Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ziuszudra

Index Ziuszudra

Ziuszudra (Zi'usudra, „Élet hosszú napra”) mitikus sumer király Suruppak városában és annak tágabb környékén, a vízözön túlélője, a bibliai Noé mezopotámiai megfelelője.

31 kapcsolatok: Atrahaszísz-eposz, Óbabiloni Birodalom, Bérósszosz, Dzsemdet Naszr-kultúra, Enki, Enszi, Eposz, Eridu, Etana, Görög nyelv, Gilgames-eposz, Hellenisztikus civilizáció, I. e. 17. század, I. e. 3. évezred, I. e. 3. század, Kis (település), Kronosz, Larsza, Lugal, Mezopotámia, Mezopotámiai mitológia, Mitológia, Noé, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Suruppak, Szippar, Ut-napistim, Utu.

Atrahaszísz-eposz

Az Atrahaszísz-eposz egyik táblája Az Atrahaszísz-eposz (akkád Atraḫasīs, „rendkívüli bölcsességű”, Atram-ḫasīs, „áradó bölcsességű”) a vízözön-mítoszok egyike, hasonlóan a Ziuszudra, Enki és Ninmah, valamint a Gilgames-eposz történeteihez, vagy a későbbi görög Deukalión és Pürrha mítoszhoz.

Új!!: Ziuszudra és Atrahaszísz-eposz · Többet látni »

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Új!!: Ziuszudra és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »

Bérósszosz

Bérósszosz (akkádul *Bēl-rē'ûšu) A hellenisztikus korban (i. e. 340 körül – i. e. 280 után) alkotó kháldeus származású görög író.

Új!!: Ziuszudra és Bérósszosz · Többet látni »

Dzsemdet Naszr-kultúra

Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.

Új!!: Ziuszudra és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »

Enki

Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.

Új!!: Ziuszudra és Enki · Többet látni »

Enszi

EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt.

Új!!: Ziuszudra és Enszi · Többet látni »

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Új!!: Ziuszudra és Eposz · Többet látni »

Eridu

Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.

Új!!: Ziuszudra és Eridu · Többet látni »

Etana

Etana (sumer dis en-te-na lugal-e lú bi-in-e-de, középasszír me-ta-na) Kis város királya volt valamikor az i. e. 3. évezred első felében.

Új!!: Ziuszudra és Etana · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Ziuszudra és Görög nyelv · Többet látni »

Gilgames-eposz

Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.

Új!!: Ziuszudra és Gilgames-eposz · Többet látni »

Hellenisztikus civilizáció

Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.

Új!!: Ziuszudra és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »

I. e. 17. század

Nincs leírás.

Új!!: Ziuszudra és I. e. 17. század · Többet látni »

I. e. 3. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Ziuszudra és I. e. 3. évezred · Többet látni »

I. e. 3. század

A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).

Új!!: Ziuszudra és I. e. 3. század · Többet látni »

Kis (település)

Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.

Új!!: Ziuszudra és Kis (település) · Többet látni »

Kronosz

Kronosz (görög Κρόνος, latinos Cronus) Zeusz apja a görög mitológiában.

Új!!: Ziuszudra és Kronosz · Többet látni »

Larsza

Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.

Új!!: Ziuszudra és Larsza · Többet látni »

Lugal

A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.

Új!!: Ziuszudra és Lugal · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Ziuszudra és Mezopotámia · Többet látni »

Mezopotámiai mitológia

A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.

Új!!: Ziuszudra és Mezopotámiai mitológia · Többet látni »

Mitológia

Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.

Új!!: Ziuszudra és Mitológia · Többet látni »

Noé

Noé (héber נֹחַ, נוֹחַ, biblikus héber Noaẖ, mai Nōăḥ, arab نُوح Nūḥ, ógörög Νῶε, Nóe) a Héber Biblia (keresztény Ószövetség) egyik szereplője.

Új!!: Ziuszudra és Noé · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Új!!: Ziuszudra és Sumer · Többet látni »

Sumer királylista

A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.

Új!!: Ziuszudra és Sumer királylista · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Új!!: Ziuszudra és Sumer nyelv · Többet látni »

Sumerek

Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

Új!!: Ziuszudra és Sumerek · Többet látni »

Suruppak

Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.

Új!!: Ziuszudra és Suruppak · Többet látni »

Szippar

Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.

Új!!: Ziuszudra és Szippar · Többet látni »

Ut-napistim

A Gilgames-eposz vízözön-táblája Ut-napistim (vagy Úm-napisti) az akkád mitológia egyik halhatatlan szereplője, Ubar-tutu fia.

Új!!: Ziuszudra és Ut-napistim · Többet látni »

Utu

dUtu a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.

Új!!: Ziuszudra és Utu · Többet látni »

Átirányítja itt:

Utnapistim, Xisuthros, Xiszuthrosz, Zinsuddu, Zinszuddu, Ziu-sudra, Ziu-szudra, Ziusudra, Ziú-szudra, Ziúszudra.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »