Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
70 kapcsolatok: Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Barabás Miklós (festő), Barcaság, Bojca, Castrum, Déli-Kárpátok, Decebal, E81 (európai út), Erdély, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Fogarasi-havasok, Fráter György, Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, Habsburg Birodalom, Havasalföld, I. Basarab havasalföldi fejedelem, I. Károly magyar király, Ihász Dániel, III. Károly magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Július 20., Karantén, Kárpátok, Képes krónika, Központi hatalmak, Királyföld, Latorvár (település), Lazaret, Magyarország, Március 16., Március 28., Nagyszeben, Nagytalmács, Nikápolyi csata, November 9., Olt, Olténia, Oszmán Birodalom, Posadai csata, Râmnicu Vâlcea, Római Birodalom, Románia, Szeben (folyó), Szeben megye, Szebeni-havasok, Szoros, Traianus római császár, Transzhumáló pásztorkodás, Vâlcea megye, ..., Vöröstorony, Zsigmond magyar király, 105, 1330, 1395, 14. század, 1437, 1442, 1453, 1493, 1550, 17. század, 1718, 1773, 18. század, 1849, 1896, 19. század, 1916, 1930-as évek. Bővíteni index (20 több) »
Alekszandr Nyikolajevics Lüders
Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Barcaság
A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Barcaság · Többet látni »
Bojca
Bojca (szászul Issenderf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Bojca · Többet látni »
Castrum
Egy római ''castrum'' idealizált terve. (1) Principia (2) Via Praetoria (3) Via Principalis (4) Porta Principalis Dextra (5) Porta Praetoria (főkapu) (6) Porta Principalis Sinistra (7) Porta Decumana (hátsó kapu) A castrum latin szó, eredeti jelentése: tábor, később vár értelemben használták.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Castrum · Többet látni »
Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Déli-Kárpátok · Többet látni »
Decebal
Conrad Cichorius: Decebal halála Decebal, eredeti nevén Diurpaneus (? – 106), 87 és 106 között dák király volt, halála után országa megszűnt létezni.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Decebal · Többet látni »
E81 (európai út)
Az '''E81''' Piteşti és Bukarest között Az E81-es európai út a nemzetközi európai úthálózat része, Munkácstól (Ukrajna) és Bukarestig (Románia) tart.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és E81 (európai út) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Erdély · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Erdélyi szászok · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Erdélyi vajda · Többet látni »
Fogarasi-havasok
A Fogarasi-havasok (románul Masivul Făgărașului) a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Fogarasi-havasok · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Fráter György · Többet látni »
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (1808. január 13. – Segesvár, 1849. július 31.) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Havasalföld · Többet látni »
I. Basarab havasalföldi fejedelem
I.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és I. Basarab havasalföldi fejedelem · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és I. Károly magyar király · Többet látni »
Ihász Dániel
Ihász Dániel (Nagydém, 1813. október 17. – Collegno al Baraccone, Olaszország, 1881. április 10.) honvédezredes, az itáliai magyar légió parancsnoka, az olasz hadsereg ezredese.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Ihász Dániel · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és III. Károly magyar király · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Július 20.
Névnapok: Illés + Aurél, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Folkus, Jeromos, Margarét, Margaréta, Margarita, Margit, Marinella, Marinetta, Szoraja.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Július 20. · Többet látni »
Karantén
work.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Karantén · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Kárpátok · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Képes krónika · Többet látni »
Központi hatalmak
'''██'''.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Központi hatalmak · Többet látni »
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Királyföld · Többet látni »
Latorvár (település)
Latorvár falu Romániában, Szeben megyében, a Vöröstoronyi-szorosban.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Latorvár (település) · Többet látni »
Lazaret
Lazaret falu Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Lazaret · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Magyarország · Többet látni »
Március 16.
Névnapok: Henrietta + Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henriett, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Március 16. · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Március 28. · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Nagyszeben · Többet látni »
Nagytalmács
260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Nagytalmács · Többet látni »
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Nikápolyi csata · Többet látni »
November 9.
Névnapok: Tivadar + Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és November 9. · Többet látni »
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Olt · Többet látni »
Olténia
Olténia elhelyezkedése Románián belül Olténia (régi nevén Kis-Oláhország) egyike Románia történelmi tartományainak.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Olténia · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Posadai csata
A posadai csata Károly Róbert magyar király 1330.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Posadai csata · Többet látni »
Râmnicu Vâlcea
Râmnicu Vâlcea Románia Vâlcea megyéjének legnagyobb városa és székhelye.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Râmnicu Vâlcea · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Római Birodalom · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Románia · Többet látni »
Szeben (folyó)
A Szeben folyó (románul Cibin, németül Zibin) az Olt mellékfolyója Erdélyben.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Szeben (folyó) · Többet látni »
Szeben megye
Szeben megye Románia közepén helyezkedik el, Erdélyben.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Szeben megye · Többet látni »
Szebeni-havasok
A Szebeni-havasok egy hegycsoport Romániában, a Déli-Kárpátokban, a Páring-hegység csoportjának északkeleti részén.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Szebeni-havasok · Többet látni »
Szoros
Szoros vázlata A tenger vagy folyó szűk, mély áttörési völgye, a szoros, környezetéhez képest szűk, hajózható csatorna, amely két hajózható víztömeget köt össze.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Szoros · Többet látni »
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Traianus római császár · Többet látni »
Transzhumáló pásztorkodás
Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »
Vâlcea megye
Vâlcea megye (magyarosan: Valcsa) Románia egyik megyéje, amely a történelmi Havasalföldön fekszik.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Vâlcea megye · Többet látni »
Vöröstorony
Vöröstorony, más néven Porcsesd (románul Turnu Roșu, 1964-ig Porcești, németül Portschescht vagy Schweinsdorf) falu Romániában, Szeben megyében, Porcsesd község központja.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Vöröstorony · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és Zsigmond magyar király · Többet látni »
105
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 105 · Többet látni »
1330
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1330 · Többet látni »
1395
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1395 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 14. század · Többet látni »
1437
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1437 · Többet látni »
1442
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1442 · Többet látni »
1453
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1453 · Többet látni »
1493
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1493 · Többet látni »
1550
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1550 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 17. század · Többet látni »
1718
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1718 · Többet látni »
1773
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1773 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 18. század · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1849 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1896 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 19. század · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1916 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Vöröstoronyi-szoros és 1930-as évek · Többet látni »
