Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: Alexander Bernát, Antal Frigyes, Athenaeum (folyóirat), Augusztus 30., Áron László (egyetemi oktató), Émile Vandervelde, Babits Mihály, Bacsó Béla (esztéta), Balázs Béla (író), Böhm Károly (filozófus), Debrecen, Dienes Pál, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Edmund Husserl, Egyed Péter, Első világháború, Fülep Lajos, Február 2., Fenomenológia, Fogarasi Béla, Fráter Zoltán, Friedrich Nietzsche, Friedrich Schiller, Gondolat Kiadó, Halasi Andor, Hauser Arnold, Juhász Gyula (költő), Karádi Éva, Kőrös Endre (költő), Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Kosztolányi Dezső, Lengyel András (irodalomtörténész), Ludwig von Bertalanffy, Lukács György (filozófus), Magyarország, Mannheim Károly, Máté Olga, Metafizika, Négyesy László, Nyugat (folyóirat), Oláh Gábor (költő), Omszk, Pierre Janet, Pomogáts Béla, Ritoók Emma, Schmitt Jenő Henrik, Sorbonne, Szende Pál, Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és Kollégium, Szibéria, ..., Szilasi Vilmos, Szinnyei József (bibliográfus), Tények és tanúk, Tífusz, Vezér Erzsébet, Wildner Ödön, Wilhelm Wundt, William James, Zalai Márk, 1882, 1915, 20. század. Bővíteni index (12 több) »
Alexander Bernát
Alexander Bernát (Pest, 1850. április 13. – Budapest, 1927. október 24.) magyar filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Zalai Béla és Alexander Bernát · Többet látni »
Antal Frigyes
Antal Frigyes, 1905-ig Adler, idegen nyelvterületen Frederick Antal (Budapest, 1887. december 21. – London, 1954. április 4.) zsidó származású magyar marxista művészettörténész.
Új!!: Zalai Béla és Antal Frigyes · Többet látni »
Athenaeum (folyóirat)
Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.
Új!!: Zalai Béla és Athenaeum (folyóirat) · Többet látni »
Augusztus 30.
Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.
Új!!: Zalai Béla és Augusztus 30. · Többet látni »
Áron László (egyetemi oktató)
Áron László (Budapest, 1956. szeptember 20. –) egyetemi adjunktus, kiadóvezető.
Új!!: Zalai Béla és Áron László (egyetemi oktató) · Többet látni »
Émile Vandervelde
Émile Vandervelde, magyarosan Vandervelde Emil (Ixelles, 1866. január 25. – Brüsszel, 1938. december 27.) belga államférfi, szocialista politikus, szónok és szabadkőműves páholy tagja.
Új!!: Zalai Béla és Émile Vandervelde · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Zalai Béla és Babits Mihály · Többet látni »
Bacsó Béla (esztéta)
Bacsó Béla (Budapest, 1952. december 16. –) Széchenyi-díjas esztéta, egyetemi tanár.
Új!!: Zalai Béla és Bacsó Béla (esztéta) · Többet látni »
Balázs Béla (író)
Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.
Új!!: Zalai Béla és Balázs Béla (író) · Többet látni »
Böhm Károly (filozófus)
Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908).
Új!!: Zalai Béla és Böhm Károly (filozófus) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Zalai Béla és Debrecen · Többet látni »
Dienes Pál
Dienes Pál, Dienes Pál Sándor (Tokaj, 1882. november 24. – Tumbridge, Wales, 1952. március 23.) matematikus, filozófus, egyetemi tanár, eszperantista.
Új!!: Zalai Béla és Dienes Pál · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Zalai Béla és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Edmund Husserl
Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.
Új!!: Zalai Béla és Edmund Husserl · Többet látni »
Egyed Péter
Egyed Péter (Kolozsvár, 1954. április 6. – Kolozsvár, 2018. augusztus 2.) romániai magyar költő, író, filozófus és kritikus.
Új!!: Zalai Béla és Egyed Péter · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Zalai Béla és Első világháború · Többet látni »
Fülep Lajos
Tihanyi Lajos: Fülep Lajos portréja. Magyar Nemzeti Galéria. Emléktáblája a Bajai református templom falán. Csíkszentmihályi Róbert alkotása (1997) Fülep Lajos neve a 6-ik, saját kezű aláírásával. Báró Hatvany Lajos palotája, emléktábla, Bécsi kapu tér 7. (2011) Emléktábla a zengővárkonyi református paplak kerítésének falán (1971) Fülep Lajos (Budapest, 1885. január 23. – Budapest, Józsefváros, 1970. október 7.) Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Zalai Béla és Fülep Lajos · Többet látni »
Február 2.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.
Új!!: Zalai Béla és Február 2. · Többet látni »
Fenomenológia
A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.
Új!!: Zalai Béla és Fenomenológia · Többet látni »
Fogarasi Béla
Fogarasi Béla (1902-ig Fried Béla) (Budapest, 1891. július 25. – Budapest, 1959. április 28.) Kossuth-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Zalai Béla és Fogarasi Béla · Többet látni »
Fráter Zoltán
Dr.
Új!!: Zalai Béla és Fráter Zoltán · Többet látni »
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Új!!: Zalai Béla és Friedrich Nietzsche · Többet látni »
Friedrich Schiller
Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.
Új!!: Zalai Béla és Friedrich Schiller · Többet látni »
Gondolat Kiadó
A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.
Új!!: Zalai Béla és Gondolat Kiadó · Többet látni »
Halasi Andor
Halasi Andor Ernő (Nyíregyháza, 1883. március 25. – Budapest, Ferencváros, 1969. március 18.) kritikus, műfordító, jogász, Halasi Mária (1931–1978) édesapja.
Új!!: Zalai Béla és Halasi Andor · Többet látni »
Hauser Arnold
Hauser Arnold (Temesvár, 1892. május 8. – Budapest, 1978. január 29.) filozófus, az MTA tagja (1977), művészettörténész, a művészetszociológiai irány képviselője.
Új!!: Zalai Béla és Hauser Arnold · Többet látni »
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Új!!: Zalai Béla és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »
Karádi Éva
Karádi Éva (Budapest, 1946. június 7. –) magyar filozófiatörténész, egyetemi oktató.
Új!!: Zalai Béla és Karádi Éva · Többet látni »
Kőrös Endre (költő)
Kőrös Endre, 1888-ig Neumann (Nagyvárad, 1872. június 10. – Pápa, 1944. május 31.) író, költő, műfordító, tanár.
Új!!: Zalai Béla és Kőrös Endre (költő) · Többet látni »
Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–1904-es tanév első félévére Képeslap 1940-ből Botanikus kerti belépőjegy A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.
Új!!: Zalai Béla és Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Zalai Béla és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Lengyel András (irodalomtörténész)
Lengyel András (szignó: L.A.; Békéscsaba, 1950. április 2. –) irodalomtörténész, muzeológus, Szeged művelődéstörténésze.
Új!!: Zalai Béla és Lengyel András (irodalomtörténész) · Többet látni »
Ludwig von Bertalanffy
A General System Theory című könyv borítója Karl Ludwig von Bertalanffy (Atzgersdorf, 1901. szeptember 19. – Buffalo, 1972. június 12.) osztrák biológus.
Új!!: Zalai Béla és Ludwig von Bertalanffy · Többet látni »
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Új!!: Zalai Béla és Lukács György (filozófus) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Zalai Béla és Magyarország · Többet látni »
Mannheim Károly
Mannheim Károly, Karl Mannheim (Budapest, 1893. március 27. – London, 1947. január 9.) szociológus, pedagógus, filozófus, a tudásszociológia egyik elindítója.
Új!!: Zalai Béla és Mannheim Károly · Többet látni »
Máté Olga
Máté Olga, 1907-ig Mautner Olga (házassága után Zalai Béláné; Szigetvár, 1879. január 3. – Budapest, Ferencváros, 1961. április 5.) magyar fényképész, fotóművész, feminista mozgalmár.
Új!!: Zalai Béla és Máté Olga · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Zalai Béla és Metafizika · Többet látni »
Négyesy László
Négyesy László (Szentes, 1861. március 6. – Budapest, Józsefváros, 1933. január 7.) irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Zalai Béla és Négyesy László · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Zalai Béla és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Oláh Gábor (költő)
Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) magyar költő, író.
Új!!: Zalai Béla és Oláh Gábor (költő) · Többet látni »
Omszk
Omszk város Oroszország szibériai részén, a transzszibériai vasútvonal 2712.
Új!!: Zalai Béla és Omszk · Többet látni »
Pierre Janet
Pierre Marie Félix Janet (Párizs, 1859. május 30. – Párizs, 1947. február 24.) meghatározó francia pszichológus, filozófus és pszichoterapeuta volt, különös tekintettel a disszociáció és a traumatikus emlékezet területére.
Új!!: Zalai Béla és Pierre Janet · Többet látni »
Pomogáts Béla
Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.
Új!!: Zalai Béla és Pomogáts Béla · Többet látni »
Ritoók Emma
Ritoók Emma (Nagyvárad, 1868. július 15. – Budapest, 1945. április 3.) magyar költő, író, esztéta, műfordító.
Új!!: Zalai Béla és Ritoók Emma · Többet látni »
Schmitt Jenő Henrik
Schmitt Jenő Henrik (Znaim, 1851. november 5. – Schmargendorf, 1916. szeptember 14.) gnosztikus filozófus, anarchista.
Új!!: Zalai Béla és Schmitt Jenő Henrik · Többet látni »
Sorbonne
A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.
Új!!: Zalai Béla és Sorbonne · Többet látni »
Szende Pál
Emléktáblája Nyíregyházán Szende Pál, született Schwarz Pál (Nyírbátor, 1879. február 7. – Szinérváralja, Románia, 1934. július 15.) közgazdasági író, polgári radikális politikus, 1918–19-ben pénzügyminiszter a Károlyi Mihály-kormányban, és az azt követő Berinkey-kormányban.
Új!!: Zalai Béla és Szende Pál · Többet látni »
Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és Kollégium
Hazánk középfokú kereskedelmi-pénzügyi képzésének több mint egy évszázados múltjában jelentős helyet foglal el a Szent István Technikum és Kollégium, illetve jogelődjei.
Új!!: Zalai Béla és Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és Kollégium · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Zalai Béla és Szibéria · Többet látni »
Szilasi Vilmos
Szilasi Vilmos, német nyelvterületen Wilhelm Szilasi (Budapest, 1889. január 19. – Locarno, 1966. november 1.) magyar emigráns filozófus, gimnáziumi, később egyetemi tanár, Babits Mihály felfedezője és jó barátja.
Új!!: Zalai Béla és Szilasi Vilmos · Többet látni »
Szinnyei József (bibliográfus)
Szinnyei József munka közben Idősebb Szinnyei József (születési és 1868-ig használt nevén Ferber József, álnevein Borzas, Don José, Philalet dr.) (Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus, Szinnyei József (1857–1943) nyelvész és Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész édesapja.
Új!!: Zalai Béla és Szinnyei József (bibliográfus) · Többet látni »
Tények és tanúk
A Tények és tanúk (1975–1990-ig, majd 2015-től) a budapesti Magvető Könyvkiadó könyvsorozata (ISSN 0324-797X), amelyben főként neves magyar szerzők visszaemlékezései, naplói jelentek meg, de néhány külföldi szerzőé is (Alvah Bessie, Indira Gandhi, Dolores Ibárruri).
Új!!: Zalai Béla és Tények és tanúk · Többet látni »
Tífusz
A tífusz (kiütéses tífusz, typhus exanthematicus, régebbi nevén flekktífusz) egy olyan fertőző betegség, amit a ruhatetűben élősködő rickettsia (Rickettsia prowazekii) sejtparazita baktérium okoz.
Új!!: Zalai Béla és Tífusz · Többet látni »
Vezér Erzsébet
Vezér Erzsébet (Budapest, 1915. január 23. – Budapest, 2003. július 5.) magyar irodalomtörténész, tanár.
Új!!: Zalai Béla és Vezér Erzsébet · Többet látni »
Wildner Ödön
Kisújfalusi Wildner Ödön (Kassa, 1874. június 11. – Bucsu, 1944. június 12.) magyar író, szociológus, műfordító, filozófus, közgazdász és székesfővárosi tanácsnok.
Új!!: Zalai Béla és Wildner Ödön · Többet látni »
Wilhelm Wundt
Wilhelm Maximiliam Wundt (Neckarau, Mannheimnél, 1832. augusztus 16. – Grossbothen, Lipcsénél, 1920. augusztus 31.) német pszichológus és fiziológus.
Új!!: Zalai Béla és Wilhelm Wundt · Többet látni »
William James
William James (New York, New York, 1842. január 11. – Chocorua, New Hampshire, 1910. augusztus 26.) amerikai pszichológus, filozófus, az amerikai funkcionalista pszichológia alapító atyja.
Új!!: Zalai Béla és William James · Többet látni »
Zalai Márk
Zalai Márk, 1879-ig Herczl Márk, (Gige, 1841. december 6. – Debrecen, 1918. október 8.) kereskedelmi akadémiai tanár, Zalai Béla filozófus édesapja.
Új!!: Zalai Béla és Zalai Márk · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Zalai Béla és 1882 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Zalai Béla és 1915 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Zalai Béla és 20. század · Többet látni »
