Közötti hasonlóságok 11. század és I. András magyar király
11. század és I. András magyar király 12 közös dolog (a Uniópédia): I. Béla magyar király, I. István magyar király, II. Konrád német-római császár, III. Henrik német-római császár, IV. Henrik német-római császár, Magyarország, Német-római Birodalom, Péter magyar király, Salamon magyar király, Tihanyi apátság, Vata (törzsfő), Vata-féle lázadás.
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
11. század és I. Béla magyar király · I. András magyar király és I. Béla magyar király ·
I. István magyar király
I.
11. század és I. István magyar király · I. András magyar király és I. István magyar király ·
II. Konrád német-római császár
II.
11. század és II. Konrád német-római császár · I. András magyar király és II. Konrád német-római császár ·
III. Henrik német-római császár
III.
11. század és III. Henrik német-római császár · I. András magyar király és III. Henrik német-római császár ·
IV. Henrik német-római császár
IV.
11. század és IV. Henrik német-római császár · I. András magyar király és IV. Henrik német-római császár ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
11. század és Magyarország · I. András magyar király és Magyarország ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
11. század és Német-római Birodalom · I. András magyar király és Német-római Birodalom ·
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
11. század és Péter magyar király · I. András magyar király és Péter magyar király ·
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
11. század és Salamon magyar király · I. András magyar király és Salamon magyar király ·
Tihanyi apátság
A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.
11. század és Tihanyi apátság · I. András magyar király és Tihanyi apátság ·
Vata (törzsfő)
Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.
11. század és Vata (törzsfő) · I. András magyar király és Vata (törzsfő) ·
Vata-féle lázadás
A Vata-féle lázadás 1045–46-ban a Magyar Királyság alföldi (főképp Békés vármegyei) területein tört ki.
11. század és Vata-féle lázadás · I. András magyar király és Vata-féle lázadás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 11. század és I. András magyar király
- Mi van a közös 11. század és I. András magyar király
- Közötti hasonlóságok 11. század és I. András magyar király
Összehasonlítását 11. század és I. András magyar király
11. század 227 kapcsolatokat, ugyanakkor I. András magyar király 60. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 4.18% = 12 / (227 + 60).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 11. század és I. András magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: