Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: A központi idegrendszer vérellátása, Agy, Agy-gerincvelői folyadék, Agyfélteke, Agyhártyák, Emberi idegrendszer, Folyadék, Gerinc, Gerincvelő, Halánték, Homlok, Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966), Koponya, Lenhossék Mihály, Mechanika, Nagyagy, Plexus choroideus, Réthelyi Miklós, Rendszer, Súly, Szentágothai János, Talamusz, Tarkó, Vér.
A központi idegrendszer vérellátása
Stroke az MRI felvételen Willis-féle agyalapi artériás gyűrű Az agyi érkatasztrófák (stroke) a fejlett országokban jelenleg is előkelő helyen vannak a vezető megbetegedések és halálokok gyakoriságának listáján.
Új!!: Agykamrák és A központi idegrendszer vérellátása · Többet látni »
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Agykamrák és Agy · Többet látni »
Agy-gerincvelői folyadék
A főbb ciszternák sémás rajza. (Kék vonallal jelölve) Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) az agykamrákban termelődő és az agyat, illetve a gerincvelőt a pókhálóhártyán belül körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék.
Új!!: Agykamrák és Agy-gerincvelői folyadék · Többet látni »
Agyfélteke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Agyféltekék.
Új!!: Agykamrák és Agyfélteke · Többet látni »
Agyhártyák
Dura mater. A központi idegrendszer burkai, az agyhártyák (meninx, meninges) körülveszik, védik és izolálják - mind mechanikusan, mind kémiai és mikrobiális károsító tényezőkkel szemben - a központi idegrendszer részeit.
Új!!: Agykamrák és Agyhártyák · Többet látni »
Emberi idegrendszer
Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.
Új!!: Agykamrák és Emberi idegrendszer · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Agykamrák és Folyadék · Többet látni »
Gerinc
Egy hátcsigolya felépítése. A gerinc szakaszai és görbületei. A törzs vázát a gerinc- vagy csigolyaoszlop (columna vertebralis) (görög: rachis) alkotja.
Új!!: Agykamrák és Gerinc · Többet látni »
Gerincvelő
A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.
Új!!: Agykamrák és Gerincvelő · Többet látni »
Halánték
A halántékizom ''(musculus temporalis)''. A halánték az emberi fej oldalsó, fül fölötti része.
Új!!: Agykamrák és Halánték · Többet látni »
Homlok
Homlok A homlok (frons) az arc (facies) felső, a szemöldök felső szélétől a hajkorona alsó széléig terjedő része.
Új!!: Agykamrák és Homlok · Többet látni »
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)
Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.
Új!!: Agykamrák és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Többet látni »
Koponya
víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.
Új!!: Agykamrák és Koponya · Többet látni »
Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Új!!: Agykamrák és Lenhossék Mihály · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Agykamrák és Mechanika · Többet látni »
Nagyagy
Az emberi agy sémás képe oldalnézetben Az agy keresztmetszete MRI felvételekből animálva Az emberi agy térbeli helyzete. A lebenyeket különböző színek jelölik. (animáció) A nagyagy (cerebrum) (agyféltekék) a végagyból (telencephalon) fejlődik ki, és az agy legnagyobb méretű részét képezi.
Új!!: Agykamrák és Nagyagy · Többet látni »
Plexus choroideus
A plexus chorioideus az agykamrákban elhelyezkedő, a központi idegrendszer üregrendszerét bélelő speciális hámmal (ependymával) fedett érfonat.
Új!!: Agykamrák és Plexus choroideus · Többet látni »
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Új!!: Agykamrák és Réthelyi Miklós · Többet látni »
Rendszer
A rendszer fogalma a tudományok és a tudományfilozófia egyik legalapvetőbb fogalma, mégis csak a huszadik században kezdtek el foglalkozni vele, a rendszerelmélet más fogalmaival együtt.
Új!!: Agykamrák és Rendszer · Többet látni »
Súly
A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.
Új!!: Agykamrák és Súly · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Agykamrák és Szentágothai János · Többet látni »
Talamusz
A talamusz (nyíllal jelölve) egy MRI-felvételen A talamusz egy nagy, ovoid szürkeállomány tömeg, amely a köztiagy nagyobb részét alkotja.
Új!!: Agykamrák és Talamusz · Többet látni »
Tarkó
Tarkó alatt értjük a fejnek azt a részét, amelyet felül a nyakszirtcsont (os occipitale) hátsó kidudorodása (protuberantia occipitalis externa) és a tőle két oldalt elhelyezkedő felfelé domborodó ív alakú csontos vonalak (linea occipitalis) határolnak, és a nyak hátsó részét a VII.
Új!!: Agykamrák és Tarkó · Többet látni »
Vér
Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
Új!!: Agykamrák és Vér · Többet látni »
