Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Borovszky Samu, December 6., Első világháború, Eperjes (Szlovákia), Eperjesi kerület, Fényes Elek, Homonna, Magyarország, Október 26., Szentháromság, Szinna, Szinnai járás, Szlovákia, Sztropkó, Tőketerebes, Vályi András, Vlach jog, Zemplén vármegye, 14. század, 15. század, 1600, 17. század, 1945.
- A Szinnai járás települései
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Megnézni Végaszó és Borovszky Samu
December 6.
Névnapok: Miklós + Csinszka, Denissza, Deniza, Dionízia, Gyopár, Gyopárka, Kolta, Leontina, Mike, Mikó, Mikolt, Miksa, Misa, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta.
Megnézni Végaszó és December 6.
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Végaszó és Első világháború
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Végaszó és Eperjes (Szlovákia)
Eperjesi kerület
Az Eperjesi kerület (szlovákul Prešovský kraj) közigazgatási egység Szlovákia északkeleti részén.
Megnézni Végaszó és Eperjesi kerület
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Végaszó és Fényes Elek
Homonna
A város panorámája Lakótelepen Sídlisko Pod Sokolejom A Szabadság tér A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplom Homonna város Kelet-Szlovákiában.
Megnézni Végaszó és Homonna
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Végaszó és Magyarország
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Megnézni Végaszó és Október 26.
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Megnézni Végaszó és Szentháromság
Szinna
Szinna város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásának székhelye.
Megnézni Végaszó és Szinna
Szinnai járás
A Szinnai járás A Szinnai járás (Okres Snina) Szlovákia Eperjesi kerületének közigazgatási egysége.
Megnézni Végaszó és Szinnai járás
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Megnézni Végaszó és Szlovákia
Sztropkó
Sztropkó (szlovákul Stropkov, németül Stropko) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásának székhelye.
Megnézni Végaszó és Sztropkó
Tőketerebes
Párics várának romjai A katolikus plébániatemplom Az Andrássy-kastély A Mária-oszlop Tőketerebes város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye.
Megnézni Végaszó és Tőketerebes
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Megnézni Végaszó és Vályi András
Vlach jog
Vlach pásztor a hegyi legelőn A vlach jog (ius valachicum) a kétlegelős (transzhumáló) pásztorkodást folytató közép-európai és balkáni népek életmódját és gazdálkodását szabályozó jogok összessége volt.
Megnézni Végaszó és Vlach jog
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni Végaszó és Zemplén vármegye
14. század
A 14.
Megnézni Végaszó és 14. század
15. század
A 15.
Megnézni Végaszó és 15. század
1600
1600 a 16. század utolsó éve.
Megnézni Végaszó és 1600
17. század
A 17.
Megnézni Végaszó és 17. század
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Végaszó és 1945
Lásd még
A Szinnai járás települései
- Újszék
- Barkócháza
- Berezóc
- Cirókabéla
- Cirókahosszúmező
- Csukaháza
- Görbeszeg
- Harcos
- Jármos
- Józsefhámor
- Juhászlak
- Juhos
- Kálnarosztoka
- Kelen (település)
- Kisgereblyés
- Kiskolon
- Kismihály
- Kispereszlő
- Kistölgyes
- Kistopolya
- Ladomér (település)
- Méhesfalva
- Oroszpatak
- Súgó (település)
- Szinna
- Szirtes
- Tüskés
- Telepóc
- Ugar (település)
- Utcás
- Végaszó
- Vendégi
- Zuhatag (település)