Közötti hasonlóságok 1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk
1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk 32 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Anna Komnéné, Antiokheia, Bouillon Gottfried, Brindisi, Clermont-i zsinat, Duna, Első keresztes hadjárat, Foucher de Chartres, Gesta Francorum, I. Alexiosz bizánci császár, I. Balduin jeruzsálemi király, I. Bohemund antiochiai fejedelem, I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán, Ikóniumi Szultánság, Imád ad-Dín Zangi, IV. Rajmund toulouse-i gróf, Június 24., Jeruzsálem, Jeruzsálemi Királyság, Konstantinápoly, Konya (település), Magyarország, Német-római Birodalom, Nikaia, Nogent-i Guibert, Római katolikus egyház, Rodostó, Szent Lándzsa, Szentföld, ..., Türoszi Vilmos, Valence (Drôme). Bővíteni index (2 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
1101-es keresztes hadjárat és Anatólia · Anatólia és Keresztes háborúk ·
Anna Komnéné
Anna Komnéné (görög betűkkel: Άννα Κομνηνή, 1083. december 1. – 1153) bizánci császári hercegnő és történetíró, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és Dukasz Eiréné császárné leánya.
1101-es keresztes hadjárat és Anna Komnéné · Anna Komnéné és Keresztes háborúk ·
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
1101-es keresztes hadjárat és Antiokheia · Antiokheia és Keresztes háborúk ·
Bouillon Gottfried
Bouillon Gottfried bronz szobra az innsbrucki Hofkirche templomban. Bouillon Gottfried (franciául: Godefroy de Bouillon; Boulogne-sur-Mer, 1060. szeptember 18. – Jeruzsálem, 1100. július 18.) középkori flamand lovag és katona volt, aki az első keresztes hadjárat vezetőjeként vonult be a történelembe.
1101-es keresztes hadjárat és Bouillon Gottfried · Bouillon Gottfried és Keresztes háborúk ·
Brindisi
Brindisi város Olaszország Puglia régiójában, Brindisi megyében.
1101-es keresztes hadjárat és Brindisi · Brindisi és Keresztes háborúk ·
Clermont-i zsinat
A clermont-i zsinat 1095.
1101-es keresztes hadjárat és Clermont-i zsinat · Clermont-i zsinat és Keresztes háborúk ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
1101-es keresztes hadjárat és Duna · Duna és Keresztes háborúk ·
Első keresztes hadjárat
Az első keresztes hadjárat (1095–1099) az első volt azon háborúk sorában, amelyekkel a katolikus európai államok megkísérelték visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlim hódítóktól.
1101-es keresztes hadjárat és Első keresztes hadjárat · Első keresztes hadjárat és Keresztes háborúk ·
Foucher de Chartres
Foucher de Chartres vagy Chartres-i Foucher, latin nevén Fulcherus Carnotensis (1059 körül – 1127 körül) latin nyelven író középkori francia történetíró és I. Balduin jeruzsálemi király káplánja.
1101-es keresztes hadjárat és Foucher de Chartres · Foucher de Chartres és Keresztes háborúk ·
Gesta Francorum
A Gesta Francorum (’A frankok tettei’; teljes latin címén: De Gesta Francorum et aliorum Hierosolimitanorum) az első keresztes hadjáratról (1096–1099) írott latin krónika.
1101-es keresztes hadjárat és Gesta Francorum · Gesta Francorum és Keresztes háborúk ·
I. Alexiosz bizánci császár
I.
1101-es keresztes hadjárat és I. Alexiosz bizánci császár · I. Alexiosz bizánci császár és Keresztes háborúk ·
I. Balduin jeruzsálemi király
I.
1101-es keresztes hadjárat és I. Balduin jeruzsálemi király · I. Balduin jeruzsálemi király és Keresztes háborúk ·
I. Bohemund antiochiai fejedelem
I.
1101-es keresztes hadjárat és I. Bohemund antiochiai fejedelem · I. Bohemund antiochiai fejedelem és Keresztes háborúk ·
I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán
I.
1101-es keresztes hadjárat és I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán · I. Kilidzs Arszlán rúmi szultán és Keresztes háborúk ·
Ikóniumi Szultánság
Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.
1101-es keresztes hadjárat és Ikóniumi Szultánság · Ikóniumi Szultánság és Keresztes háborúk ·
Imád ad-Dín Zangi
Imád ad-Dín Abu l-Muzaffar Zangi ibn Akszunkur (arab betűkkel عماد الدين أبو المظفر زنكي بن أقسنقر, tudományos átírásban ʿImād ad-Dīn Abū l-Muẓaffar Zankī ibn Aqsunqur; Aleppó, 1087/1088 – Kalaat Dzsaabar alatt, 1146. szeptember 15–16.) szeldzsuk atabég, a Zangidák dinasztiájának alapítója, Felső-Mezopotámia és Észak-Szíria nagy részének fejedelme volt.
1101-es keresztes hadjárat és Imád ad-Dín Zangi · Imád ad-Dín Zangi és Keresztes háborúk ·
IV. Rajmund toulouse-i gróf
IV.
1101-es keresztes hadjárat és IV. Rajmund toulouse-i gróf · IV. Rajmund toulouse-i gróf és Keresztes háborúk ·
Június 24.
Névnapok: Iván + Bajnok, Beáta, Héra, János, Levéd, Levedi, Levente, Perenna.
1101-es keresztes hadjárat és Június 24. · Június 24. és Keresztes háborúk ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
1101-es keresztes hadjárat és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Keresztes háborúk ·
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
1101-es keresztes hadjárat és Jeruzsálemi Királyság · Jeruzsálemi Királyság és Keresztes háborúk ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
1101-es keresztes hadjárat és Konstantinápoly · Keresztes háborúk és Konstantinápoly ·
Konya (település)
Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában.
1101-es keresztes hadjárat és Konya (település) · Keresztes háborúk és Konya (település) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1101-es keresztes hadjárat és Magyarország · Keresztes háborúk és Magyarország ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
1101-es keresztes hadjárat és Német-római Birodalom · Keresztes háborúk és Német-római Birodalom ·
Nikaia
Nikaia (vagy) kisázsiai város az Izniki-tó keleti partján, mai neve İznik (Törökország).
1101-es keresztes hadjárat és Nikaia · Keresztes háborúk és Nikaia ·
Nogent-i Guibert
Nogent-i Guibert (1055 körül – 1124) latin nyelven író középkori francia bencés történetíró, teológus és memoáríró.
1101-es keresztes hadjárat és Nogent-i Guibert · Keresztes háborúk és Nogent-i Guibert ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
1101-es keresztes hadjárat és Római katolikus egyház · Keresztes háborúk és Római katolikus egyház ·
Rodostó
Rodostó város Törökországban a Márvány-tenger partján, Isztambultól 120 km-re nyugatra.
1101-es keresztes hadjárat és Rodostó · Keresztes háborúk és Rodostó ·
Szent Lándzsa
Habsburgokhoz került, ma a bécsi Schatzkammerben a Habsburgok volt kincstárában őrzik Részletező rajz a lándzsáról, a lándzsa ereklyét egy frank szárnyaslándzsából alakították ki úgy, hogy a pengéjébe egy hosszanti nyílást vágtak, s ebbe erősítették ezüst dróttal a „''Jézus keresztjének szent szöge''” ereklyét A Szent Lándzsa vagy Longinuszlándzsa (latinul Lancea Longini) a legenda szerint az a lándzsa, amely állítólag átszúrták a keresztre feszített Jézus oldalát.
1101-es keresztes hadjárat és Szent Lándzsa · Keresztes háborúk és Szent Lándzsa ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
1101-es keresztes hadjárat és Szentföld · Keresztes háborúk és Szentföld ·
Türoszi Vilmos
Türoszi Vilmos (1130 körül – 1186. szeptember 29.) középkori latin nyelven író, feltehetően itáliai származású történetíró és pap.
1101-es keresztes hadjárat és Türoszi Vilmos · Keresztes háborúk és Türoszi Vilmos ·
Valence (Drôme)
Valence (IPA:, okszitánul Valença) város Rhône-Alpes régióban.
1101-es keresztes hadjárat és Valence (Drôme) · Keresztes háborúk és Valence (Drôme) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk
- Mi van a közös 1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk
- Közötti hasonlóságok 1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk
Összehasonlítását 1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk
1101-es keresztes hadjárat 91 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztes háborúk 444. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 5.98% = 32 / (91 + 444).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1101-es keresztes hadjárat és Keresztes háborúk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: