Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Alcsútdoboz, Óbarok, Baracska, Beloiannisz (település), Boglári-vízfolyás, Duna, Ercsi, Fejér vármegye, Fekete-tenger, Felcsút, Gerecse, Kajászó, Komárom-Esztergom vármegye, Magyarország, Pancho Aréna, Sósi-ér, Szent László-patak, Tabajd, Tarján (település), Tengerszint feletti magasság, Vál, 811-es főút (Magyarország), 8111-es mellékút (Magyarország).
Alcsútdoboz
Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Váli-víz és Alcsútdoboz · Többet látni »
Óbarok
Óbarok község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Váli-víz és Óbarok · Többet látni »
Baracska
Baracska község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Váli-víz és Baracska · Többet látni »
Beloiannisz (település)
Beloiannisz (görögül: Μπελογιάννης) görög nemzetiségi község Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Új!!: Váli-víz és Beloiannisz (település) · Többet látni »
Boglári-vízfolyás
A Boglári-vízfolyás a Fejér vármegyében ered, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Váli-víz és Boglári-vízfolyás · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Váli-víz és Duna · Többet látni »
Ercsi
Ercsi város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.
Új!!: Váli-víz és Ercsi · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Váli-víz és Fejér vármegye · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Váli-víz és Fekete-tenger · Többet látni »
Felcsút
Felcsút község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.
Új!!: Váli-víz és Felcsút · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Váli-víz és Gerecse · Többet látni »
Kajászó
Kajászó község Magyarországon, Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Váli-víz és Kajászó · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Váli-víz és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Váli-víz és Magyarország · Többet látni »
Pancho Aréna
A Pancho Aréna, hivatalos nevén a Puskás Akadémia Pancho Aréna a felcsúti Puskás Akadémia FC labdarúgóklub 2014-ben elkészült stadionja.
Új!!: Váli-víz és Pancho Aréna · Többet látni »
Sósi-ér
A Sósi-ér Komárom-Esztergom vármegyében ered, 230 méter tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Váli-víz és Sósi-ér · Többet látni »
Szent László-patak
A Szent László-patak Komárom-Esztergom vármegyében ered, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Váli-víz és Szent László-patak · Többet látni »
Tabajd
Tabajd község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Váli-víz és Tabajd · Többet látni »
Tarján (település)
Tarján község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Váli-víz és Tarján (település) · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Váli-víz és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Vál
Vál község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Váli-víz és Vál · Többet látni »
811-es főút (Magyarország)
A -es számú főút Székesfehérvártól az 1-es főút Bicske és Tatabánya közötti szakaszáig tart, hossza mintegy 42 kilométer.
Új!!: Váli-víz és 811-es főút (Magyarország) · Többet látni »
8111-es mellékút (Magyarország)
A 8111-es számú mellékút egy kétsávos Fejér vármegyei mellékút, amely a 7-es főutat köti össze a 811-es főúttal.
Új!!: Váli-víz és 8111-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
