Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Alibánfa, Autóbusz, Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, Egervár, Farkas Ferenc (szobrász), Háczky Kálmán, Község, Kemendollár, Keresztelő János, Május 1., Németh János (szobrász), Október 12., Pózva, Pethőhenye, Plébánia, Sárvíz (patak), Sümeg, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, Trianoni békeszerződés, Urbárium, Védőszent, Zala (folyó), Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zalaegerszegi járás, Zalaszentiván vasútállomás, Zalaszentlőrinc, 1292, 1335, 1828, 1887, 1890, 1904, 1921, 1960-as évek, 20. század, 2006, 7328-as mellékút (Magyarország), 7364-es mellékút (Magyarország).
Alibánfa
Alibánfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Zalaszentiván és Alibánfa · Többet látni »
Autóbusz
Magyarországi távolsági busz Az autóbusz vagy busz olyan szárazföldi tömegközlekedési eszköz, amelyet erőgép hajt, magától helyváltoztatásra képes, egyterű és legalább 10 fő szállítására alkalmas.
Új!!: Zalaszentiván és Autóbusz · Többet látni »
Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal
| A MÁV 25-ös számú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonala egy egyvágányú, villamosított nemzetközi vasúti fővonal a Nyugat-Dunántúlon, amely a szlovén államhatárt köti össze a lal.
Új!!: Zalaszentiván és Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal · Többet látni »
Egervár
Egervár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Zalaszentiván és Egervár · Többet látni »
Farkas Ferenc (szobrász)
Farkas Ferenc (Zalaegerszeg, 1958. február 15. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész.
Új!!: Zalaszentiván és Farkas Ferenc (szobrász) · Többet látni »
Háczky Kálmán
Csengeri Háczky Kálmán (Magyargencs, Vas vármegye, 1828. szeptember 20. – Zalaegerszeg, 1904. október 11.) 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő a függetlenségi programmal, a "Zala Megyei Gazdasági Egyesület" elnöke 1883 és 1898 között, Zala vármegyei közigazgatási bizottság tagja, földbirtokos.
Új!!: Zalaszentiván és Háczky Kálmán · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Zalaszentiván és Község · Többet látni »
Kemendollár
Kemendollár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Zalaszentiván és Kemendollár · Többet látni »
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
Új!!: Zalaszentiván és Keresztelő János · Többet látni »
Május 1.
A munka ünnepe.
Új!!: Zalaszentiván és Május 1. · Többet látni »
Németh János (szobrász)
Németh János (Zalaegerszeg, 1934. március 16.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, keramikus.
Új!!: Zalaszentiván és Németh János (szobrász) · Többet látni »
Október 12.
Névnapok: Miksa + Edvin, Edvina, Fáta, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz.
Új!!: Zalaszentiván és Október 12. · Többet látni »
Pózva
Pózva egykor önálló község, 1963 óta Zalaegerszeg városrésze.
Új!!: Zalaszentiván és Pózva · Többet látni »
Pethőhenye
Pethőhenye község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Zalaszentiván és Pethőhenye · Többet látni »
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
Új!!: Zalaszentiván és Plébánia · Többet látni »
Sárvíz (patak)
A Sárvíz Vas vármegyében, Sárfimizdónál eredő patak.
Új!!: Zalaszentiván és Sárvíz (patak) · Többet látni »
Sümeg
Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.
Új!!: Zalaszentiván és Sümeg · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Zalaszentiván és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal
| A Dunántúl nyugati részén, a Zalai-dombságot észak-déli irányban átszelő Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és a MÁV 17-es számú, egyvágányú, részben villamosított vasútvonala.
Új!!: Zalaszentiván és Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Zalaszentiván és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Urbárium
Az urbárium a magyar jogtörténetben a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt.
Új!!: Zalaszentiván és Urbárium · Többet látni »
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
Új!!: Zalaszentiván és Védőszent · Többet látni »
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Új!!: Zalaszentiván és Zala (folyó) · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Zalaszentiván és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Zalaszentiván és Zalaegerszeg · Többet látni »
Zalaegerszegi járás
A Zalaegerszegi járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Zalaszentiván és Zalaegerszegi járás · Többet látni »
Zalaszentiván vasútállomás
Zalaszentiván vasútállomás egy Zala vármegyei vasútállomás, Zalaszentiván településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Zalaszentiván és Zalaszentiván vasútállomás · Többet látni »
Zalaszentlőrinc
Zalaszentlőrinc község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Zalaszentiván és Zalaszentlőrinc · Többet látni »
1292
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1292 · Többet látni »
1335
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1335 · Többet látni »
1828
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1828 · Többet látni »
1887
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1887 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1890 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1904 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1921 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Zalaszentiván és 1960-as évek · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Zalaszentiván és 20. század · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Zalaszentiván és 2006 · Többet látni »
7328-as mellékút (Magyarország)
A 7328-as számú mellékút egy több mint 43 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Veszprém és Zala vármegyék területén.
Új!!: Zalaszentiván és 7328-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7364-es mellékút (Magyarország)
A 7364-es számú mellékút egy bő három kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Zala vármegyében, Zalaegerszeg keleti agglomerációjában.
Új!!: Zalaszentiván és 7364-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
