Közötti hasonlóságok 11. század és Szent Péter-bazilika
11. század és Szent Péter-bazilika 15 közös dolog (a Uniópédia): Anglia, Canossa-járás, Európa, Invesztitúraharc, IV. Henrik német-római császár, Jeruzsálem, Kereszténység, Keresztes háborúk, Milánó, Német-római Birodalom, Olaszország történelme, Ortodox kereszténység, Püspök, Római katolikus egyház, VII. Gergely pápa.
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
11. század és Anglia · Anglia és Szent Péter-bazilika ·
Canossa-járás
Canossa-járásnak nevezzük IV. Henrik német király, későbbi német-római császár vezeklő zarándoklatát az észak-itáliai Canossa váránál, 1077 januárjában, ahol a császár az épp ott időző VII. Gergely pápát próbálta meg rávenni kiátkozásának visszavonására.
11. század és Canossa-járás · Canossa-járás és Szent Péter-bazilika ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
11. század és Európa · Európa és Szent Péter-bazilika ·
Invesztitúraharc
Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza.
11. század és Invesztitúraharc · Invesztitúraharc és Szent Péter-bazilika ·
IV. Henrik német-római császár
IV.
11. század és IV. Henrik német-római császár · IV. Henrik német-római császár és Szent Péter-bazilika ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
11. század és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Szent Péter-bazilika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
11. század és Kereszténység · Kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
11. század és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Szent Péter-bazilika ·
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
11. század és Milánó · Milánó és Szent Péter-bazilika ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
11. század és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Szent Péter-bazilika ·
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
11. század és Olaszország történelme · Olaszország történelme és Szent Péter-bazilika ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
11. század és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
11. század és Püspök · Püspök és Szent Péter-bazilika ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
11. század és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Szent Péter-bazilika ·
VII. Gergely pápa
VII.
11. század és VII. Gergely pápa · Szent Péter-bazilika és VII. Gergely pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 11. század és Szent Péter-bazilika
- Mi van a közös 11. század és Szent Péter-bazilika
- Közötti hasonlóságok 11. század és Szent Péter-bazilika
Összehasonlítását 11. század és Szent Péter-bazilika
11. század 227 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 2.52% = 15 / (227 + 369).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 11. század és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: