Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vörös ásólúd

Index Vörös ásólúd

A vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) a madarak (Aves) osztályába a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a Récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

40 kapcsolatok: A fajok tudományos neve, Afrika, Anas, Ausztrál ásólúd, Állatok, Ásóludak, Bütykös ásólúd, Borz, Család (rendszertan), Dzsammu és Kasmír, Eurázsia, Európa, Faj, Földközi-tenger, Fuerteventura, Gerincesek, Gerinchúrosok, India, Indiai lúd, Irán, Kanári-szigetek, Lúdalakúak, Madarak, Magyarország, Nílusi lúd, Peter Simon Pallas, Puhatestűek, Pusztai mormota, Rákok, Récefélék, Róka, Rend (rendszertan), Szaúd-Arábia, Szürkefejű ásólúd, Tadorna, Tarkalúdformák, Törzsfejlődés, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), 1764.

A fajok tudományos neve

A biológiában a fajok mindegyike tudományos nevet visel, amelyet latin névnek, illetve rendszertani névnek is szoktak nevezni.

Új!!: Vörös ásólúd és A fajok tudományos neve · Többet látni »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Új!!: Vörös ásólúd és Afrika · Többet látni »

Anas

Piroscsőrű réce ''(Anas erythrorhyncha)'' Bernier-réce ''(Anas bernieri)'' Sárgacsőrű réce ''(Anas undulata)'' Fülöp-szigeteki réce ''(Anas luzonica)'' Szemöldökös réce ''(Anas superciliosa)'' Az Anas a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a réceformák (Anatinae) alcsaládjába és az úszórécék (Anatini) nemzetségébe tartozó nem.

Új!!: Vörös ásólúd és Anas · Többet látni »

Ausztrál ásólúd

Az ausztrál ásólúd (Tadorna tadornoides) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Vörös ásólúd és Ausztrál ásólúd · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Vörös ásólúd és Állatok · Többet látni »

Ásóludak

A ásóludak (Tadorini) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe a récefélék (Anatidae) családja és azon belül a tarkalúdformák (Tadorninae) alcsaládjába tartozó nemzetség.

Új!!: Vörös ásólúd és Ásóludak · Többet látni »

Bütykös ásólúd

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Vörös ásólúd és Bütykös ásólúd · Többet látni »

Borz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai borz.

Új!!: Vörös ásólúd és Borz · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Vörös ásólúd és Család (rendszertan) · Többet látni »

Dzsammu és Kasmír

Dzsammu és Kasmír India legészakibb állama, majd 2019.

Új!!: Vörös ásólúd és Dzsammu és Kasmír · Többet látni »

Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.

Új!!: Vörös ásólúd és Eurázsia · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Vörös ásólúd és Európa · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Vörös ásólúd és Faj · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Vörös ásólúd és Földközi-tenger · Többet látni »

Fuerteventura

Fuerteventura spanyol sziget az Atlanti-óceánban, a Kanári-szigetek második legnagyobb tagja 1660 km²-ével.

Új!!: Vörös ásólúd és Fuerteventura · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Vörös ásólúd és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Új!!: Vörös ásólúd és Gerinchúrosok · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Vörös ásólúd és India · Többet látni »

Indiai lúd

Az indiai lúd (Anser indicus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Vörös ásólúd és Indiai lúd · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Vörös ásólúd és Irán · Többet látni »

Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége.

Új!!: Vörös ásólúd és Kanári-szigetek · Többet látni »

Lúdalakúak

A lúdalakúak (Anseriformes) a madarak osztályának egy rendje.

Új!!: Vörös ásólúd és Lúdalakúak · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Vörös ásólúd és Madarak · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Vörös ásólúd és Magyarország · Többet látni »

Nílusi lúd

250px A nílusi lúd (Alopochen aegyptiaca) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a tarkalúdformák (Tadorninae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Vörös ásólúd és Nílusi lúd · Többet látni »

Peter Simon Pallas

Peter Simon Pallas (Berlin, 1741. szeptember 22. – Berlin, 1811. szeptember 8.) német zoológus és botanikus, aki Oroszországban tevékenykedett.

Új!!: Vörös ásólúd és Peter Simon Pallas · Többet látni »

Puhatestűek

Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Új!!: Vörös ásólúd és Puhatestűek · Többet látni »

Pusztai mormota

#ÁTIRÁNYÍTÁS bobak.

Új!!: Vörös ásólúd és Pusztai mormota · Többet látni »

Rákok

A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.

Új!!: Vörös ásólúd és Rákok · Többet látni »

Récefélék

Nyári lúd ''(Anser anser)'' A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Vörös ásólúd és Récefélék · Többet látni »

Róka

A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme.

Új!!: Vörös ásólúd és Róka · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Vörös ásólúd és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah, Szaúd-arábiai Királyság) több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten.

Új!!: Vörös ásólúd és Szaúd-Arábia · Többet látni »

Szürkefejű ásólúd

A szürkefejű ásólúd (Tadorna cana) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Vörös ásólúd és Szürkefejű ásólúd · Többet látni »

Tadorna

A Tadorna a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a tarkaludak (Tadorninae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Vörös ásólúd és Tadorna · Többet látni »

Tarkalúdformák

Bütykös fényréce ''(Sarkidiornis melanotos)'' Andoki lúd ''(Chloephaga melanoptera)'' Bütykös ásólúd ''(Tadorna tadorna)'' A tarkalúdformák (Tadorninae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe a récefélék (Anatidae) családja alá tartozó alcsalád.

Új!!: Vörös ásólúd és Tarkalúdformák · Többet látni »

Törzsfejlődés

Az élet fejlődése A törzsfejlődés vagy filogenezis az élőlények természetes fejlődésének a folyamata, ellentétben az egyedfejlődéssel (ontogenezis, latin: ontogenesis), amely egy szervezet fejlődésének a folyamatát jelöli.

Új!!: Vörös ásólúd és Törzsfejlődés · Többet látni »

Természetvédelmi Világszövetség

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.

Új!!: Vörös ásólúd és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Új!!: Vörös ásólúd és Tojás (biológia) · Többet látni »

1764

Nincs leírás.

Új!!: Vörös ásólúd és 1764 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »