Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Magyar férfi vízilabda-válogatott, Magyarország, Margit-sziget, Origo.hu, Vízilabda, Vízilabda a nyári olimpiai játékokon, Vízilabda-Európa-bajnokság, Vízilabda-világbajnokság, 1995, 2001-es Unicum-kupa, 2002-es Unicum-kupa, 2003-as Unicum-kupa, 2004-es Unicum-kupa, 2005-ös Unicum-kupa, 2006-os Unicum-kupa, 2007-es Unicum-kupa, 2008-as Unicum-kupa, 2009-es Unicum-kupa, 2013-as Vodafone-kupa.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
Manno Miltiades plakátja 1930-ból A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget) egy fedett uszodából és több nyitott, külső medencéből álló sportlétesítmény.
Új!!: Vodafone-kupa és Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda · Többet látni »
Magyar férfi vízilabda-válogatott
A magyar férfi vízilabda-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Vízilabda-szövetség irányít.
Új!!: Vodafone-kupa és Magyar férfi vízilabda-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vodafone-kupa és Magyarország · Többet látni »
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Új!!: Vodafone-kupa és Margit-sziget · Többet látni »
Origo.hu
Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.
Új!!: Vodafone-kupa és Origo.hu · Többet látni »
Vízilabda
Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.
Új!!: Vodafone-kupa és Vízilabda · Többet látni »
Vízilabda a nyári olimpiai játékokon
A vízilabda először 1900-ban, Párizsban szerepelt sportágként a nyári olimpiai játékokon.
Új!!: Vodafone-kupa és Vízilabda a nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Vízilabda-Európa-bajnokság
A vízilabda-Európa-bajnokság (hivatalos angol nevén LEN European Championships) a vízilabda-válogatottak részére, az Európai Úszószövetség által, kétévente szervezett sportesemény.
Új!!: Vodafone-kupa és Vízilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
Vízilabda-világbajnokság
A vízilabda-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szervezésében, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi vízilabdatorna.
Új!!: Vodafone-kupa és Vízilabda-világbajnokság · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Vodafone-kupa és 1995 · Többet látni »
2001-es Unicum-kupa
2001-ben az Unicum-kupát a korábbi évekhez képest eltérő formában rendezték.
Új!!: Vodafone-kupa és 2001-es Unicum-kupa · Többet látni »
2002-es Unicum-kupa
A VII.
Új!!: Vodafone-kupa és 2002-es Unicum-kupa · Többet látni »
2003-as Unicum-kupa
2003-ban "Világliga az Unicum-kupáért elnevezéssel" került megrendezésre a VIII.
Új!!: Vodafone-kupa és 2003-as Unicum-kupa · Többet látni »
2004-es Unicum-kupa
A IX.
Új!!: Vodafone-kupa és 2004-es Unicum-kupa · Többet látni »
2005-ös Unicum-kupa
A X. Unicum-kupát 2005.
Új!!: Vodafone-kupa és 2005-ös Unicum-kupa · Többet látni »
2006-os Unicum-kupa
A XI.
Új!!: Vodafone-kupa és 2006-os Unicum-kupa · Többet látni »
2007-es Unicum-kupa
2007-ben "Világliga az Unicum-kupáért elnevezéssel" került megrendezésre a XII.
Új!!: Vodafone-kupa és 2007-es Unicum-kupa · Többet látni »
2008-as Unicum-kupa
A XIII.
Új!!: Vodafone-kupa és 2008-as Unicum-kupa · Többet látni »
2009-es Unicum-kupa
A XIV.
Új!!: Vodafone-kupa és 2009-es Unicum-kupa · Többet látni »
2013-as Vodafone-kupa
A 2013-as Vodafone-kupa egy vízilabdatorna, amelyet július 12. és július 14. között rendeztek.
Új!!: Vodafone-kupa és 2013-as Vodafone-kupa · Többet látni »
