Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Zádor István

Index Zádor István

Zádor István, született Weisz István (Nagykikinda, 1882. január 15. – Budapest, 1963. május 24.) magyar grafikus, festő, portréfestő.

58 kapcsolatok: Alekszandr Szergejevics Puskin, Bajor Gizi, Budapest, Buenos Aires, Damjanich János Múzeum, Első világháború, Ernst Múzeum, Fényes Adolf, Firenze, Heller Ágnes, Hollandia, Január 15., Kossuth-díj, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar zsidó lexikon, Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, Május 24., Második világháború, München, Mikszáth Kálmán (író), Nagybányai művésztelep, Nagykikinda, Németh László (író), Nemzeti Szalon, Oroszok, Párizs, Plein air, Portré, Realizmus (művészet), Riport, Szecesszió, Szimbólum, Szinyei Merse Pál Társaság, Szolnok, Szolnoki Művésztelep, Théophile Alexandre Steinlen, Vadász Miklós, Vaszary János (festő), Weimar, 1882, 1901, 1906, 1909, 1910, 1916, 1918, 1919, ..., 1921, 1930-as évek, 1934, 1938, 1950-es évek, 1951, 1958, 1963. Bővíteni index (8 több) »

Alekszandr Szergejevics Puskin

Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.

Új!!: Zádor István és Alekszandr Szergejevics Puskin · Többet látni »

Bajor Gizi

Bajor Gizi, született Beyer, később Bayor Gizella (Budapest, VII. kerület 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Új!!: Zádor István és Bajor Gizi · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Zádor István és Budapest · Többet látni »

Buenos Aires

Buenos Aires (eredeti nevén Ciudad de la Santísima Trinidad y Puerto de Santa María de los Buenos Aires, A Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője) Argentína fővárosa, egyben legnagyobb városa és kikötője, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

Új!!: Zádor István és Buenos Aires · Többet látni »

Damjanich János Múzeum

A szolnoki Damjanich János Múzeum az Obermayer Lajos tervei alapján 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet.

Új!!: Zádor István és Damjanich János Múzeum · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Zádor István és Első világháború · Többet látni »

Ernst Múzeum

Az Ernst Múzeum egy kortárs magyar művészeti múzeum volt Budapesten.

Új!!: Zádor István és Ernst Múzeum · Többet látni »

Fényes Adolf

Fényes Adolf emléktáblájaa róla elnevezett utcában, Budapest,III. kerület, Fényes Adolf utca 10. Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. névváltozratásának bejegyzésével – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.

Új!!: Zádor István és Fényes Adolf · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Új!!: Zádor István és Firenze · Többet látni »

Heller Ágnes

Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Zádor István és Heller Ágnes · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Zádor István és Hollandia · Többet látni »

Január 15.

Névnapok: Loránd, Lóránt + Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.

Új!!: Zádor István és Január 15. · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: Zádor István és Kossuth-díj · Többet látni »

Lev Nyikolajevics Tolsztoj

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Jasznaja Poljana, 1828. szeptember 9. – Asztapovo, 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.

Új!!: Zádor István és Lev Nyikolajevics Tolsztoj · Többet látni »

Magyar Képzőművészeti Egyetem

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71.

Új!!: Zádor István és Magyar Képzőművészeti Egyetem · Többet látni »

Magyar Nemzeti Galéria

A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.

Új!!: Zádor István és Magyar Nemzeti Galéria · Többet látni »

Magyar zsidó lexikon

A Magyar zsidó lexikon (címváltozat: Zsidó lexikon) Budapesten 1929-ben megjelent magyar nyelvű lexikon, szerkesztette Újvári Péter.

Új!!: Zádor István és Magyar zsidó lexikon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Zádor István és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Új!!: Zádor István és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Május 24.

Névnapok: Eliza, Eszter + Csepel, Godvin, Hanka, Hanna, Jamina, Jana, Mária, Marióra, Miléna, Simeon, Simon, Sion, Szaffi, Szimóna, Szimonett, Szimonetta, Szofi, Szófia, Vanessza, Vásti, Véta, Vince, Zsófi, Zsófia.

Új!!: Zádor István és Május 24. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Zádor István és Második világháború · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Új!!: Zádor István és München · Többet látni »

Mikszáth Kálmán (író)

Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Új!!: Zádor István és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »

Nagybányai művésztelep

Ferenczy Károly ''Dombtetőn'' (1901) Maticska Jenő ''Nagybányai táj'' Maticska Jenő ''A Zazar partján'' Galimberti Sándor: Nagybánya, c. 1910 Thorma János ''Tavasz Nagybányán'' (1934) Thorma János ''Festőnő'' (1934) A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének.

Új!!: Zádor István és Nagybányai művésztelep · Többet látni »

Nagykikinda

Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Új!!: Zádor István és Nagykikinda · Többet látni »

Németh László (író)

Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: Zádor István és Németh László (író) · Többet látni »

Nemzeti Szalon

Az Erzsébet téri Kioszk eredeti, Hauszmann Alajos tervezte formájában A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten 1894.

Új!!: Zádor István és Nemzeti Szalon · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Új!!: Zádor István és Oroszok · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Zádor István és Párizs · Többet látni »

Plein air

A plein air (kiejtése kb. „plener”) a 19. század második felétől divatba jött szabadban való festés, jellemzője a műtermi megvilágítás helyett a természetes szórt fény, a reflexszínek megjelenítése.

Új!!: Zádor István és Plein air · Többet látni »

Portré

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arckép.

Új!!: Zádor István és Portré · Többet látni »

Realizmus (művészet)

Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.

Új!!: Zádor István és Realizmus (művészet) · Többet látni »

Riport

A riport érdekes eseményről szóló, emberközpontú műfaj, mely a helyszínen, vagy helyszíni tapasztalatok alapján, az illetékes(ek) megszólaltatásával készülő, hírlapi, rádiós vagy televíziós tudósítás.

Új!!: Zádor István és Riport · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Új!!: Zádor István és Szecesszió · Többet látni »

Szimbólum

Az Európai Unió szimbóluma, a 12 ötágú csillag az óralap számaival azonos pozícióban A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik.

Új!!: Zádor István és Szimbólum · Többet látni »

Szinyei Merse Pál Társaság

Sidló Ferenc: ''Zichy Mihály emléktábla'' Nagy István: ''Sárgakendős kislány'' Nagy István: ''Erdélyi táj'' A Szinyei Merse Pál Társaságot 1920.

Új!!: Zádor István és Szinyei Merse Pál Társaság · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Zádor István és Szolnok · Többet látni »

Szolnoki Művésztelep

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szolnoki művésztelep.

Új!!: Zádor István és Szolnoki Művésztelep · Többet látni »

Théophile Alexandre Steinlen

Théophile Alexandre Steinlen (Lausanne, 1859. november 20. — Párizs, 1923. december 13.) svájci születésű francia grafikus, illusztrátor.

Új!!: Zádor István és Théophile Alexandre Steinlen · Többet látni »

Vadász Miklós

Vadász Miklós, Waldmann (Budapest, 1884. július 27. – Párizs, 1927. augusztus 10.) magyar festőművész, grafikus, plakáttervező, illusztrátor.

Új!!: Zádor István és Vadász Miklós · Többet látni »

Vaszary János (festő)

Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós) (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.

Új!!: Zádor István és Vaszary János (festő) · Többet látni »

Weimar

Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.

Új!!: Zádor István és Weimar · Többet látni »

1882

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1882 · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Zádor István és 1901 · Többet látni »

1906

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1906 · Többet látni »

1909

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1909 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1910 · Többet látni »

1916

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1916 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1918 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1919 · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1921 · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1930-as évek · Többet látni »

1934

A Nemzet Vértanúinak emlékműve.

Új!!: Zádor István és 1934 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1938 · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1950-es évek · Többet látni »

1951

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1951 · Többet látni »

1958

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1958 · Többet látni »

1963

Nincs leírás.

Új!!: Zádor István és 1963 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »