Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 11. század és I. László magyar király
11. század és I. László magyar király 22 közös dolog (a Uniópédia): Belgrád, Besenyők, Cserhalmi csata, I. András magyar király, I. Béla magyar király, I. Boleszláv lengyel király, I. Géza magyar király, I. István magyar király, II. Orbán pápa, Invesztitúraharc, IV. Henrik német-római császár, Jeruzsálem, Kálmán magyar király, Kunok, Magyarország, Nagy egyházszakadás, Római katolikus egyház, Salamon magyar király, Száva, Tihanyi apátság, Vata (törzsfő), VII. Gergely pápa.
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
11. század és Belgrád · Belgrád és I. László magyar király ·
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
11. század és Besenyők · Besenyők és I. László magyar király ·
Cserhalmi csata
László herceg a cserhalmi ütközetben A cserhalmi csatában az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő besenyőkkel Salamon király ütközött meg 1068-ban Kerlés mellett, az egykori Belső-Szolnok vármegye területén.
11. század és Cserhalmi csata · Cserhalmi csata és I. László magyar király ·
I. András magyar király
I.
11. század és I. András magyar király · I. András magyar király és I. László magyar király ·
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
11. század és I. Béla magyar király · I. Béla magyar király és I. László magyar király ·
I. Boleszláv lengyel király
I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Országának fennhatóságát kiterjesztette Pomeránia, Lausitz (Luzsica, Lusatia) és egy ideig a cseh fejedelemség területére. Lengyelországot Európa egyik fontos országává tette, létrehozta a német irányítástól független lengyel egyházat.
11. század és I. Boleszláv lengyel király · I. Boleszláv lengyel király és I. László magyar király ·
I. Géza magyar király
I.
11. század és I. Géza magyar király · I. Géza magyar király és I. László magyar király ·
I. István magyar király
I.
11. század és I. István magyar király · I. István magyar király és I. László magyar király ·
II. Orbán pápa
Boldog II.
11. század és II. Orbán pápa · I. László magyar király és II. Orbán pápa ·
Invesztitúraharc
Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza.
11. század és Invesztitúraharc · I. László magyar király és Invesztitúraharc ·
IV. Henrik német-római császár
IV.
11. század és IV. Henrik német-római császár · I. László magyar király és IV. Henrik német-római császár ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
11. század és Jeruzsálem · I. László magyar király és Jeruzsálem ·
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
11. század és Kálmán magyar király · I. László magyar király és Kálmán magyar király ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
11. század és Kunok · I. László magyar király és Kunok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
11. század és Magyarország · I. László magyar király és Magyarország ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
11. század és Nagy egyházszakadás · I. László magyar király és Nagy egyházszakadás ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
11. század és Római katolikus egyház · I. László magyar király és Római katolikus egyház ·
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
11. század és Salamon magyar király · I. László magyar király és Salamon magyar király ·
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
11. század és Száva · I. László magyar király és Száva ·
Tihanyi apátság
A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.
11. század és Tihanyi apátság · I. László magyar király és Tihanyi apátság ·
Vata (törzsfő)
Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.
11. század és Vata (törzsfő) · I. László magyar király és Vata (törzsfő) ·
VII. Gergely pápa
VII.
11. század és VII. Gergely pápa · I. László magyar király és VII. Gergely pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 11. század és I. László magyar király
- Mi van a közös 11. század és I. László magyar király
- Közötti hasonlóságok 11. század és I. László magyar király
Összehasonlítását 11. század és I. László magyar király
11. század 227 kapcsolatokat, ugyanakkor I. László magyar király 312. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 4.08% = 22 / (227 + 312).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 11. század és I. László magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
