Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Alrend (rendszertan), Anglesey, Éghajlat, Család (rendszertan), Csalánvirágúak, Engelsi járás, Erdős sztyepp, Európa, Eurosids I, Fa (anyag), Fa (botanika), Gödöllői-dombság, Gyökér, Homoki tölgyes, Kéreg, Kétszikűek, Keményfaligetek, Láperdő, Levél (botanika), Litvánia, Magyarország, Méter, Növények, Osztály (rendszertan), Peter Simon Pallas, Puhafaligetek, Rózsavirágúak, Rügy, Rosidae, Szil (növénynemzetség), Szilfafélék, Szilfavész, Talaj, Termés, Valódi kétszikűek, Vessző (botanika), Virág (botanika), Zárvatermők.
Alrend (rendszertan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rend (rendszertan).
Új!!: Vénic-szil és Alrend (rendszertan) · Többet látni »
Anglesey
Anglesey (walesiül Ynys Môn) egy sziget és megye Wales északnyugati részén, túlnyomórészt walesi anyanyelvű lakossággal.
Új!!: Vénic-szil és Anglesey · Többet látni »
Éghajlat
Föld története során Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése.
Új!!: Vénic-szil és Éghajlat · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Vénic-szil és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csalánvirágúak
A csalánvirágúak (Urticineae) a kétszikűek közé tartozó rózsavirágúak (Rosales) rendjének egyik alrendje.
Új!!: Vénic-szil és Csalánvirágúak · Többet látni »
Engelsi járás
Az Engelsi járás Oroszország egyik járása a Szaratovi területen.
Új!!: Vénic-szil és Engelsi járás · Többet látni »
Erdős sztyepp
Tatár juharos lösztölgyes részlete a Kerecsendi-erdőben. Az erdős sztyepp vagy erdős puszta zonális vegetációja átmenet a teljesen fátlan füves puszta és a zárt erdő között.
Új!!: Vénic-szil és Erdős sztyepp · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Vénic-szil és Európa · Többet látni »
Eurosids I
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rosidae.
Új!!: Vénic-szil és Eurosids I · Többet látni »
Fa (anyag)
Fából faragott angyalok a kis Jézussal, 15. század Különböző fatípusok bemutatója A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll.
Új!!: Vénic-szil és Fa (anyag) · Többet látni »
Fa (botanika)
recens fafajok közül a legmagasabbra Fának olyan évelő, fás szárú növényeket nevezünk, amelyek felálló, egy vagy több törzsű, koronás növények.
Új!!: Vénic-szil és Fa (botanika) · Többet látni »
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Új!!: Vénic-szil és Gödöllői-dombság · Többet látni »
Gyökér
vácrátóti botanikus kertben A csavarpálmák jellemző, szárról eredő, támasztó léggyökere A gyökér (latinul radix) a hajtásos növények – azaz a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők – jellemzően a talajban kialakult levéltelen, szártagok nélküli része, amelynek feladata a növény rögzítése, valamint a víz- és ásványianyag-felvétel.
Új!!: Vénic-szil és Gyökér · Többet látni »
Homoki tölgyes
#ÁTIRÁNYÍTÁS pusztai tölgyes.
Új!!: Vénic-szil és Homoki tölgyes · Többet látni »
Kéreg
A kéreg fajra jellemző szerkezetű és mintázatú réteg a fák törzsén, ami annak növekedése során a legkülső rétegek elhalt sejtjeiből, azáltal alakul ki, hogy nem képes követni a törzs kerületének növekedését, így megrepedezik.
Új!!: Vénic-szil és Kéreg · Többet látni »
Kétszikűek
A kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) a hagyományos rendszerezés szerint a növények egy osztálya.
Új!!: Vénic-szil és Kétszikűek · Többet látni »
Keményfaligetek
Patakparti égerliget ''(Ribeso nigri–Alnetum)'' társulás aljnövényzete Lengyelországban, a Bory Tucholskie Nemzeti Parkban A keményfaligetek (keményfás ligeterdők, Alnion incanae Pawlowski in Pawlowski & Wallisch 1928) a bükkösök és elegyes mezofil erdők avagy mészkedvelő és semleges talajú üde lomberdők (Fagetalia sylvaticae Pawlowski in Pawlowski et al. 1928) növénytársulástani rendjének egyik társuláscsoportja.
Új!!: Vénic-szil és Keményfaligetek · Többet látni »
Láperdő
A láperdő nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyeinek társulása.
Új!!: Vénic-szil és Láperdő · Többet látni »
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Új!!: Vénic-szil és Levél (botanika) · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Vénic-szil és Litvánia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vénic-szil és Magyarország · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Vénic-szil és Méter · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Vénic-szil és Növények · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Vénic-szil és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Peter Simon Pallas
Peter Simon Pallas (Berlin, 1741. szeptember 22. – Berlin, 1811. szeptember 8.) német zoológus és botanikus, aki Oroszországban tevékenykedett.
Új!!: Vénic-szil és Peter Simon Pallas · Többet látni »
Puhafaligetek
fehér fűz ''(Salix alba)'' törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' fehér nyár ''(Populus alba)'' fekete nyár ''(Populus nigra)'' A puhafaligetek (Salicion albae) Soó, 1930 em.
Új!!: Vénic-szil és Puhafaligetek · Többet látni »
Rózsavirágúak
A rózsavirágúak (Rosales) a zárvatermők valódi kétszikűek kládján belül a rosids csoportba tartozó növényrend.
Új!!: Vénic-szil és Rózsavirágúak · Többet látni »
Rügy
''Echinopsis'' kaktusz bimbói (termőrügyei) Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' hajtásrügye A rügy (gemma) a szövetes növények embrionális fejlettségi állapotú hajtása, amely a levélalapon vagy a szárvégeken helyezkedik el.
Új!!: Vénic-szil és Rügy · Többet látni »
Rosidae
A Rosidae a zárvatermők egy csoportja.
Új!!: Vénic-szil és Rosidae · Többet látni »
Szil (növénynemzetség)
Levélzete A vörös szil termése A szil vagy szilfa (Ulmus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjében a szilfafélék (Ulmaceae) család névadó, egyúttal legnagyobb és legészakabbra hatoló nemzetsége.
Új!!: Vénic-szil és Szil (növénynemzetség) · Többet látni »
Szilfafélék
A szilfafélék (Ulmaceae) a rózsavirágúak (Rosales) rendjének egyik családja az eurosids I kládban (APG III-rendszer).
Új!!: Vénic-szil és Szilfafélék · Többet látni »
Szilfavész
Nagy szil szíjácsszú ''(Scolytus scolytus)'' jobb oldala A szilfavész az Ophiostoma nemzetségbe tartozó tömlősgombák (Ophiostoma ulni, Ophiostoma novo-ulmi, syn. Ceratocystis ulmi) által okozott betegség, amit elsősorban a kis- és nagy szil szíjácsszúk terjesztenek.
Új!!: Vénic-szil és Szilfavész · Többet látni »
Talaj
Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.
Új!!: Vénic-szil és Talaj · Többet látni »
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.
Új!!: Vénic-szil és Termés · Többet látni »
Valódi kétszikűek
A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.
Új!!: Vénic-szil és Valódi kétszikűek · Többet látni »
Vessző (botanika)
A vessző a fák és fás szárú növények egy tenyészidőszakot már megélt, lombját vesztett, fásodott szára.
Új!!: Vénic-szil és Vessző (botanika) · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Vénic-szil és Virág (botanika) · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Vénic-szil és Zárvatermők · Többet látni »
