és Velencei Köztársaság · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

13. század és III. Béla magyar király · III. Béla magyar király és Velencei Köztársaság · Többet látni »

III. Ince pápa

III.

13. század és III. Ince pápa · III. Ince pápa és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

13. század és Iszlám · Iszlám és Velencei Köztársaság · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

13. század és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Velencei Köztársaság · Többet látni »

IV. Fülöp francia király

IV.

13. század és IV. Fülöp francia király · IV. Fülöp francia király és Velencei Köztársaság · Többet látni »

IX. Gergely pápa

IX.

13. század és IX. Gergely pápa · IX. Gergely pápa és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

13. század és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

13. század és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Lombard Liga

A Lombard Liga két középkori városszövetség volt Észak-Itáliában.

13. század és Lombard Liga · Lombard Liga és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

13. század és Magyarország · Magyarország és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

13. század és Olaszország történelme · Olaszország történelme és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

13. század és Püspök · Püspök és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Split

Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.

13. század és Split · Split és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

13. század és Tatárjárás · Tatárjárás és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Trogir

Trogir (németül és innen átvéve magyarul Trau, latinul Traqurium) város és község (járás) Horvátországban.

13. század és Trogir · Trogir és Velencei Köztársaság · Többet látni »

VIII. Bonifác pápa

Benedetto Caetani (Anagni, 1235 körül – Róma, 1303. október 11.) VIII.

13. század és VIII. Bonifác pápa · VIII. Bonifác pápa és Velencei Köztársaság · Többet látni »

VIII. Mihály bizánci császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS VIII. Mikhaél bizánci császár.

13. század és VIII. Mihály bizánci császár · VIII. Mihály bizánci császár és Velencei Köztársaság · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 13. század és Velencei Köztársaság

13. század 295 kapcsolatokat, ugyanakkor Velencei Köztársaság 356. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 3.38% = 22 / (295 + 356).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 13. század és Velencei Köztársaság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: