Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Amalthea (hold), Ammónia, Bit, Cape Canaveral, Csillagászati egység, December 22., Europa, Ganymedes, Gravitációs hintamanőver, Halványkék pötty, Hélium, Hidrazin, Hidrogén, Hintamanőver, Hold, Infravörös, Io (hold), Jupiter, Kén, Március 4., Március 5., Metán, Mimas (hold), Nagy Vörös Folt, Nap, NASA, New Horizons, Nitrogén, November 12., Október 8., Oort-felhő, Pioneer–10, Pioneer–11, Radioizotópos termoelektromos generátor, Retrográd irány, Rhea (hold), Spektrométer, Szaturnusz, Szeptember 5., Víz, Voyager-program, Voyager–2, 1977, 1979, 1980.
Amalthea (hold)
Az Amalthea (görögül Αμάλθεια) a Jupiter harmadik ismert természetes holdja (a bolygótól távolodva), és ötödikként felfedezték fel, innen a római számmal jelzett neve, a Jupiter V.
Új!!: Voyager–1 és Amalthea (hold) · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Voyager–1 és Ammónia · Többet látni »
Bit
A bit az információ, ugyanakkor az információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége.
Új!!: Voyager–1 és Bit · Többet látni »
Cape Canaveral
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cape Canaveral (Florida).
Új!!: Voyager–1 és Cape Canaveral · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Voyager–1 és Csillagászati egység · Többet látni »
December 22.
Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.
Új!!: Voyager–1 és December 22. · Többet látni »
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Új!!: Voyager–1 és Europa · Többet látni »
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Új!!: Voyager–1 és Ganymedes · Többet látni »
Gravitációs hintamanőver
#ÁTIRÁNYÍTÁS hintamanőver.
Új!!: Voyager–1 és Gravitációs hintamanőver · Többet látni »
Halványkék pötty
6 milliárd kilométer távolságból nézve Földünk csak egy apró pont (a kékesfehér folt a kép jobb oldalán, körülbelül a barna sáv közepén). A Halványkék pötty című fénykép Földünket ábrázolja a végtelen űrben.
Új!!: Voyager–1 és Halványkék pötty · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Voyager–1 és Hélium · Többet látni »
Hidrazin
A hidrazin a nitrogén és hidrogén N2H4 összegképletű vegyülete, szerkezete H2N–NH2.
Új!!: Voyager–1 és Hidrazin · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Voyager–1 és Hidrogén · Többet látni »
Hintamanőver
Sebesség növelése hintamanőverrel Sebesség csökkentése hintamanőverrel A gravitációs hintamanőver az égi mechanikában és az űrhajózásban egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására.
Új!!: Voyager–1 és Hintamanőver · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Voyager–1 és Hold · Többet látni »
Infravörös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Infravörös sugárzás.
Új!!: Voyager–1 és Infravörös · Többet látni »
Io (hold)
Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.
Új!!: Voyager–1 és Io (hold) · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Voyager–1 és Jupiter · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Voyager–1 és Kén · Többet látni »
Március 4.
Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.
Új!!: Voyager–1 és Március 4. · Többet látni »
Március 5.
Névnapok: Adorján, Adrián + Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília.
Új!!: Voyager–1 és Március 5. · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Voyager–1 és Metán · Többet látni »
Mimas (hold)
A Mimas a Szaturnusz hetedik holdja, a nagyobb holdak közül a legbelső.
Új!!: Voyager–1 és Mimas (hold) · Többet látni »
Nagy Vörös Folt
A Jupiter ''Nagy Vörös Folt''-ja és a Föld (balra lent) méretének összehasonlítása A Nagy Vörös Folt a Jupiter bolygó jellegzetes légköri formációja, ami a Földről amatőr csillagászati távcsövekkel is felismerhető.
Új!!: Voyager–1 és Nagy Vörös Folt · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Voyager–1 és Nap · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Voyager–1 és NASA · Többet látni »
New Horizons
A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg.
Új!!: Voyager–1 és New Horizons · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Voyager–1 és Nitrogén · Többet látni »
November 12.
Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.
Új!!: Voyager–1 és November 12. · Többet látni »
Október 8.
Névnapok: Koppány + Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz.
Új!!: Voyager–1 és Október 8. · Többet látni »
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Új!!: Voyager–1 és Oort-felhő · Többet látni »
Pioneer–10
Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.
Új!!: Voyager–1 és Pioneer–10 · Többet látni »
Pioneer–11
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
Új!!: Voyager–1 és Pioneer–11 · Többet látni »
Radioizotópos termoelektromos generátor
A Cassini űrszondán elhelyezett radioizotópos generátor A Holdon elhelyezett amerikai SNAP–27 típusú radioizotópos termoelektromos generátor A radioizotópos termoelektromos generátor (angol rövidítéssel RTG – Radioisotope Thermoelectric Generator) olyan berendezés, mely a radioaktív izotópok természetes bomlásából származó hőt hasznosítja; a Seebeck-hatás segítségével elektromos árammá alakítja.
Új!!: Voyager–1 és Radioizotópos termoelektromos generátor · Többet látni »
Retrográd irány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Retrográd mozgás.
Új!!: Voyager–1 és Retrográd irány · Többet látni »
Rhea (hold)
A Rhea (görög Ῥέᾱ) a Szaturnusz második legnagyobb holdja.
Új!!: Voyager–1 és Rhea (hold) · Többet látni »
Spektrométer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Színképelemzés.
Új!!: Voyager–1 és Spektrométer · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Voyager–1 és Szaturnusz · Többet látni »
Szeptember 5.
Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.
Új!!: Voyager–1 és Szeptember 5. · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Voyager–1 és Víz · Többet látni »
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.
Új!!: Voyager–1 és Voyager-program · Többet látni »
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Új!!: Voyager–1 és Voyager–2 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Voyager–1 és 1977 · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Voyager–1 és 1979 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Voyager–1 és 1980 · Többet látni »
