Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: A németek kitelepítése, Őrség, Óbánya, Bonyhád, Bonyhádi járás, Csehszlovák–magyar lakosságcsere, Csehszlovákia, Dobogó (Váralja), Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal, Dunántúl, Evangélikus kereszténység, Földközi-tenger, Földvár (építmény), Felvidék, Hahnheim, Hektár, Hidas, I. Szulejmán oszmán szultán, IV. László magyar király, Kaposszekcső, Kálvinizmus, Köprülü Ahmed, Község, Kisújbánya, Komló (település), Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Máza, Máza-Szászvár vasútállomás, Mecsek, Mecseknádasd, Nagymányok, Nagymányok megállóhely, Németország, Pécs, Pécsi egyházmegye, Polgári körök, Romák, Sárköz, Sárköz (néprajzi táj), Szászvár, Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó, Tolna vármegye, Turul (madár), Váralja megállóhely, 1870, 1880, 1890, ..., 1900, 1910, 1920, 1930, 1941, 1949, 1960, 1970, 1980, 1990, 1996, 2001, 2008, 2010, 6534-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (15 több) »
A németek kitelepítése
A németek kitelepítése a németség lakóhelyéről való tömeges kitelepítése, tervszerű etnikai tisztogatás volt a második világháború után, amit a legtöbb helyen sok halálos áldozattal járó, brutális kegyetlenséggel hajtottak végre.
Új!!: Váralja és A németek kitelepítése · Többet látni »
Őrség
skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Új!!: Váralja és Őrség · Többet látni »
Óbánya
Óbánya (németül Altglashütte) község Baranya vármegye Pécsváradi járásában, a Kelet-Mecsekben, egy szurdokvölgyben, Mecseknádasd közelében.
Új!!: Váralja és Óbánya · Többet látni »
Bonyhád
Bonyhád Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja.
Új!!: Váralja és Bonyhád · Többet látni »
Bonyhádi járás
A Bonyhádi járás Tolna vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Váralja és Bonyhádi járás · Többet látni »
Csehszlovák–magyar lakosságcsere
A második világháború után Felvidékről és Erdélyből elűzött, és Dunabogdányba került családok emlékműve a református templom előtt. A csehszlovák–magyar lakosságcsere a második világháború utáni években született államközi egyezmény, amelynek értelmében felvidéki magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra, és ezzel egy időben magyarországi szlovákok települtek át Csehszlovákiába.
Új!!: Váralja és Csehszlovák–magyar lakosságcsere · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Váralja és Csehszlovákia · Többet látni »
Dobogó (Váralja)
A Dobogó egy hegy Váralja közigazgatási területén, a Mecsek északkeleti részében, a Kelet-Mecsekben.
Új!!: Váralja és Dobogó (Váralja) · Többet látni »
Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal
| A Dombóvár–Bátaszék vasútvonal a MÁV 50-es számú, nem villamosított vonala a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Váralja és Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Váralja és Dunántúl · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Váralja és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Váralja és Földközi-tenger · Többet látni »
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Új!!: Váralja és Földvár (építmény) · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Váralja és Felvidék · Többet látni »
Hahnheim
Hahnheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban.
Új!!: Váralja és Hahnheim · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Váralja és Hektár · Többet látni »
Hidas
Hidas község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.
Új!!: Váralja és Hidas · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Váralja és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
IV. László magyar király
IV.
Új!!: Váralja és IV. László magyar király · Többet látni »
Kaposszekcső
Kaposszekcső község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Új!!: Váralja és Kaposszekcső · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Váralja és Kálvinizmus · Többet látni »
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.
Új!!: Váralja és Köprülü Ahmed · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Váralja és Község · Többet látni »
Kisújbánya
Kisújbánya (németül Neuglashütte) üdülőfalu Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Váralja és Kisújbánya · Többet látni »
Komló (település)
Komló város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja.
Új!!: Váralja és Komló (település) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Váralja és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Váralja és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Váralja és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Váralja és Második világháború · Többet látni »
Máza
Máza község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Új!!: Váralja és Máza · Többet látni »
Máza-Szászvár vasútállomás
Máza-Szászvár vasútállomás egy Baranya vármegyei vasútállomás, Máza községben, melyet a MÁV üzemeltet.
Új!!: Váralja és Máza-Szászvár vasútállomás · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Váralja és Mecsek · Többet látni »
Mecseknádasd
Mecseknádasd község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Új!!: Váralja és Mecseknádasd · Többet látni »
Nagymányok
Nagymányok (németül Großmanok) város Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Új!!: Váralja és Nagymányok · Többet látni »
Nagymányok megállóhely
Nagymányok megállóhely egy Tolna vármegyei vasúti megállóhely Nagymányok városában, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Váralja és Nagymányok megállóhely · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Váralja és Németország · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Váralja és Pécs · Többet látni »
Pécsi egyházmegye
A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.
Új!!: Váralja és Pécsi egyházmegye · Többet látni »
Polgári körök
A polgári körök egyik zászlaja A polgári körök 2002-ben életre hívott politikai termék, a Fideszhez kötődő konzervatív tömegmozgalom, ami 2002–2006 között volt politikai aktivitásának csúcspontján; szerepük később helyi, közéleti-kulturális rendezvények szervezésére korlátozódott.
Új!!: Váralja és Polgári körök · Többet látni »
Romák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Új!!: Váralja és Romák · Többet látni »
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Új!!: Váralja és Sárköz · Többet látni »
Sárköz (néprajzi táj)
200px A Sárköz vagy Tolna megyei Sárköz mint néprajzi kistáj a magyar néprajztudományban többnyire Alsónyék, Decs, Őcsény és Sárpilis községek területét jelenti.
Új!!: Váralja és Sárköz (néprajzi táj) · Többet látni »
Szászvár
Szászvár nagyközség Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Új!!: Váralja és Szászvár · Többet látni »
Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó
A Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó magyarországi evangélikus fiatalok 4-5 napos fesztivál jellegű nyári találkozója, amely kétévente kerül megrendezésre.
Új!!: Váralja és Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Váralja és Tolna vármegye · Többet látni »
Turul (madár)
Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai budai Várban Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása A tatabányai Turul egy egyedi perspektívából szemlélve (2017 szeptember) ''Falco rusticolus'' Az altaj sólyom példányai valójában a kerecsensólyom ''Falco cherrug'' és a északi sólyom ''(Falco rusticolus)'' közti hibrid példányok Kerecsensólyom A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum A turul a magyar eredetmondák legendás madara.
Új!!: Váralja és Turul (madár) · Többet látni »
Váralja megállóhely
Váralja megállóhely egy Tolna vármegyei vasúti megállóhely Váralja községben, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Váralja és Váralja megállóhely · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1870 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1880 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1890 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Váralja és 1900 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1920 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1930 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1941 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1949 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1960 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1970 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1980 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Váralja és 1990 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 1996 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Váralja és 2001 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Váralja és 2008 · Többet látni »
2010
---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Váralja és 2010 · Többet látni »
6534-es mellékút (Magyarország)
A 6534-es számú mellékút egy csaknem negyven kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút a Dunántúl délkeleti részén, a Völgységben.
Új!!: Váralja és 6534-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
