Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Az Imaórák Liturgiája, Bencések, Breviárium, Czuczor Gergely, Diakónus, Domonkos-rend, Eucharisztia, I. Gergely pápa, Ima, Keresztény szerzetesség, Kereszténység, Klérus, Liturgia, Mozarab rítus, Ortodox kereszténység, Püspök, Szent, Szent Benedek regulája, V. Piusz pápa, VI. Pál pápa, Vulgata, X. Piusz pápa, XII. Piusz pápa, XIV. Benedek pápa, XXIII. János pápa, 1568, 1911, 1945, 1955, 1961, 1970.
Az Imaórák Liturgiája
Az Imaórák Liturgiája a zsolozsma Második vatikáni zsinat utáni átdolgozásának könyve.
Új!!: Zsolozsma és Az Imaórák Liturgiája · Többet látni »
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Új!!: Zsolozsma és Bencések · Többet látni »
Breviárium
A breviárium a zsolozsma számára előírt összes szöveget tartalmazó liturgikus könyv.
Új!!: Zsolozsma és Breviárium · Többet látni »
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Zsolozsma és Czuczor Gergely · Többet látni »
Diakónus
A diakónus a kereszténységben olyan személy, aki egyházi szolgálatokat teljesít.
Új!!: Zsolozsma és Diakónus · Többet látni »
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Új!!: Zsolozsma és Domonkos-rend · Többet látni »
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
Új!!: Zsolozsma és Eucharisztia · Többet látni »
I. Gergely pápa
I.
Új!!: Zsolozsma és I. Gergely pápa · Többet látni »
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
Új!!: Zsolozsma és Ima · Többet látni »
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
Új!!: Zsolozsma és Keresztény szerzetesség · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Zsolozsma és Kereszténység · Többet látni »
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
Új!!: Zsolozsma és Klérus · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: Zsolozsma és Liturgia · Többet látni »
Mozarab rítus
A mozarab rítus vagy mozarab liturgia az Ibériai-félszigeten arab hódoltság alá került, de keresztény vallását megőrző, főleg vizigót eredetű népesség szertartásrendje (egyes források hispániainak, illetve óspanyolnak nevezik).
Új!!: Zsolozsma és Mozarab rítus · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Zsolozsma és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Zsolozsma és Püspök · Többet látni »
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Új!!: Zsolozsma és Szent · Többet látni »
Szent Benedek regulája
Szent Benedek regulája egy szerzetesi regula, amelyet Nursiai Benedek a 6. század első felében írt.
Új!!: Zsolozsma és Szent Benedek regulája · Többet látni »
V. Piusz pápa
Szent V. Piusz (Pius), eredeti nevén: Antonio (az egyházban Michele) Ghislieri (Bosco Marengo, 1504. január 17. – Róma, 1572. május 1.) a 225.
Új!!: Zsolozsma és V. Piusz pápa · Többet látni »
VI. Pál pápa
Szent VI.
Új!!: Zsolozsma és VI. Pál pápa · Többet látni »
Vulgata
1590-es Vulgata-kiadás címlapja A Vulgata latin nyelvű bibliafordítás, az i. sz. 5. század elején készült, Szent Jeromos (347–420) munkája.
Új!!: Zsolozsma és Vulgata · Többet látni »
X. Piusz pápa
Őszentsége X. Piusz pápa Szent X. Piusz pápa (Giuseppe Melchiorre Sarto; Riese, 1835. június 2. – Róma, 1914. augusztus 20.) a római katolikus egyház 257.
Új!!: Zsolozsma és X. Piusz pápa · Többet látni »
XII. Piusz pápa
Eugenio Pacelli 1922-ben Tiszteletreméltó XII.
Új!!: Zsolozsma és XII. Piusz pápa · Többet látni »
XIV. Benedek pápa
XIV.
Új!!: Zsolozsma és XIV. Benedek pápa · Többet látni »
XXIII. János pápa
Szent XXIII.
Új!!: Zsolozsma és XXIII. János pápa · Többet látni »
1568
Nincs leírás.
Új!!: Zsolozsma és 1568 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Zsolozsma és 1911 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Zsolozsma és 1945 · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Zsolozsma és 1955 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Zsolozsma és 1961 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Zsolozsma és 1970 · Többet látni »
