Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Agyag, Alpok, Észak-Amerika, Duna, Egérfélék, Farkas, Glaciális, Hipparion, Kainozoikumi eljegesedés, Kőzet, Kretzoi Miklós, Ló, Lófélék, Lösz, Magyarország, Makákó, Masztodonfélék, Menyétfélék, Nem (rendszertan), Pécsi Márton, Pleisztocén, Pliocén, Pocokformák, Ragadozók, Róka, Szarvasfélék, Tevefélék, Tulokformák, Valódi mókusok.
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Új!!: Villányium és Agyag · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Villányium és Alpok · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Villányium és Észak-Amerika · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Villányium és Duna · Többet látni »
Egérfélék
Az egérfélék (Muridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Új!!: Villányium és Egérfélék · Többet látni »
Farkas
#ÁTIRÁNYÍTÁS Farkas (egyértelműsítő lap).
Új!!: Villányium és Farkas · Többet látni »
Glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A glaciális egy eljegesedési időszakon belüli hidegebb éghajlatú periódus.
Új!!: Villányium és Glaciális · Többet látni »
Hipparion
A Hipparion az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó fosszilis nem.
Új!!: Villányium és Hipparion · Többet látni »
Kainozoikumi eljegesedés
A kainozoikumi eljegesedés a kainozoikum földtörténeti idő eljegesedési időszaka, amely jelenleg is tart.
Új!!: Villányium és Kainozoikumi eljegesedés · Többet látni »
Kőzet
Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.
Új!!: Villányium és Kőzet · Többet látni »
Kretzoi Miklós
Kretzoi Miklós (Budapest, 1907. február 9. – 2005. március 15.) Széchenyi-díjas magyar geológus, paleontológus és paleontropológus, a földtudományok doktora.
Új!!: Villányium és Kretzoi Miklós · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Villányium és Ló · Többet látni »
Lófélék
A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja.
Új!!: Villányium és Lófélék · Többet látni »
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Új!!: Villányium és Lösz · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Villányium és Magyarország · Többet látni »
Makákó
A makákó (Macaca) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Villányium és Makákó · Többet látni »
Masztodonfélék
A masztodonfélék (Mammutidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe tartozó fosszilis család.
Új!!: Villányium és Masztodonfélék · Többet látni »
Menyétfélék
Európai vidra ''(Lutra lutra)'' Méhészborz ''(Mellivora capensis)'' Amerikai borz ''(Taxidea taxus)'' Rozsomák ''(Gulo gulo)'' Taira ''(Eira barbara)'' Amerikai nyest ''(Martes americana)'' Európai nyérc ''(Mustela lutreola)'' Közönséges görény ''(Mustela putorius)'' Feketelábú görény ''(Mustela nigripes)'' Kis grizon ''(Galictis cuja)'' A menyétfélék (Mustelidae) az emlősök osztályának, a ragadozók rendjének és a kutyaalkatúak alrendjének egy családja.
Új!!: Villányium és Menyétfélék · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Villányium és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Pécsi Márton
Pécsi Márton (Budafok, 1923. december 29. – Cegléd, 2003. január 23.) állami és Széchenyi-díjas földrajztudós, geomorfológus, térképész, a földrajztudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Villányium és Pécsi Márton · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Villányium és Pleisztocén · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Villányium és Pliocén · Többet látni »
Pocokformák
A pocokformák (Arvicolinae) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Villányium és Pocokformák · Többet látni »
Ragadozók
Farkas ''(Canis lupus)'' Borjúfóka ''(Phoca vitulina)'' Szibériai tigris ''(Panthera tigris altaica)'' A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Villányium és Ragadozók · Többet látni »
Róka
A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme.
Új!!: Villányium és Róka · Többet látni »
Szarvasfélék
Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Villányium és Szarvasfélék · Többet látni »
Tevefélék
A tevefélék (Camelidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Villányium és Tevefélék · Többet látni »
Tulokformák
Nilgau antilop bika ''(Boselaphus tragocamelus)'', a ''Boselaphini'' nemzetség névadó faja Kafferbivaly bika ''(Syncerus caffer)'', a tulokformák egyik legnagyobbika Nagy kudu bika ''(Tragelaphus strepsiceros)'', a csavartszarvú antilopok talán legszebb képviselője A tulokformák (Bovinae) alcsaládja az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó alcsalád, amely viszonylag nagy testű fajokat tömörít.
Új!!: Villányium és Tulokformák · Többet látni »
Valódi mókusok
Keleti szürkemókus ''(Sciurus carolinensis)'' Amerikai rókamókus ''(Sciurus niger)'' Ecsetfülű mókus ''(Sciurus aberti)'' Kanadai vörösmókus ''(Tamiasciurus hudsonicus)'' Douglas-mókus ''(Tamiasciurus douglasii)'' A valódi mókusok (Sciurini) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Villányium és Valódi mókusok · Többet látni »
