Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hsziungnuk

Index Hsziungnuk

A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.

119 kapcsolatok: Aral-tó, Asina nemzetség, Bajkál-tó, Balkas-tó, Bálint Csanád, Belső-Ázsia, Csüsi csata, Csecsei csata, Csin Si Huang-ti, Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207), Csu (folyó), Dinasztia, Dzsingisz mongol nagykán, Edward L. Shaughnessy, Edwin G. Pulleyblank, Garam Éva, Genetika, Geometria, Hadakozó fejedelemségek kora (Kína), Han-dinasztia, Harmatta János, Hérodotosz, Heinrich Julius Klaproth, Helian Bobo, Henan, Hszia-dinasztia, Hszia-házbeli Csie, Hun művészet, Hun uralkodók listája, Hunok, I. e. 1. század, I. e. 114, I. e. 174, I. e. 209, I. e. 210, I. e. 215, I. e. 3. század, I. e. 31, I. e. 318, I. e. 36, I. e. 51, I. e. 54, I. e. 57, I. e. 58, I. e. 60, I. Péter orosz cár, Ih Bajan-i csata, Jáde, Jean-Pierre Abel-Rémusat, Kanszu, ..., Kárpát-medence, Kína, Kínai írás, Kínai középkor, Kínai nagy fal, Kínai–hsziungnu háborúk, Közép-Ázsia, Korea (történelmi), Kusánok, Ligeti Lajos, Loulani csata, Magyarok, Maji csata, Mandzsúria, Mao-tun, Michael Loewe, Mongol nyelvek, Mongoloid nagyrassz, Mopeji csata, Neparáczki Endre, Obrusánszky Borbála, Ordosz, Orhon, Paul Pelliot, Pazirik, Pinjin, Róna-Tas András, Sárga-folyó, Shaanxi, Shanxi, Sima Qian, Szakák, Székelyderzs, Sze-ma Csien, Szegedi Tudományegyetem, Szelenga, Szent László-legenda, Szentpétervár, Szimmetria, Szkíták, Szogdok, Sztyepp, Talasz (folyó), Tömény, Török nyelv, Török nyelvek, Türk Birodalom, Türkök, The Cambridge History of Ancient China, Tiensan, Tiszafüred, Tungvancseng, Vu Ti, Vuszunok, Xi'an, Xia, Zsuanzsuanok, 19. század, 1920-as évek, 1960-as évek, 289, 304, 316, 407, 419, 431, 5. század, 6. század, 91. Bővíteni index (69 több) »

Aral-tó

Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Új!!: Hsziungnuk és Aral-tó · Többet látni »

Asina nemzetség

Az Asina-klán a Türk Birodalom uralkodó családja volt a 6. századtól, jelentőségében ezen messze túl mutatva.

Új!!: Hsziungnuk és Asina nemzetség · Többet látni »

Bajkál-tó

A Bajkál-tó (burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.

Új!!: Hsziungnuk és Bajkál-tó · Többet látni »

Balkas-tó

A Balkas-tó nagy részben sósvizű, lefolyástalan tó Kazahsztán délkeleti részében, Közép-Ázsia legnagyobb tava.

Új!!: Hsziungnuk és Balkas-tó · Többet látni »

Bálint Csanád

Bálint Csanád (Kassa, 1943. szeptember 24. –) Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Hsziungnuk és Bálint Csanád · Többet látni »

Belső-Ázsia

Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése.

Új!!: Hsziungnuk és Belső-Ázsia · Többet látni »

Csüsi csata

A jushi csata i. e. 67-ben játszódott le a Han-dinasztia és a hsziungnuk között Jushi (népszerű magyar átírásban: Csüsi), a mai Turpan területén.

Új!!: Hsziungnuk és Csüsi csata · Többet látni »

Csecsei csata

A csata (郅支) városánál folyt az i. e.

Új!!: Hsziungnuk és Csecsei csata · Többet látni »

Csin Si Huang-ti

(kínai írással: 秦始皇帝; i. e. 259 – i. e. 210) Kína első császára, a Csin-dinasztia alapítója.

Új!!: Hsziungnuk és Csin Si Huang-ti · Többet látni »

Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)

A -dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt.

Új!!: Hsziungnuk és Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) · Többet látni »

Csu (folyó)

A Csu, Ak-Suu, (Chu) egy Észak-Kirgizisztánt és Dél-Kazahsztánt átszelő folyó.

Új!!: Hsziungnuk és Csu (folyó) · Többet látni »

Dinasztia

A dinasztia vagy uralkodóház egyazon családhoz tartozó olyan személyeket jelöl, akik örökletes módon uralkodnak egy monarchia felett.

Új!!: Hsziungnuk és Dinasztia · Többet látni »

Dzsingisz mongol nagykán

Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.

Új!!: Hsziungnuk és Dzsingisz mongol nagykán · Többet látni »

Edward L. Shaughnessy

Edward L. Shaughnessy (1952–) kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Xià Hányí; magyar népszerű: Hszia Han-ji; kínaiul: 夏含夷.) amerikai sinológus, történész.

Új!!: Hsziungnuk és Edward L. Shaughnessy · Többet látni »

Edwin G. Pulleyblank

Edwin G. Pulleyblank (Calgary, 1922. augusztus 7. – Vancouver, 2013. április 13.) kanadai származású sinológus, a kínai történeti fonológia szaktekintélye.

Új!!: Hsziungnuk és Edwin G. Pulleyblank · Többet látni »

Garam Éva

Garam Éva (Boba, 1939. március 29. − 2023. május 22.) avar korral foglalkozó magyar régész, professzor.

Új!!: Hsziungnuk és Garam Éva · Többet látni »

Genetika

DNS-ben van kódolva A genetika (a görög ’gennó’, ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.

Új!!: Hsziungnuk és Genetika · Többet látni »

Geometria

Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.

Új!!: Hsziungnuk és Geometria · Többet látni »

Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)

A Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 453/403–i. e. 221) a Csou-dinasztia második felének, az ún.

Új!!: Hsziungnuk és Hadakozó fejedelemségek kora (Kína) · Többet látni »

Han-dinasztia

A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.

Új!!: Hsziungnuk és Han-dinasztia · Többet látni »

Harmatta János

Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.

Új!!: Hsziungnuk és Harmatta János · Többet látni »

Hérodotosz

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

Új!!: Hsziungnuk és Hérodotosz · Többet látni »

Heinrich Julius Klaproth

Heinrich Julius Klaproth (Berlin, Poroszország, 1783. október 11. – Párizs, Franciaország, 1835. augusztus 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, utazó, a Magyar Tudós Társaság külső tagja.

Új!!: Hsziungnuk és Heinrich Julius Klaproth · Többet látni »

Helian Bobo

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ho-lian Po-po.

Új!!: Hsziungnuk és Helian Bobo · Többet látni »

Henan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Honan.

Új!!: Hsziungnuk és Henan · Többet látni »

Hszia-dinasztia

A -dinasztia (kínai írás: 夏朝, pinjin: Xià Cháo, népszerű magyaros: Hszia csao) hagyományosan az első kínai dinasztiának tekintett uralkodóház, amely az i. e. 23–18.

Új!!: Hsziungnuk és Hszia-dinasztia · Többet látni »

Hszia-házbeli Csie

-házbeli a félig legendás Hszia-dinasztia 17.

Új!!: Hsziungnuk és Hszia-házbeli Csie · Többet látni »

Hun művészet

hsziungnu leleten (Xigoupan, Észak-Kína) Hsziungnu tőrök Észak-Kínánól a tokiói Nemzeti Történeti Múzeumban Szarvasos kő Észak-Mongóliában A hsziungnu bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok művészetét bemutató füzet borítóképe Ordoszi bronz övcsat lovak küzdelmével A hunok (európai hunok) Eurázsia egyik igen régi népe.

Új!!: Hsziungnuk és Hun művészet · Többet látni »

Hun uralkodók listája

Az európai hunok és a hsziungnuk azonossága máig vita tárgya a szakirodalomban, ezért az európai hunokat megelőző, sokszor hunnak nevezett uralkodókat lásd a hsziungnu uralkodók listája cikkben.

Új!!: Hsziungnuk és Hun uralkodók listája · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Hsziungnuk és Hunok · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 1. század · Többet látni »

I. e. 114

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 114 · Többet látni »

I. e. 174

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 174 · Többet látni »

I. e. 209

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 209 · Többet látni »

I. e. 210

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 210 · Többet látni »

I. e. 215

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 215 · Többet látni »

I. e. 3. század

A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 3. század · Többet látni »

I. e. 31

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 31 · Többet látni »

I. e. 318

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 318 · Többet látni »

I. e. 36

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 36 · Többet látni »

I. e. 51

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 51 · Többet látni »

I. e. 54

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 54 · Többet látni »

I. e. 57

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 57 · Többet látni »

I. e. 58

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 58 · Többet látni »

I. e. 60

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és I. e. 60 · Többet látni »

I. Péter orosz cár

I.

Új!!: Hsziungnuk és I. Péter orosz cár · Többet látni »

Ih Bajan-i csata

Az Ih Bajan-i csata (kínaiul) egy fontos hadjárat része volt, amelyet a Han-dinasztia a hunok ellen vezetett Kr. u. 89 júniusában.

Új!!: Hsziungnuk és Ih Bajan-i csata · Többet látni »

Jáde

Nevét a spanyol pietra de ijada (.

Új!!: Hsziungnuk és Jáde · Többet látni »

Jean-Pierre Abel-Rémusat

Jean-Pierre Abel-Rémusat (Párizs, 1788. szeptember 5. – Párizs, 1832. június 2.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Léi Mùshā; magyar népszerű: Lej Mu-sa; kínaiul: 雷暮沙) francia sinológus, a Collège de France kínai tanszékének első vezetője.

Új!!: Hsziungnuk és Jean-Pierre Abel-Rémusat · Többet látni »

Kanszu

Gansu (kínai: 甘肃, pinjin: Gānsù, magyar átírás: Kanszu) a Kínai Népköztársaság északnyugati részén fekvő tartomány.

Új!!: Hsziungnuk és Kanszu · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Hsziungnuk és Kárpát-medence · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Hsziungnuk és Kína · Többet látni »

Kínai írás

#FFFF00a kínai írás egykor a hivatalos írás volt, de ma már nem használják (Mongólia, Észak-Korea és Vietnám) A kínai írás vagy han írás (hagyományos kínai: 漢字; egyszerűsített kínai: 汉字;: hànzì; magyar népszerű: han-ce) az élő nyelvek közül a leghosszabb időre visszanyúló, töretlen és dokumentált történettel rendelkező írás.

Új!!: Hsziungnuk és Kínai írás · Többet látni »

Kínai középkor

A kínai középkor a kínai történelemnek a 220–1368 közötti időszakát öleli fel, ami nagyjából egybeesik az európai szemléleten alapuló középkorral.

Új!!: Hsziungnuk és Kínai középkor · Többet látni »

Kínai nagy fal

A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.

Új!!: Hsziungnuk és Kínai nagy fal · Többet látni »

Kínai–hsziungnu háborúk

A kínai– háború azon csaták összességének elnevezése, melyek a kínai Han-dinasztia és a hsziungnu törzsek között zajlottak le i. e. 133 és i. sz. 89 között.

Új!!: Hsziungnuk és Kínai–hsziungnu háborúk · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Új!!: Hsziungnuk és Közép-Ázsia · Többet látni »

Korea (történelmi)

Korea egy régió a Koreai-félsziget területén, ahol Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát.

Új!!: Hsziungnuk és Korea (történelmi) · Többet látni »

Kusánok

A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.

Új!!: Hsziungnuk és Kusánok · Többet látni »

Ligeti Lajos

Ligeti Lajos (Balassagyarmat, 1902. október 28. – Budapest, 1987. május 24.) magyar orientalista, nyelvész, filológus, mongolista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékvezető; író, műfordító, több keleti nyelv normatív magyar átírásának megalkotója; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1936, r. 1947).

Új!!: Hsziungnuk és Ligeti Lajos · Többet látni »

Loulani csata

A Loulani csata (樓蘭之戰; népszerű magyar átírásban: Loulan) jelenti a legkorábbi kínai katonai vállalkozást Közép-Ázsia területére.

Új!!: Hsziungnuk és Loulani csata · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és Magyarok · Többet látni »

Maji csata

A maji csata (馬邑之戰) a Han-dinasztia és a hsziungnuk közötti hosszan elhúzódó háború keretei között alakult ki és a Han udvar jellegzetes, offenzív hadi politikáját alapozta meg.

Új!!: Hsziungnuk és Maji csata · Többet látni »

Mandzsúria

Mandzsúria kiterjedése háromféle meghatározás szerint Mandzsúria (mandzsu: 10px, hagyományos kínai: 滿洲, egyszerűsített kínai: 满洲, pinjin: Mǎnzhōu) egy nagy kiterjedésű, saját történelemmel rendelkező földrajzi régió Északkelet-Ázsiában.

Új!!: Hsziungnuk és Mandzsúria · Többet látni »

Mao-tun

Mao-tun (Modu, Baatur, Bator, Bahadur) a Hsziungnu Birodalom sanjüje (i. e. 209 – i. e. 174), Tou-man sanjü fia volt.

Új!!: Hsziungnuk és Mao-tun · Többet látni »

Michael Loewe

Michael Loewe (Oxford, 1922. november 2. –; névváltozat: M. A. N. Loewe; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Lǔ Wéiyī; magyar népszerű: Lu Vej-ji; kínaiul: 魯惟一.) brit akadémikus, sinológus.

Új!!: Hsziungnuk és Michael Loewe · Többet látni »

Mongol nyelvek

A mongol nyelvek a feltételezett altaji nyelvcsalád külön ága.

Új!!: Hsziungnuk és Mongol nyelvek · Többet látni »

Mongoloid nagyrassz

Kelet-Ázsiából származó különböző populációk, 1941 számi-férfi, 1884. A mongoloid nagyrassz az emberiség egyik rassza, tagjainak többsége Ázsiában él.

Új!!: Hsziungnuk és Mongoloid nagyrassz · Többet látni »

Mopeji csata

A (kínai hagyományos: 漠北之戰, magyar fordítás: „északi sivatagi háború”) a Góbi-sivatag északi peremén ütközött meg a han és a (ázsiai hun) sereg.

Új!!: Hsziungnuk és Mopeji csata · Többet látni »

Neparáczki Endre

Neparáczki Endre (Szeged, 1988. január 19. –) magyar biológus, egyetemi oktató.

Új!!: Hsziungnuk és Neparáczki Endre · Többet látni »

Obrusánszky Borbála

Obrusánszky Borbála Anna (Ózd, 1972. május 31. –) magyar történész, néprajzkutató, orientalista, nagykövet.

Új!!: Hsziungnuk és Obrusánszky Borbála · Többet látni »

Ordosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ordosz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Hsziungnuk és Ordosz · Többet látni »

Orhon

Az Ulán Cutgalan vízesés Az Orhon folyó (halha mongol: Орхон гол, t.á.: Orxon gol, kiejtés szerint: Arkhan gol) Mongólia leghosszabb folyója.

Új!!: Hsziungnuk és Orhon · Többet látni »

Paul Pelliot

Paul Eugène Pelliot (Párizs, 1878. május 28. – Párizs, 1945. október 26., kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Bó Xīhé; magyar népszerű: Po Hszi-ho; kínaiul: 伯希和) francia orientalista, sinológus, tibetológus és felfedező.

Új!!: Hsziungnuk és Paul Pelliot · Többet látni »

Pazirik

Lovas alakja szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból. A világ egyik legősibb szőnyege Pazirikból, a Kr. e. 5. századból. A körbefutó frízen szarvasok sorakoznak. Pazirik (Пазырык) világhírűvé vált helyszín az Altaj hegységben, ahol szkíta kori halomsírokban fejedelmi temetkezéseket tártak föl az orosz régészek a Kr.

Új!!: Hsziungnuk és Pazirik · Többet látni »

Pinjin

A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.

Új!!: Hsziungnuk és Pinjin · Többet látni »

Róna-Tas András

Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Hsziungnuk és Róna-Tas András · Többet látni »

Sárga-folyó

A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.

Új!!: Hsziungnuk és Sárga-folyó · Többet látni »

Shaanxi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Senhszi.

Új!!: Hsziungnuk és Shaanxi · Többet látni »

Shanxi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sanhszi.

Új!!: Hsziungnuk és Shanxi · Többet látni »

Sima Qian

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sze-ma Csien.

Új!!: Hsziungnuk és Sima Qian · Többet látni »

Szakák

Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.

Új!!: Hsziungnuk és Szakák · Többet látni »

Székelyderzs

Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Hsziungnuk és Székelyderzs · Többet látni »

Sze-ma Csien

Sze-ma Csien (hagyományos kínai: 司馬遷, egyszerűsített kínai: 司马迁, pinjin: Si-ma/Sima Qian, Longmen, Kr. e. 145 vagy 135 – Kr. e. 86) kínai történetíró, csillagász és naptárkészítő volt.

Új!!: Hsziungnuk és Sze-ma Csien · Többet látni »

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Új!!: Hsziungnuk és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »

Szelenga

A Szelenga vagy Szelenge (halha mongolul Сэлэнгэ гол vagy Сэлэнгэ мөрөн, t.á. Selenge gol vagy Selenge mörön, kiejtés szerint vagy, oroszul Селенга) folyó Mongóliában és Oroszországban.

Új!!: Hsziungnuk és Szelenga · Többet látni »

Szent László-legenda

#ÁTIRÁNYÍTÁS A Szent László-legenda középkori ábrázolásai.

Új!!: Hsziungnuk és Szent László-legenda · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Új!!: Hsziungnuk és Szentpétervár · Többet látni »

Szimmetria

250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.

Új!!: Hsziungnuk és Szimmetria · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Új!!: Hsziungnuk és Szkíták · Többet látni »

Szogdok

Szogdok ábrázolása 550 körül az Északi Csi államból A szogdok iráni nép volt az ókorban Szogdia területén.

Új!!: Hsziungnuk és Szogdok · Többet látni »

Sztyepp

Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).

Új!!: Hsziungnuk és Sztyepp · Többet látni »

Talasz (folyó)

Talasz (kirgiz és kazah nyelven: Талас) egy folyó Kirgizisztánban, a Talasz régióban, mely nyugatra folyik Kazahsztánba.

Új!!: Hsziungnuk és Talasz (folyó) · Többet látni »

Tömény

Tömény vagy más alakban tümen, tyumen: számláló katonai egység a sztyeppei népeknél (hun, magyar, mongol, török).

Új!!: Hsziungnuk és Tömény · Többet látni »

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Új!!: Hsziungnuk és Török nyelv · Többet látni »

Török nyelvek

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.

Új!!: Hsziungnuk és Török nyelvek · Többet látni »

Türk Birodalom

Az első Türk Birodalmat Bumin hozta létre testvérével, Istemivel 551-ben, amikor a türkök legyőzték addigi uraikat, az „ázsiai avaroknak” is mondott zsuanzsuanokat az éppen széttagolt Kína egyik állama, a Nyugati Vej szövetségében.

Új!!: Hsziungnuk és Türk Birodalom · Többet látni »

Türkök

Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.

Új!!: Hsziungnuk és Türkök · Többet látni »

The Cambridge History of Ancient China

A The Cambridge History of Ancient China: From the Origins of Civilization to 221 BC a Cambridge University Press gondozásában, 1978-tól megjelenő, The Cambridge History of China, Kína történelmét feldolgozó szakkönyv.

Új!!: Hsziungnuk és The Cambridge History of Ancient China · Többet látni »

Tiensan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tien-san.

Új!!: Hsziungnuk és Tiensan · Többet látni »

Tiszafüred

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Új!!: Hsziungnuk és Tiszafüred · Többet látni »

Tungvancseng

Tungvancseng (kínaiul: 统万城,pinjin: tongwancheng; jelentése: „Tízezer népet irányító” 赫连勃勃当年自言“方统一天下,君临万邦,故以统万为名”; Helian Bobo saját kijelentése szerint: "Az égalattit egyesítő hely, melynek ura tízezer népen uralkodik"), vagy más néven Pajcseng, 白城 pinjin: baicheng, 'Fehér város', 'Fehérvár') máig fennmaradt hsziungnu (ázsiai hun) romváros, amely Kína Senhszi (Shaanxi) tartományában található, Belső-Mongólia Autonóm Terület autonóm tartománytól délre.

Új!!: Hsziungnuk és Tungvancseng · Többet látni »

Vu Ti

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vu Ti (egyértelműsítő lap).

Új!!: Hsziungnuk és Vu Ti · Többet látni »

Vuszunok

A vuszunok (kínai nyelven: 烏孫; pinyin átírásban: Wūsūn; Wū-sūn; jelentése „varjú / holló unokái”) indoeurópai félnomád sztyeppei pásztornép volt, akiket a kínai feljegyzésekben az i. e. 2.

Új!!: Hsziungnuk és Vuszunok · Többet látni »

Xi'an

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hszian.

Új!!: Hsziungnuk és Xi'an · Többet látni »

Xia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hszia.

Új!!: Hsziungnuk és Xia · Többet látni »

Zsuanzsuanok

A zsuanzsuanok – európai kutatók kínai forrásokra hivatkozva ázsiai avaroknak is mondják őket – a Zsuanzsuan Birodalom vezető törzsszövetsége voltak.

Új!!: Hsziungnuk és Zsuanzsuanok · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Hsziungnuk és 19. század · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 1920-as évek · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 1960-as évek · Többet látni »

289

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 289 · Többet látni »

304

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 304 · Többet látni »

316

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 316 · Többet látni »

407

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 407 · Többet látni »

419

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 419 · Többet látni »

431

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 431 · Többet látni »

5. század

Az 5.

Új!!: Hsziungnuk és 5. század · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

Új!!: Hsziungnuk és 6. század · Többet látni »

91

Nincs leírás.

Új!!: Hsziungnuk és 91 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Hsziungnu Birodalom, Xiongnu, Xiongnu birodalom, Xiongnuk.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »