Tartalomjegyzék
16 kapcsolatok: Erdély, Hiteleshely, I. Ferenc magyar király, I. János magyar király, I. László magyar király, I. Lipót magyar király, Képes krónika, Középkor, Nagyvárad, Premontrei rend, Sebes-Körös, Szekularizáció, Tatárjárás Magyarországon, Thuróczi-krónika, Váradi regestrum, 14. század.
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Váradi káptalan és Erdély
Hiteleshely
A hiteleshely régies nevén bizonyságtevő hely (latinul loca credibilia/testimonialia) a feudalizmus kori Magyarországon azt a szerepet töltötte be, mint ma egy közjegyző.
Megnézni Váradi káptalan és Hiteleshely
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Megnézni Váradi káptalan és I. Ferenc magyar király
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Megnézni Váradi káptalan és I. János magyar király
I. László magyar király
I.
Megnézni Váradi káptalan és I. László magyar király
I. Lipót magyar király
I.
Megnézni Váradi káptalan és I. Lipót magyar király
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Megnézni Váradi káptalan és Képes krónika
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Váradi káptalan és Középkor
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Megnézni Váradi káptalan és Nagyvárad
Premontrei rend
A premontrei vagy prémontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi.
Megnézni Váradi káptalan és Premontrei rend
Sebes-Körös
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Megnézni Váradi káptalan és Sebes-Körös
Szekularizáció
A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom.
Megnézni Váradi káptalan és Szekularizáció
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Megnézni Váradi káptalan és Tatárjárás Magyarországon
Thuróczi-krónika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy-krónika.
Megnézni Váradi káptalan és Thuróczi-krónika
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Megnézni Váradi káptalan és Váradi regestrum
14. század
A 14.
Megnézni Váradi káptalan és 14. század