Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Zsakó István (orvos)

Index Zsakó István (orvos)

Zsakó István (Gyulafehérvár, 1882. augusztus 17. – Budapest, 1966. február 6.) erdélyi magyar ideggyógyász, pszichiáter, orvosi szakíró.

32 kapcsolatok: Alkoholizmus, Angol nyelv, Augusztus 17., Budapest, Dicsőszentmárton, Egyesült Királyság, Első világháború, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Orvosi Lap, Február 6., Francia nyelv, Gyógyászat (folyóirat), Gyulafehérvár, Keresztény Magvető, Kolozsvár, Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Lechner Károly, Magyarország, Marosújvár, Német nyelv, Németország, Norvégia, Olaszország, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Orvosi Hetilap, Orvostudományi Értesítő, Stief Sándor, Unitárius Irodalmi Társaság, 1882, 1936, 1945, 1966.

Alkoholizmus

Az alkoholizmus az orvosi definíció szerint olyan szenvedélybetegség, amelyet a kitartó szeszfogyasztás és ennek káros élettani következményei idéznek elő.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Alkoholizmus · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Angol nyelv · Többet látni »

Augusztus 17.

Névnapok: Jácint + Aminta, Arika, Arikán, Emiliána, Ete, Hetény, Kármán.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Augusztus 17. · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Budapest · Többet látni »

Dicsőszentmárton

Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Dicsőszentmárton · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Egyesült Királyság · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Első világháború · Többet látni »

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »

Erdélyi Orvosi Lap

Erdélyi Orvosi Lap az első romániai magyar orvosi folyóirat.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Erdélyi Orvosi Lap · Többet látni »

Február 6.

Névnapok: Dorottya, Dóra + Agmánd, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Ámor, Annadóra, Ditte, Dolli, Dórabella, Doren, Dorinka, Dorit, Dorka, Dorkás, Dorotea, Doroti, Gara, Júnó, Kalliszta, Kasszandra, Korvin, Manda, Mendi, Menodóra, Réka, Szamanta, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla, Titusz.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Február 6. · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Francia nyelv · Többet látni »

Gyógyászat (folyóirat)

Poór Imre A Gyógyászat című magyar orvosi szaklap 1861-től 1944-ig folyamatosan, hetenként egyszer jelent meg Pesten (1873-tól Budapesten).

Új!!: Zsakó István (orvos) és Gyógyászat (folyóirat) · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Gyulafehérvár · Többet látni »

Keresztény Magvető

Keresztény Magvető (1861–1918; 1922–1944; 1971–) a leghosszabb életű s ma is megjelenő unitárius teológiai és egyháztörténeti, erdélyi magyar nyelvű folyóirat.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Keresztény Magvető · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Kolozsvár · Többet látni »

Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–1904-es tanév első félévére Képeslap 1940-ből Botanikus kerti belépőjegy A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem · Többet látni »

Lechner Károly

A kolozsvári ideg- és elmegyógyintézet főépülete 2020-ban Lechner Károly (Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.) magyar orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).

Új!!: Zsakó István (orvos) és Lechner Károly · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Magyarország · Többet látni »

Marosújvár

Marosújvár látképe 1870 körül A görögkatolikus templom a városközpontban A református templom A sóbánya egyik épülete A városháza Az 1980-as években lerombolt zsinagóga Marosújvár környéke 1769–1773 között Marosújvár (az 1950-es évekig Uioara) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Marosújvár · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Németország · Többet látni »

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Norvégia · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Olaszország · Többet látni »

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (rövidítve: OPNI) korábbi nevén Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, majd Országos Ideg és Elmegyógyintézet nagy múltú, mára megszűnt egészségügyi intézmény Budapest II. kerületének Lipótmező városrészében, a Kis-Hárs-hegy északkeleti lejtőjén.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet · Többet látni »

Orvosi Hetilap

Markusovszky Lajos portréja. Pollák Zsigmond metszete Az 1857-ben alapított Orvosi Hetilap hazánk egyik legkorábbi, máig kiadott orvosi szakfolyóirata.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Orvosi Hetilap · Többet látni »

Orvostudományi Értesítő

Orvostudományi Értesítő az EME orvostudományi szakosztályának 1991-ben indított szakközlönye.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Orvostudományi Értesítő · Többet látni »

Stief Sándor

Stief Sándor (Kolozsvár, 1896. május 25. – Budapest, 1954. szeptember 4.) elme- és ideggyógyász, egyetemi tanár.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Stief Sándor · Többet látni »

Unitárius Irodalmi Társaság

Unitárius Irodalmi Társaság (1918-1950) felekezeti alapon szerveződött irodalmi tömörülés.

Új!!: Zsakó István (orvos) és Unitárius Irodalmi Társaság · Többet látni »

1882

Nincs leírás.

Új!!: Zsakó István (orvos) és 1882 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Zsakó István (orvos) és 1936 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Zsakó István (orvos) és 1945 · Többet látni »

1966

Nincs leírás.

Új!!: Zsakó István (orvos) és 1966 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »