Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
93 kapcsolatok: Agárd, Aszály, Balaton, Barna rétihéja, Bágyom-ér, Búbos vöcsök, Bütykös hattyú, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Csákvár, Császár-víz, Cserepes-sziget, Csuka, Dankasirály, Dinnyés, Dinnyés–Kajtori-csatorna, Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület, Európa, Ezüstkárász, Fehérvári huszárok, Fejér vármegye, Fertő, Gárdony, Gárdonyi Géza Emlékház, Gárdonyi járás, Gárdonyi kistérség, Globális felmelegedés, Gyékény, Hauszmann–Gschwindt-kastély, Hínárfélék, HVG, Időkép.hu, Iszap, Kanalasgém, Katonai Emlékpark Pákozd, Kánikula, Kékes rétihéja, Közönséges nád, Kecskebéka, Kis vöcsök, Magnézium, Magyar Közlöny, Magyarország, Magyarország földrajzi kistájai, Mezőföld, Mocsári teknős, Nadap, Nagy kócsag, Nátrium, Népszava, ..., Országos Meteorológiai Szolgálat, Pákozd, Pákozdi csata, Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület, Pátka, Pátkai-víztározó, Pest vármegye, Ponty, Süllő, Sukoró, Székesfehérvár, Tápió, Tőkés réce, Telex.hu, Tengermelléki káka, Tisza-tó, Vaddisznó, Várpark (Dinnyés), Vértes (hegység), Vízisikló, Vízityúk, Velence (Magyarország), Velencei-hegység, Velencei-medence, Velencei-sziget, Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület, Vetési lúd, Vidraformák, Zámoly, Zámolyi-medence, Zichy-kastély (Zichyújfalu), Zichyújfalu, 1838, 1863, 1866, 1960-as évek, 1963, 1971, 1975, 1977, 1978, 2022, 7-es főút (Magyarország). Bővíteni index (43 több) »
Agárd
Agárd egykor önálló település Fejér vármegye Gárdonyi járásában, a Velencei-tó déli partján, Székesfehérvártól 15 kilométerre keletre; közigazgatásilag ma Gárdonyhoz tartozik.
Új!!: Velencei-tó és Agárd · Többet látni »
Aszály
Poromarin, 2005. szeptember Aszály aszály a tiszai ártéren - Mártély környéke, 1982. Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja.
Új!!: Velencei-tó és Aszály · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Velencei-tó és Balaton · Többet látni »
Barna rétihéja
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Barna rétihéja · Többet látni »
Bágyom-ér
A Bágyom-ér (közhasználatban általában Bágyom-patak, időnként Vereb-Pázmándi-víz) egy patak Fejér vármegyében.
Új!!: Velencei-tó és Bágyom-ér · Többet látni »
Búbos vöcsök
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó karcsú vízimadár faj.
Új!!: Velencei-tó és Búbos vöcsök · Többet látni »
Bütykös hattyú
Jól látható a bütyök, amiről a faj a nevét kapta Egy felnőtt...... és egy fiatal példány A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Bütykös hattyú · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Velencei-tó és Budapest · Többet látni »
Budapesti Corvinus Egyetem
A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: Corvinus, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egykori elterjedt rövid elnevezése: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérváron működő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény.
Új!!: Velencei-tó és Budapesti Corvinus Egyetem · Többet látni »
Csákvár
Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Velencei-tó és Csákvár · Többet látni »
Császár-víz
A Császár-víz (más névváltozatai: Császárvíz, Császár-patak) Csákvár határában eredő 27 490 méter hosszú patak.
Új!!: Velencei-tó és Császár-víz · Többet látni »
Cserepes-sziget
A Cserepes-sziget egy mesterséges sziget a Velencei-tóban.
Új!!: Velencei-tó és Cserepes-sziget · Többet látni »
Csuka
A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Csuka · Többet látni »
Dankasirály
A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus vagy Larus ridibundus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Dankasirály · Többet látni »
Dinnyés
Dinnyés (a középkorban: Dinnyésméd) Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó délkeleti partján fekvő település.
Új!!: Velencei-tó és Dinnyés · Többet látni »
Dinnyés–Kajtori-csatorna
A Dinnyés–Kajtori-csatorna Fejér vármegyében, a Velencei-tó nyugati részén, a Császár-víz torkolatánál kezdődik.
Új!!: Velencei-tó és Dinnyés–Kajtori-csatorna · Többet látni »
Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület
A Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe Dinnyés és Velence név alatt bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) déli részét alkotó vizes élőhely.
Új!!: Velencei-tó és Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Velencei-tó és Európa · Többet látni »
Ezüstkárász
Az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) a Carassius auratus alfaja.
Új!!: Velencei-tó és Ezüstkárász · Többet látni »
Fehérvári huszárok
Városház téren, Pátzay Pál, 1939 A Császári és Királyi 10.
Új!!: Velencei-tó és Fehérvári huszárok · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Velencei-tó és Fejér vármegye · Többet látni »
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Új!!: Velencei-tó és Fertő · Többet látni »
Gárdony
Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
Új!!: Velencei-tó és Gárdony · Többet látni »
Gárdonyi Géza Emlékház
A Gárdonyi Géza Emlékház a Fejér vármegyei Agárdon található, Gárdonyi Géza szülőházában berendezett múzeum.
Új!!: Velencei-tó és Gárdonyi Géza Emlékház · Többet látni »
Gárdonyi járás
A Gárdonyi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Velencei-tó és Gárdonyi járás · Többet látni »
Gárdonyi kistérség
A Gárdonyi kistérség A Gárdonyi kistérség kistérség Fejér megyében, központja Gárdony.
Új!!: Velencei-tó és Gárdonyi kistérség · Többet látni »
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.
Új!!: Velencei-tó és Globális felmelegedés · Többet látni »
Gyékény
A gyékény (Typha) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Velencei-tó és Gyékény · Többet látni »
Hauszmann–Gschwindt-kastély
A Hauszmann–Gschwindt-kastély egy neobarokk műemlék épület, amely Velencén található, parkjában védett növényekkel.
Új!!: Velencei-tó és Hauszmann–Gschwindt-kastély · Többet látni »
Hínárfélék
A hínár (szinonimája: moszat) a vízinövények társulása.
Új!!: Velencei-tó és Hínárfélék · Többet látni »
HVG
A HVG (korábban Heti Világgazdaság) 1979-es alapítása óta mind példányszámát, mind olvasottságát tekintve hazánk vezető közéleti, gazdasági-politikai hetilapja.
Új!!: Velencei-tó és HVG · Többet látni »
Időkép.hu
Az Időkép.hu egy magyar időjárás-előrejelző internetes portál, amely Magyarország pillanatnyi időjárását ábrázolja számos látványos, könnyen áttekinthető térképen keresztül.
Új!!: Velencei-tó és Időkép.hu · Többet látni »
Iszap
Iszapban Az iszap olyan a vízben lebegtetett hordalékból kiülepedő vagy a jégár alatt szállított laza üledék, amely tömegének több mint a fele kőzetliszt.
Új!!: Velencei-tó és Iszap · Többet látni »
Kanalasgém
250px 150px A kanalasgém (Platalea leucorodia) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és a kanalasgémformák (Plataleinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Kanalasgém · Többet látni »
Katonai Emlékpark Pákozd
A pákozdi Katonai Emlékpark (röviden KEMPP) Magyarország egyik nemzeti emlékhelye, mely azzal a céllal jött létre 2010-ben, hogy nemzetünk hadtörténelmének 1848-tól napjainkig terjedő időszakát bemutassa.
Új!!: Velencei-tó és Katonai Emlékpark Pákozd · Többet látni »
Kánikula
Kánikula a Közép-Európában rendszerint május vége és augusztus vége között előforduló, több napon át (időnként több hétig) tartósan magas nappali maximum- és éjszakai minimum-hőmérsékletekkel járó, általában csapadékszegény időszak.
Új!!: Velencei-tó és Kánikula · Többet látni »
Kékes rétihéja
A kékes rétihéja (Circus cyaneus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Kékes rétihéja · Többet látni »
Közönséges nád
A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Közönséges nád · Többet látni »
Kecskebéka
250px A kecskebéka mindig vízközelben marad A kecskebéka (Pelophylax kl., mme.hu (hozzáférés: 2021. jenuár 7.) esculenta) egy rendkívül elterjedt kétéltű, amely – mint az utóbbi évek DNS-vizsgálatai kiderítették – valójában nem önálló faj, hanem a tavi béka (Pelophylax ridibundus) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes hibridje, így fennmaradása mindkét faj jelenlétét igényli.
Új!!: Velencei-tó és Kecskebéka · Többet látni »
Kis vöcsök
A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Kis vöcsök · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Velencei-tó és Magnézium · Többet látni »
Magyar Közlöny
A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja.
Új!!: Velencei-tó és Magyar Közlöny · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Velencei-tó és Magyarország · Többet látni »
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Új!!: Velencei-tó és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Velencei-tó és Mezőföld · Többet látni »
Mocsári teknős
Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Mocsári teknős · Többet látni »
Nadap
Nadap község Fejér vármegye Gárdonyi járásában.
Új!!: Velencei-tó és Nadap · Többet látni »
Nagy kócsag
A nagy kócsag (Ardea alba) régebben (herodias alba) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
Új!!: Velencei-tó és Nagy kócsag · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Velencei-tó és Nátrium · Többet látni »
Népszava
A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.
Új!!: Velencei-tó és Népszava · Többet látni »
Országos Meteorológiai Szolgálat
A Budai várnegyedben található épület, ahol az egykori ''Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet'' 1870-ben helyet kapott Az Országos Meteorológiai Szolgálat (rövidítése: OMSZ) a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv.
Új!!: Velencei-tó és Országos Meteorológiai Szolgálat · Többet látni »
Pákozd
Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre.
Új!!: Velencei-tó és Pákozd · Többet látni »
Pákozdi csata
A pákozd-sukorói csata vagy röviden pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első jelentős összecsapása volt.
Új!!: Velencei-tó és Pákozdi csata · Többet látni »
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd és Sukoró települések közigazgatási területén.
Új!!: Velencei-tó és Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület · Többet látni »
Pátka
Pátka község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Velencei-tó és Pátka · Többet látni »
Pátkai-víztározó
A Pátkai-víztározó Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava.
Új!!: Velencei-tó és Pátkai-víztározó · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Velencei-tó és Pest vármegye · Többet látni »
Ponty
A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.
Új!!: Velencei-tó és Ponty · Többet látni »
Süllő
#ÁTIRÁNYÍTÁS fogassüllő.
Új!!: Velencei-tó és Süllő · Többet látni »
Sukoró
Sukoró Fejér vármegyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.
Új!!: Velencei-tó és Sukoró · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Velencei-tó és Székesfehérvár · Többet látni »
Tápió
A Tápió a Zagyva jobb oldali mellékvize, Isaszeg közelében ered.
Új!!: Velencei-tó és Tápió · Többet látni »
Tőkés réce
Tőkés récék a Dunán Verőcénél Dunaparti füzek alatt pihenő tőkés récék A tőkés réce csoportjának tagjai megjelenésre nagyon hasonlítanak egymásra. A háttérben egy kormos réce látható, míg az előtérben egy fiatal '''tőkés réce''' hím A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Tőkés réce · Többet látni »
Telex.hu
A Telex.hu internetes hírportál, amelynek kiadója a Van Másik Zrt.
Új!!: Velencei-tó és Telex.hu · Többet látni »
Tengermelléki káka
A tengermelléki káka (Schoenoplectus litoralis) a palkafélék családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Velencei-tó és Tengermelléki káka · Többet látni »
Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.
Új!!: Velencei-tó és Tisza-tó · Többet látni »
Vaddisznó
250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Vaddisznó · Többet látni »
Várpark (Dinnyés)
A dinnyési Várpark egy turisztikai létesítmény Magyarországon, a Fejér vármegyei Gárdonyhoz tartozó Dinnyés területén, a Kossuth utca 17.
Új!!: Velencei-tó és Várpark (Dinnyés) · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Velencei-tó és Vértes (hegység) · Többet látni »
Vízisikló
A vízisikló legjellegzetesebb ismertetőjegye a két félhold alakú, többnyire sárga folt a tarkóján Zöld alapszínű vízisikló Melanisztikus példány A vízisikló (Natrix natrix) egy közismert és elterjedt eurázsiai, nevével ellentétben nem szorosan a vízhez kötődő kígyófaj.
Új!!: Velencei-tó és Vízisikló · Többet látni »
Vízityúk
A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Vízityúk · Többet látni »
Velence (Magyarország)
Velence város Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.
Új!!: Velencei-tó és Velence (Magyarország) · Többet látni »
Velencei-hegység
Út az Angelika-forrás közelében Fejér vármegye középső részén, a Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl.
Új!!: Velencei-tó és Velencei-hegység · Többet látni »
Velencei-medence
A Velencei-medence a Mezőföld legészakibb kistája Fejér vármegye területén.
Új!!: Velencei-tó és Velencei-medence · Többet látni »
Velencei-sziget
A Velencei-sziget (korábban Úttörő-sziget) egy mesterséges sziget a Velencei-tóban.
Új!!: Velencei-tó és Velencei-sziget · Többet látni »
Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület
A Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe Dinnyés és Velence név alatt bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) északi részét alkotó vizes élőhely.
Új!!: Velencei-tó és Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Vetési lúd
250px A vetési lúd, lazsnak lúd, vagy téli lúd (Anser fabalis) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Velencei-tó és Vetési lúd · Többet látni »
Vidraformák
A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.
Új!!: Velencei-tó és Vidraformák · Többet látni »
Zámoly
Zámoly község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Velencei-tó és Zámoly · Többet látni »
Zámolyi-medence
A Zámolyi-medence a Vértes hegység délkeleti lejtői és a Velencei-hegység északnyugati lejtői közötti sík terület, a Vértesalja központi része.
Új!!: Velencei-tó és Zámolyi-medence · Többet látni »
Zichy-kastély (Zichyújfalu)
A Zichy-kastély (nagykastély) jelentős romantikus műemlék a Fejér vármegyei Zichyújfaluban.
Új!!: Velencei-tó és Zichy-kastély (Zichyújfalu) · Többet látni »
Zichyújfalu
Zichyújfalu (régi magyar nevein: Újfalu, Újfalupuszta, Pusztaújfalu) község az Alföldön, a Mezőföld északi részén, Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre.
Új!!: Velencei-tó és Zichyújfalu · Többet látni »
1838
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.
Új!!: Velencei-tó és 1838 · Többet látni »
1863
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1863 · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1866 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1960-as évek · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1963 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1971 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1975 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1977 · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Velencei-tó és 1978 · Többet látni »
2022
---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.
Új!!: Velencei-tó és 2022 · Többet látni »
7-es főút (Magyarország)
A 7-es főút egy magyarországi főút, amely összeköti a fővárost a magyar-horvát határral.
Új!!: Velencei-tó és 7-es főút (Magyarország) · Többet látni »
