Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, Belebej, Biológia, Borisz Nyikolajevics Jelcin, Budapest, Cambridge (Cambridgeshire), December 30., Garri Kimovics Kaszparov, Jimmy Carter, Magyar Televízió, Magyarország, Moszkva, Moszkvai Állami Egyetem, Október 27., Oroszok, Perm (település), Petőfi-díj, Szibéria, Szovjetunió, Terror Háza, Vlagyimir, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, 1942, 1970, 2011, 2019.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Belebej
Belebej (orosz betűkkel: Белебей, baskír írással: Бәләбәй) város Oroszországban, a Baskír Köztársaságban.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Belebej · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Biológia · Többet látni »
Borisz Nyikolajevics Jelcin
Borisz Nyikolajevics Jelcin (Butka, 1931. február 1. – Moszkva, 2007. április 23.) orosz politikus, Oroszország első választott elnöke 1991 és 1999 között.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Borisz Nyikolajevics Jelcin · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Budapest · Többet látni »
Cambridge (Cambridgeshire)
Cambridge egy régi angliai egyetemi város és Cambridgeshire megye adminisztrációs központja.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Cambridge (Cambridgeshire) · Többet látni »
December 30.
Névnapok: Dávid + Anízia, Aníziusz, Dakó, Dénes, Dienes, Dókus, Dózsa, Hunor, Hunóra, Liberátusz, Libériusz, Libor, Libóriusz, Lotár, Margit, Sebő, Sebők, Szabin, Zalán, Zoárd, Zuárd.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és December 30. · Többet látni »
Garri Kimovics Kaszparov
Garri Kimovics Kaszparov (született Garri Vajnstejn (Baku, 1963. április 13. –) örmény-zsidó származású szovjet, majd oroszországi sakkozó, nemzetközi nagymester, korábbi sakkvilágbajnok (1985–2000), csapatban nyolcszoros, egyéniben hétszeres sakkolimpiai bajnok, kétszeres szovjet bajnok (1981, 1988), Oroszország bajnoka (2004), 11-szeres Sakk-Oscar-díjas, FIDE mesteredző (2009), író és politikai aktivista. 2008-ban jelölt volt az oroszországi elnökválasztáson. 2013-tól horvát állampolgársággal is rendelkezik. 1985-ben lett sakkvilágbajnok, és máig ő az, aki legfiatalabb korában nyerte el ezt a címet. 1993-ig a FIDE hivatalos világbajnoka volt, ekkor azonban vitába keveredett a FIDE-vel, és önálló szervezetet hozott létre, a Professzionális Sakkozók Szövetségét (PCA). E szervezet világbajnoka (a „klasszikus sakkvilágbajnok”) volt 2000-ig, amikor Vlagyimir Kramnyik legyőzte. Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki 1997-ben hivatalos páros mérkőzésen szabályos időellenőrzés mellett vereséget szenvedett egy számítógéptől, a Deep Bluetól. Kivételes játékerejére jellemző, hogy 1986-tól 2005-ben történt visszavonulásáig folyamatosan vezette a FIDE Élő-pont listáját. Sokáig övé volt a sakk történetének eddig legmagasabb FIDE Élő-pontszáma: 2851, míg ezt a rekordját a norvég Magnus Carlsen meg nem döntötte, akinek jelenlegi rekordja már 2882 Élő-pont. 2005. március 10-én jelentette be, hogy felhagy a sakkal, és politikával illetve írással fog foglalkozni. Létrehozta az Egyesült Civil Front mozgalmat, és csatlakozott a Vlagyimir Putyin elnök politikáját ellenző A Másik Oroszország koalícióhoz. A koalíció kongresszusán 2007. szeptember 30-án a 498 szavazatból 379-et elnyerve A Másik Oroszország elnökjelöltje lett. 2008-ban a „Szolidaritás” Egyesült Demokratikus Mozgalom egyik alapítója és vezetőségének tagja lett, majd 2013-ban a vezetőségből kilépett. 2012-ben beválasztották az orosz ellenzék Koordinációs Tanácsába. 2013. júniusban bejelentette, hogy elhagyja Oroszországot, és a Putyin elleni harcot a nemzetközi színtéren folytatja. 2011 óta vezetője a New York-i székhelyű Emberi Jogi Alapítványnak. Politikai támogatottsága azonban Putyinéhoz mérve alacsony. A rendőrség több alkalommal előállította Putyin-ellenes tüntetéseket követően. 2014-ben elindult a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnökválasztáson, de alulmaradt Kirszan Iljumzsinovval szemben. Több sakkal foglalkozó könyvet írt, amelyek közül a legjelentősebb a Kasparov on My Great Predecessors című könyvsorozata, amely Wilhelm Steinitztől Anatolij Karpovig az összes sakkvilágbajnok és még számos más erős sakkjátékos játékának ismertetését foglalja össze. 2005-ben beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. 2017 júliusában bejelentette visszatérését, és elindul az 5. Sinquefield-kupa részeként rendezett rapid- és villámversenyen Saint Louisban augusztus 13–20. között.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Garri Kimovics Kaszparov · Többet látni »
Jimmy Carter
James Earl „Jimmy” Carter Jr. (Plains, Georgia, 1924. október 1. –) Nobel-békedíjas amerikai politikus, Georgia állam kormányzója, majd 1977.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Jimmy Carter · Többet látni »
Magyar Televízió
A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Magyar Televízió · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Magyarország · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Moszkva · Többet látni »
Moszkvai Állami Egyetem
Az egyetem épülete 1755 és 1787 között a Vörös téren Az egyetem eredeti épülete Moszkva belvárosában, a Moha utcában A Moszkvai Állami Egyetem, teljes nevén az M. V. Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (oroszul Моско́вский госуда́рственный университе́т и́мени М. В. Ломоно́сова, rövidítve MGU) Moszkva legnagyobb egyeteme, melyet Erzsébet cárnő alapított 1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov polihisztor kezdeményezésére.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Moszkvai Állami Egyetem · Többet látni »
Október 27.
Névnapok: Szabina + Antonietta, Bese, Salómé, Szabella, Szabrina, Szavella.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Október 27. · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Oroszok · Többet látni »
Perm (település)
Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Perm (település) · Többet látni »
Petőfi-díj
'''Petőfi-díj''': Petőfi Sándor bronzportréja (Juha Richárd alkotása) A Petőfi-díjat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány alapította 2009-ben a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Petőfi-díj · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Szibéria · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Szovjetunió · Többet látni »
Terror Háza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Terror Háza Múzeum.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Terror Háza · Többet látni »
Vlagyimir
Vlagyimir (Владимир) város Oroszországban.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Vlagyimir · Többet látni »
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Leningrád, 1952. október 7. –) Oroszország elnöke.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és 1942 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és 1970 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és 2011 · Többet látni »
2019
----.
Új!!: Vlagyimir Konsztantyinovics Bukovszkij és 2019 · Többet látni »
