Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1970–2003), Akadémiai Kiadó, Apáca (Brassó megye), Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Brassói Lapok (hetilap), Erdély, Hétfalu, Korunk, Magyar Kisebbség (folyóirat), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyarország, Művelődés (folyóirat), Romániai Magyar Szó, Stockholm, Tanügyi Újság, Történelem, 1940, 1980-as évek, 1989.
A Hét (folyóirat, 1970–2003)
A Hét bukaresti kiadású romániai magyar társadalmi-politikai-művelődési hetilap volt, mely 1970 és 2003 között jelent meg.
Új!!: Vogel Sándor és A Hét (folyóirat, 1970–2003) · Többet látni »
Akadémiai Kiadó
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.
Új!!: Vogel Sándor és Akadémiai Kiadó · Többet látni »
Apáca (Brassó megye)
Apáca (románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist) falu Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Vogel Sándor és Apáca (Brassó megye) · Többet látni »
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.
Új!!: Vogel Sándor és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Brassói Lapok (hetilap)
Brassói Lapok a Román Kommunista Párt (RKP) Brassó megyei bizottsága és a megyei néptanács hetilapja 1963-1989.
Új!!: Vogel Sándor és Brassói Lapok (hetilap) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Vogel Sándor és Erdély · Többet látni »
Hétfalu
Hétfalu a Romániában, Erdélyben, a Barcaság délkeleti szegletében, Brassótól keletre, a Nagykőhavas északi lábánál fekvő hét település együttes neve.
Új!!: Vogel Sándor és Hétfalu · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Vogel Sándor és Korunk · Többet látni »
Magyar Kisebbség (folyóirat)
A Magyar Kisebbség.
Új!!: Vogel Sándor és Magyar Kisebbség (folyóirat) · Többet látni »
Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)
A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.
Új!!: Vogel Sándor és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vogel Sándor és Magyarország · Többet látni »
Művelődés (folyóirat)
Művelődés a romániai magyar közművelődés havi folyóirata 1948 és 1985 között, majd 1990-től folytatólag.
Új!!: Vogel Sándor és Művelődés (folyóirat) · Többet látni »
Romániai Magyar Szó
A Romániai Magyar Szó egy bukaresti kiadású, országos magyar nyelvű napilap volt 1947-től 1953.
Új!!: Vogel Sándor és Romániai Magyar Szó · Többet látni »
Stockholm
Stockholm (latinul Holmia; finnül Tukholma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Vogel Sándor és Stockholm · Többet látni »
Tanügyi Újság
Tanügyi Újság a romániai magyar pedagógusok tanügyi, pedagógiai, pszichológiai, művelődési hetilapja.
Új!!: Vogel Sándor és Tanügyi Újság · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Vogel Sándor és Történelem · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Vogel Sándor és 1940 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Vogel Sándor és 1980-as évek · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Vogel Sándor és 1989 · Többet látni »
