Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vér

Index Vér

Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

69 kapcsolatok: Albumin, Aminosavak, Anion, Artéria, B-limfocita, Bőr (anatómia), Csecsemőmirigy, Csontvelő, Elektronmikroszkóp, Endocitózis, Eritropoetin, Fehérje, Fehérvérsejt, Fibrin, Fibrinogén, Gerincesek, Gerinctelenek, Glükóz, Húgysav, Hőszabályozás, Hematokrit, Hemoglobin, Hormon, Immunológia, Immunrendszer, Ion, Kalcium, Karbamid, Karl Landsteiner, Kation, Kálium, Klorid, Lép, Magzat, Máj, Műtét, Moláris tömeg, Nátrium, Nyirokcsomó, Oxigén, Ozmózis, Réthelyi Miklós, Rézuszmajom, Rh-összeférhetetlenség, Rh-faktor, Sejt, Szárazanyag, Szén-dioxid, Szénhidrát, Szív, ..., Szövet (biológia), Szentágothai János, Szerves vegyület, T-limfocita, Tápanyag, Tüdő, Ujj, Véna, Vér, Véralvadás, Vércsoport, Vérkeringés, Vérnyirok, Vérplazma, Vérszérum, Vérzés, Víz, Vörösvérsejt, Vese. Bővíteni index (19 több) »

Albumin

Albumin-fehérjeszerkezet (monomer) Az albuminok a biokémiában használatos definíció szerint olyan vízoldékony fehérjék, amelyek az ammónium-szulfát félig telített oldatában még oldódódnak, de annak telített oldatában már denaturálódnak és az oldatból kiválnak.

Új!!: Vér és Albumin · Többet látni »

Aminosavak

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.

Új!!: Vér és Aminosavak · Többet látni »

Anion

Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat.

Új!!: Vér és Anion · Többet látni »

Artéria

Az artériák 18. századi ábrázolása Vérkeringés:'''Vörös'''.

Új!!: Vér és Artéria · Többet látni »

B-limfocita

Emberi B-sejt A B-sejtek vagy B-limfociták az adaptív immunrendszer nyiroksejtjei, melyek alapvető szerepet játszanak a humorális immunválaszban.

Új!!: Vér és B-limfocita · Többet látni »

Bőr (anatómia)

Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.

Új!!: Vér és Bőr (anatómia) · Többet látni »

Csecsemőmirigy

Magzat csecsemőmirigye (Gray's Anatomy) A csecsemőmirigy, más néven timusz (latinul thymus) egy nyirokszerv, a T-limfociták érésének legfőbb helye.

Új!!: Vér és Csecsemőmirigy · Többet látni »

Csontvelő

Emberi combcsont feje, a csontgerendák között zömében vörös csontvelővel Szarvasmarha zömében sárga csontvelője egy hosszú csöves csont velőűrjében Csontvelő átnézeti mikroszkópos képe (metszet) A csontvelő (latinul medulla ossium, angolul bone marrow) a gerincesek csontjaiban elhelyezkedő szövet, melynek fő feladata a vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) termelése.

Új!!: Vér és Csontvelő · Többet látni »

Elektronmikroszkóp

Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.

Új!!: Vér és Elektronmikroszkóp · Többet látni »

Endocitózis

Az endocitózis az a folyamat, melyben egy sejt a környezetében található makromolekulákat, oldott anyagokat, szilárd részecskéket bekebelezéssel felveszi.

Új!!: Vér és Endocitózis · Többet látni »

Eritropoetin

Az eritropoetin-molekula szerkezete Az eritropoetin (más néven hematopoetin vagy hemopoetin, általánosan használt rövidítéssel EPO) egy hormonhatású glikoprotein, amely elősegíti a vörösvértestek képződését.

Új!!: Vér és Eritropoetin · Többet látni »

Fehérje

vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.

Új!!: Vér és Fehérje · Többet látni »

Fehérvérsejt

A normális keringő emberi vér pásztázó elektronmikroszkópos képe. A szabálytalan formájú leukocitákon kívül vörösvértestek és sok kis lapos vérlemezke is látható A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól.

Új!!: Vér és Fehérvérsejt · Többet látni »

Fibrin

A fibrin olyan fehérje, amely a véralvadáskor a vérszövet fibrinogénjéből keletkezik.

Új!!: Vér és Fibrin · Többet látni »

Fibrinogén

issn.

Új!!: Vér és Fibrinogén · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Vér és Gerincesek · Többet látni »

Gerinctelenek

Éticsiga ''(Helix pomatia)'' Kéksávos légivadász ''(Enallagma cyathigerum)'' A gerinctelenek azon állatok gyűjtőneve, melyek nem rendelkeznek a gerincesekre (Vertebrata) jellemző gerinccel, illetve szilárd belső vázzal.

Új!!: Vér és Gerinctelenek · Többet látni »

Glükóz

A glükóz – köznapi nevén szőlőcukor – (C6H12O6, rövidítése: Glc) egy monoszacharid, ezen belül 6 szénatomot és aldehidcsoportot tartalmazó aldohexóz.

Új!!: Vér és Glükóz · Többet látni »

Húgysav

A húgysav heterociklusos vegyület.

Új!!: Vér és Húgysav · Többet látni »

Hőszabályozás

A hőszabályozás vagy nemzetközi szóval termoreguláció az a képesség, amellyel egy élőlény bizonyos határok között fenntartja a testhőmérsékletét a környezeti hőmérséklet változása ellenére.

Új!!: Vér és Hőszabályozás · Többet látni »

Hematokrit

Két vérminta: a jobb oldalon a frissen vett, bal oldalon a leülepedett sejtkomponensekkel. Ez a frakció a hematokrit. A hematokrit (rövidítés: Hct, Hkt vagy Hk) a sejtes vérkomponensek arányát írja le a vér térfogatában.

Új!!: Vér és Hematokrit · Többet látni »

Hemoglobin

Az ember hemoglobinjának szerkezete. A fehérje részek piros és kék színűek, a vastartalmú hemcsoportok zöld színűek. A hemoglobin a gerincesek esetében, a vérben, a vörösvértestekben található vastartalmú oxigéntranszport metalloprotein.

Új!!: Vér és Hemoglobin · Többet látni »

Hormon

Here Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.

Új!!: Vér és Hormon · Többet látni »

Immunológia

baktériumot (sárga) Az immunológia a biológia és alkalmazott területei (például orvostudomány, állatorvostudomány) gyorsan fejlődő, rendkívül kiterjedt hatású ága.

Új!!: Vér és Immunológia · Többet látni »

Immunrendszer

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese.

Új!!: Vér és Immunrendszer · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Vér és Ion · Többet látni »

Kalcium

A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.

Új!!: Vér és Kalcium · Többet látni »

Karbamid

A karbamid (urea) a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület.

Új!!: Vér és Karbamid · Többet látni »

Karl Landsteiner

Karl Landsteiner (Bécs, 1868. június 14. – New York, 1943. június 26.) osztrák orvos, fiziológus és immunológus.

Új!!: Vér és Karl Landsteiner · Többet látni »

Kation

A kationok pozitív elektromos töltéssel rendelkező ionok.

Új!!: Vér és Kation · Többet látni »

Kálium

A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Vér és Kálium · Többet látni »

Klorid

A szervetlen kémiában a kloridok kloridiont (Cl−) tartalmazó vegyületek.

Új!!: Vér és Klorid · Többet látni »

Lép

'''A lép ''(lien)'' visceralis ''(zsigeri)'' felszíne.''' A lép (lien, splen) hosszúkás, tömött tapintású, körülbelül 150-200 g tömegű szivacsos szerkezetű nyirokszerv.

Új!!: Vér és Lép · Többet látni »

Magzat

A magzat az emlősállatok és az ember ivadéka a méhen belüli fejlődés szakaszában.

Új!!: Vér és Magzat · Többet látni »

Máj

Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior'' A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.

Új!!: Vér és Máj · Többet látni »

Műtét

thumb Műtétnek, idegen szóval operációnak nevezzük a gyógyító célú műszeres orvosi beavatkozásokat.

Új!!: Vér és Műtét · Többet látni »

Moláris tömeg

A moláris tömeg vagy móltömeg az intenzív mennyiségek közé tartozik.

Új!!: Vér és Moláris tömeg · Többet látni »

Nátrium

A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.

Új!!: Vér és Nátrium · Többet látni »

Nyirokcsomó

Nyirokcsomó szövettani metszete. Feltüntetve:(1) tok, (2) széli szinusz, (3) csíracentrumok, (4) nyiroktüsző, (5) gerenda Egy nyirokcsomó sémás képe a szinuszrendszeren keresztüli nyirokáramlás feltüntetésével. Megjegyzés: a kilépő nyirokáramban több a nyiroksejt. A nyirokcsomók (nodus lymphaticus) a nyirokrendszer részei, testszerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan bizonyos tájékokon, kivéve a központi idegrendszert.

Új!!: Vér és Nyirokcsomó · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Vér és Oxigén · Többet látni »

Ozmózis

Hidratált ionok képződése Az ozmózis egy olyan folyamat, melyben az oldószer két, féligáteresztő membránnal elválasztott, különböző koncentrációjú oldat között áramlik.

Új!!: Vér és Ozmózis · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Új!!: Vér és Réthelyi Miklós · Többet látni »

Rézuszmajom

A rézuszmajom (Macaca mulatta) az egyik legismertebb óvilági majomfaj.

Új!!: Vér és Rézuszmajom · Többet látni »

Rh-összeférhetetlenség

Az Rh-összeférhetetlenség (vagy rhesus izoimmunizáció) egy az újszülötteknél előforduló hemolitikus betegség.

Új!!: Vér és Rh-összeférhetetlenség · Többet látni »

Rh-faktor

Az Rh-faktor (Rhesus-faktor) a vörösvértestek felszínén található, antigén (ellenanyag termelését kiváltó) sajátságú fehérje.

Új!!: Vér és Rh-faktor · Többet látni »

Sejt

Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.

Új!!: Vér és Sejt · Többet látni »

Szárazanyag

A szárazanyag valamely anyagnak a nedvesség szabványos körülmények között történő eltávolítása után kapott része.

Új!!: Vér és Szárazanyag · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Vér és Szén-dioxid · Többet látni »

Szénhidrát

A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.

Új!!: Vér és Szénhidrát · Többet látni »

Szív

Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.

Új!!: Vér és Szív · Többet látni »

Szövet (biológia)

A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.

Új!!: Vér és Szövet (biológia) · Többet látni »

Szentágothai János

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Új!!: Vér és Szentágothai János · Többet látni »

Szerves vegyület

A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre.

Új!!: Vér és Szerves vegyület · Többet látni »

T-limfocita

Vörösvértest, vérlemezke és T-limfocita (színezett elektronmikroszkópos felvétel) A T-limfociták vagy T-sejtek a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében.

Új!!: Vér és T-limfocita · Többet látni »

Tápanyag

A tápanyag az élelmiszerek alkotóeleme, mely nélkülözhetetlen az élethez, a növekedéshez, és mennyisége határozza meg az adott anyag biológiai értékét.

Új!!: Vér és Tápanyag · Többet látni »

Tüdő

Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.

Új!!: Vér és Tüdő · Többet látni »

Ujj

Az ujj az emlősök, így például a főemlősök közé tartozó emberek végtagjain található tapintószerv.

Új!!: Vér és Ujj · Többet látni »

Véna

Vérkeringés:'''Kék'''.

Új!!: Vér és Véna · Többet látni »

Vér

Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

Új!!: Vér és Vér · Többet látni »

Véralvadás

Vérző seb az ujjon A véralvadás az a fizikokémiai hatásokra beinduló folyamat, melynek eredményeképpen a folyékony vér szilárd halmazállapotúvá válik.

Új!!: Vér és Véralvadás · Többet látni »

Vércsoport

A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék alapján kategorizálják.

Új!!: Vér és Vércsoport · Többet látni »

Vérkeringés

Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.

Új!!: Vér és Vérkeringés · Többet látni »

Vérnyirok

A vérnyirok, hemolimfa vagy haemolympha egyes ízeltlábúak (pókok, rákok, rovarok) nyitott keringési rendszerében áramló folyadék, de hemolimfa jellegű egyes puhatestűek keringési rendszere is.

Új!!: Vér és Vérnyirok · Többet látni »

Vérplazma

Friss fagyasztott plazma (FFP) csomag. A vérplazma a vér szalmasárga/halványsárga színű folyadék-összetevője, amely szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket.

Új!!: Vér és Vérplazma · Többet látni »

Vérszérum

Vérszérum előkészítése koleszterinteszthez Vérvizsgálati kémcső, benne az elválasztott sárga színű vérszérummal és a vörös színű vörösvérsejtekkel A vérszérum, vagy más néven vérsavó a vér azon része, amely nem tartalmaz vérsejteket (vörösvérsejt és fehérvérsejt), sem pedig véralvadási faktorokat; lényegében fibrinogénmentes vérplazma.

Új!!: Vér és Vérszérum · Többet látni »

Vérzés

A vérzés a vér elvesztése, a vér kilépése a keringési rendszerből.

Új!!: Vér és Vérzés · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Vér és Víz · Többet látni »

Vörösvérsejt

pásztázó elektronmikroszkópos (PEM) képe A vörösvérsejt a vérben található alakoselemek egyike, feladatuk a légzési gázok, elsősorban az oxigén, kisebb részt a szén-dioxid szállítása.

Új!!: Vér és Vörösvérsejt · Többet látni »

Vese

A vese (latinul: rēn, többes számban rēnēs, görögül: nephros) a gerinceseknél (Vertebrata) a kiválasztás szerve: felelős a szervezet anyagcseréje közben keletkezett vízoldékony anyagcsere-végtermékek eltávolításáért, valamint alapvető szerepe van a só- és vízháztartás szabályozásában, a homeosztázis fenntartásában.

Új!!: Vér és Vese · Többet látni »

Átirányítja itt:

Trombocita, Vérerek sérülése, Vérlemezke.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »