Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: A dunai hajós, A Tenkes kapitánya, Antal Imre (műsorvezető), Augusztus 19., Az árgyélus kismadár, Balkán (térség), Banovich Tamás, Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, Bors (televíziós sorozat), Busójárás, Damaszkusz, Farkas Ferenc (zeneszerző), Február 23., Hercegszántó, Il–62, Kádár Kata, Kossuth-díj, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Rádió, Magyarország, Második világháború, Népzene, Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest), Pomáz, Prága, Princ, a katona, Szabó István (filmrendező), Szentendre, Szerb nyelv, Szerbek, Veress Sándor (zeneszerző), Világifjúsági és diáktalálkozó, Vujicsics D. Sztoján, Vujicsics együttes, Zeneszerző, 1929, 1948, 1949, 1975.
A dunai hajós
A regény címlapja A dunai hajós Jules Verne 1908-ban posztumusz megjelent regénye.
Új!!: Vujicsics Tihamér és A dunai hajós · Többet látni »
A Tenkes kapitánya
A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben vetített 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, amelyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett.
Új!!: Vujicsics Tihamér és A Tenkes kapitánya · Többet látni »
Antal Imre (műsorvezető)
Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész, a Magyar Televízió örökös tagja.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Antal Imre (műsorvezető) · Többet látni »
Augusztus 19.
Névnapok: Huba + Bernárd, Bernát, Emília, János, Lajos, Szebáld.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Augusztus 19. · Többet látni »
Az árgyélus kismadár
Az árgyélus kismadár Bartók Béla besorolása szerint vegyes stílusú magyar népdal.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Az árgyélus kismadár · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Balkán (térség) · Többet látni »
Banovich Tamás
Banovich Tamás (Budapest, 1925. szeptember 21. – 2015. február 8.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Banovich Tamás · Többet látni »
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ami a hivatalos nevében is szerepel.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium · Többet látni »
Bors (televíziós sorozat)
A Bors 1969 és 1972 között sugárzott, 15 részes, magyar, fekete-fehér televíziós filmsorozat.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Bors (televíziós sorozat) · Többet látni »
Busójárás
A mohácsiak hagyományos farsangi népszokása a Duna-parton Kereplővel felszerelkezett busó a busójáráson A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Busójárás · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Damaszkusz · Többet látni »
Farkas Ferenc (zeneszerző)
Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Farkas Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »
Február 23.
Névnapok: Alfréd + Alfréda, Antigon, Balambér, Fáta, Hasszán, Kardos, Lázár, Lázó, Mirtill, Ottó, Péter, Pető, Polikárp, Romána, Romina, Szemere, Szirén.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Február 23. · Többet látni »
Hercegszántó
Hercegszántó község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Hercegszántó · Többet látni »
Il–62
Az Il–62 (orosz betűkkel: Ил–62) szovjet nagy hatótávolságú utasszállító repülőgép.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Il–62 · Többet látni »
Kádár Kata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kádár Kata (egyértelműsítő lap).
Új!!: Vujicsics Tihamér és Kádár Kata · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Kossuth-díj · Többet látni »
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »
Magyar Rádió
A Magyar Rádió hajdani székháza 2010-ben (Budapest, VIII. ker. Pollack Mihály tér Békésy György és Dohnányi Ernő tesztelik az új 6-os stúdió akusztikáját 1935-ben A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Magyar Rádió · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Második világháború · Többet látni »
Népzene
A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Népzene · Többet látni »
Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)
Az épület 2012-ben A Petőfi Sándor Gimnázium (gyakori rövidítése: PSG) egy hagyományos négy évfolyamos gimnázium, amely a főváros I. kerületében 1892 óta működik.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest) · Többet látni »
Pomáz
Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Pomáz · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Prága · Többet látni »
Princ, a katona
A Princ, a katona egy fekete-fehér, 13 részes magyar tévéfilmsorozat.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Princ, a katona · Többet látni »
Szabó István (filmrendező)
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Szabó István (filmrendező) · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Szentendre · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Szerbek · Többet látni »
Veress Sándor (zeneszerző)
Veress Sándor (Kolozsvár, 1907. február 1. – Bern, 1992. március 4.) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató, Bartók és Kodály szellemi örököse.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Veress Sándor (zeneszerző) · Többet látni »
Világifjúsági és diáktalálkozó
Az 1949-es budapesti találkozó egyik helyszíne A Világifjúsági és diáktalálkozó (röviden Világifjúsági találkozó, közismert betűszóval: VIT) a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség által szervezett baloldali ifjúsági világtalálkozó.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Világifjúsági és diáktalálkozó · Többet látni »
Vujicsics D. Sztoján
Vujicsics D. Sztoján (Pomáz, 1933. május 15. – Róma, 2002. február 11.) magyarországi szerb író, költő.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Vujicsics D. Sztoján · Többet látni »
Vujicsics együttes
A Vujicsics Együttes a magyarországi délszláv nemzetiségek (elsősorban a szerbek és horvátok) népzenei hagyományait ápoló zenekar, mely 1974-ben alakult Pomázon.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Vujicsics együttes · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Vujicsics Tihamér és Zeneszerző · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Vujicsics Tihamér és 1929 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Vujicsics Tihamér és 1948 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Vujicsics Tihamér és 1949 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Vujicsics Tihamér és 1975 · Többet látni »
