Tartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Becsületrend (Franciaország), Budapest, Erdélyi körkép, Európa, Feszty Árpád, Feszty-körkép, Freskó, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Jan Styka, Jászapáti, Jászság, Június 6., Jean-Paul Laurens, Madarász Viktor, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Magyar Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Móra Ferenc Múzeum, München, Mednyánszky László (festő), Október 15., Olgyay Ferenc, Pataky László (festő), Párizs, Székely Bertalan, 1879-es szegedi árvíz, 1900.
- Körképek
Becsületrend (Franciaország)
A franciaországi Becsületrend (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, amelyet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapított 1802-ben.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Becsületrend (Franciaország)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Budapest
Erdélyi körkép
Az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem-Petőfi Körkép (lengyelül: Panorama Siedmiogrodzka) egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Erdélyi körkép
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Európa
Feszty Árpád
Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21.Az Ó Gyallai kereszteltek anyakönyvének digitalizált változata – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Feszty Árpád
Feszty-körkép
Feszty Árpád és munkatársai a körkép festése közben (1894) A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Feszty-körkép
Freskó
Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Freskó
Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest I. ker., Tóth Árpád sétány 40. / Kapisztrán tér 2–4.). A múzeum 2023.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Jan Styka
Jan Styka (Lwów, 1858. április 8. – Róma, 1925. április 28.) lengyel könyvillusztrátor, történelmi, vallási és csataképfestő.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Jan Styka
Jászapáti
Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járás székhelye.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Jászapáti
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Jászság
Június 6.
Névnapok: Norbert, Cintia + Artemisz, Artemízia, Citta, Délia, Filip, Fülöp, Gilbert, Klaudia, Klaudiusz, Kolos, Kolozs, Lícia, Norberta, Norman, Norton, Szintia.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Június 6.
Jean-Paul Laurens
Jean-Paul Laurens (Fourquevaux, 1838. március 29. – Párizs, 1921. március 23.) francia festő.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Jean-Paul Laurens
Madarász Viktor
Madarász első feleségének arcképe, 1871 Kerepesi temető: 19-1-34. Vígh Tamás alkotása Madarász Viktor (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Madarász Viktor
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Magyar Nemzeti Galéria
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Magyar Nemzeti Galéria
Műcsarnok
A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Műcsarnok
Móra Ferenc Múzeum
Hunyadiak szobra (Lapis András alkotása) A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Móra Ferenc Múzeum
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Megnézni Vágó Pál (festő) és München
Mednyánszky László (festő)
''Alpesi tájkép'' (1900) Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László József Boldizsár Euszták (Beckó, Trencsén vármegye, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17.) magyar festő és grafikus.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Mednyánszky László (festő)
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Október 15.
Olgyay Ferenc
Feszty Árpád és művésztársai emléktáblája az ópusztaszeri rotundában Olgyay Ferenc (Jászberény, 1872. augusztus 22. – Budapest, 1939. február 17.) magyar festő.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Olgyay Ferenc
Pataky László (festő)
Sóspataki Pataky László (Brád, 1857. december 24. – Alvinc, 1912. március 4.) festőművész.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Pataky László (festő)
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Párizs
Székely Bertalan
Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Megnézni Vágó Pál (festő) és Székely Bertalan
1879-es szegedi árvíz
Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.
Megnézni Vágó Pál (festő) és 1879-es szegedi árvíz
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Vágó Pál (festő) és 1900
Lásd még
Körképek
- Erdélyi körkép
- Feszty-körkép
- Racławicei körkép
- Vágó Pál (festő)