Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
63 kapcsolatok: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon, Arad vármegye, Aranykorona (földminősítési értékszám), Baloldal, Battonya, Békés, Békés vármegye, Békéscsaba, Békési szilvapálinka, Búza, Csabai kolbász, Csanád vármegye, Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, Csanádi-hát, Csongrád vármegye, Csongrád-Csanád vármegye, Cukorrépa, Dunai svábok, Elek (település), Endrődi sortűz, Féja Géza, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fehér Gárda (Magyarország), Görögdinnye, Gyula (Magyarország), Gyulai kolbász, Hódmezővásárhely, Honfoglalás, Hungarikum (jog), Körösök, Körös–Maros köze, Középkor, Kender, Kiskunság, Kukorica (növényfaj), Magyarország, Makó, Makói vöröshagyma, Maros, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Megyeszékhely, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Mezőváros, Napraforgó (növénynemzetség), Németek, Orosháza, Paraszt, Románok, Szabó István (történész), ..., Szántó Kovács János, Szeged, Szentes, Szlovákok, Szociográfia, Tisza, Tiszántúl, Torontál vármegye, Urbanizáció, 1920, 1937, 1950-es megyerendezés, 1990. Bővíteni index (13 több) »
Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon
Magyarországon az agrárszocialista mozgalmak kezdő időpontja a 19. század második felére tehető, és az első világháborúig tartott a mozgalom virágkora.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon · Többet látni »
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Arad vármegye · Többet látni »
Aranykorona (földminősítési értékszám)
A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (például 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Aranykorona (földminősítési értékszám) · Többet látni »
Baloldal
A baloldal, illetve baloldali politika jellemzője, hogy nagy hangsúlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, szemben a társadalmi hierarchiával, illetve egyenlőtlenséggel.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Baloldal · Többet látni »
Battonya
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Battonya · Többet látni »
Békés
Békés város Békés vármegyében.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Békés · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Békéscsaba · Többet látni »
Békési szilvapálinka
A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minőségi szilvából, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Békési szilvapálinka · Többet látni »
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Búza · Többet látni »
Csabai kolbász
Egy szál csabai kolbász A csabai kolbász (csabai vastagkolbász, Čabianska klobása) meghatározott alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz hivatalosan csak Békéscsaba és Gyula területén belül előállított, fűszeres, paprikás kolbászféleség.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Csabai kolbász · Többet látni »
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Csanád vármegye · Többet látni »
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye
1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye · Többet látni »
Csanádi-hát
Csanádi-hát a Körös–Maros közének legkeletibb része, amely a középtáj 7,8%-án terül el kb.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Csanádi-hát · Többet látni »
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Csongrád vármegye · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Cukorrépa
Cukorrépa a földben Két cukorrépafajta gyökere: a bal oldali a hagyományosnál simább, így kevesebb föld tapad hozzá. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Cukorrépa · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Dunai svábok · Többet látni »
Elek (település)
Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Elek (település) · Többet látni »
Endrődi sortűz
Az endrődi sortűz az 1935-ös országgyűlési választási kampány során 1935.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Endrődi sortűz · Többet látni »
Féja Géza
Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Féja Géza · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Fehér Gárda (Magyarország)
A Fehér Gárda földalatti antikommunista mozgalom volt 1949-ben és 1950-ben a magyar Alföldön, amely különösen a Viharsarokban, Hódmezővásárhely és Orosháza közti pusztákon volt aktív.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Fehér Gárda (Magyarország) · Többet látni »
Görögdinnye
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék vagy más néven kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Görögdinnye · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Gyulai kolbász
A gyulai kolbász (vagy gyulai pároskolbász) hungarikum, amely meghatározott, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz csak Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül előállított, fűszeres kolbászféleség.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Gyulai kolbász · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Honfoglalás · Többet látni »
Hungarikum (jog)
Hungarikumok a tihanyi vásárlóutcában Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás A hungarikum gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Hungarikum (jog) · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Körösök · Többet látni »
Körös–Maros köze
A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Körös–Maros köze · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Középkor · Többet látni »
Kender
A kender (Cannabis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Kender · Többet látni »
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Kiskunság · Többet látni »
Kukorica (növényfaj)
''Zea mays'' fraise ''Zea mays'' 'Oaxacan Green' Étkeztetésben betöltött szerepe ''Zea mays 'Ottofile giallo Tortonese''' A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Kukorica (növényfaj) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Magyarország · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Makó · Többet látni »
Makói vöröshagyma
Sütő Ferenc: Hagymaszobor Makovecz Imre: A makói Hagymaház A makói vöröshagyma egy vöröshagymafajta, melyet Makó térségben termesztenek.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Makói vöröshagyma · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Maros · Többet látni »
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Megyeszékhely · Többet látni »
Mezőhegyes
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Mezőhegyes · Többet látni »
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Mezőkovácsháza · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Mezőváros · Többet látni »
Napraforgó (növénynemzetség)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Napraforgó (növényfaj).
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Napraforgó (növénynemzetség) · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Németek · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Orosháza · Többet látni »
Paraszt
Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Paraszt · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Románok · Többet látni »
Szabó István (történész)
Szabó István (Debrecen, 1898. július 2. – Budapest, 1969. február 19.) posztumusz Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Szabó István (történész) · Többet látni »
Szántó Kovács János
Szántó Kovács János (Hódmezővásárhely, 1852. április 27. – Hódmezővásárhely, 1908. június 8.) földmunkás, proletár, a magyarországi- és hódmezővásárhelyi agrárszocializmus vezetője.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Szántó Kovács János · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Szeged · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Szentes · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Szlovákok · Többet látni »
Szociográfia
A szociográfia egy epikai műfaj, próza, mely a szakirodalom körébe tartozik.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Szociográfia · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Tisza · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Tiszántúl · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Torontál vármegye · Többet látni »
Urbanizáció
Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és Urbanizáció · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és 1920 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és 1937 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Viharsarok (tájegység) és 1990 · Többet látni »
