Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
94 kapcsolatok: Acetilén, Albert Einstein, Alfred Bernhard Nobel, Alkalmazott tudomány, Alkímia, Allotrópia, Analitikai kémia, Atom, Atommodell, Atompálya, Atomsugár, Autoprotolízis, Bölcsek köve, Biokémia, Biológia, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Definíció, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Elméleti kémia, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Fény, Földrajztudomány, Fizika, Fizikai kémia, Gallium, Germánium, Gravitációs tér, Hans Christian Ørsted, Henry Cavendish, Humphry Davy, Ideális gáz, Ion, Ionizációs energia, Ionsugár, Ipar, Izoméria, Izotóp, James Chadwick, Jatrokémia, Jöns Jakob Berzelius, John Dalton, Joseph John Thomson, Justus von Liebig, Kémiai egyenlet, Kémiai elem, Kémiai elemek felfedezése, Kémiai elemek periódusos rendszere, ..., Kémiai képlet, Kémiai kötés, Kémiai Nobel-díj, Kémiai reakció, Kénsav, Középkor, Kőolaj, Kinetikus gázelmélet, Koncentráció, Kovalens sugár, Matematika, Max Planck, Misztika, Modern fizika, Molekula, Molekulapálya, Neutron, Niels Bohr, Okkultizmus, Oldat, Oldhatóság, Orvostudomány, Petrolkémia, PH, Pufferoldat, Robert Millikan, S-mező, Sav, Sav-bázis elméletek, Sav-bázis reakció, Senyei Károly, SI-mértékegységrendszer, Svante August Arrhenius, Szerves kémia, Szervetlen kémia, Természettudomány, Termokémia, Vegyész, Vegyület, Vis vitalis, Werner Heisenberg, Wilhelm Ostwald, 18. század, 20. század. Bővíteni index (44 több) »
Acetilén
Az acetilén, más néven etin (vegyjele: C2H2), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén.
Új!!: Kémia és Acetilén · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Kémia és Albert Einstein · Többet látni »
Alfred Bernhard Nobel
Alfred Bernhard Nobel (Stockholm, 1833. október 21. – Sanremo, 1896. december 10.) svéd vegyész, feltaláló, a róla elnevezett díj megalapítója.
Új!!: Kémia és Alfred Bernhard Nobel · Többet látni »
Alkalmazott tudomány
Alkalmazott tudományról vagy gyakorlati tudományról azon tudományágak esetében beszélhetünk, amelyek a világ olyan területével foglalkoznak, amely valamilyen gyakorlati tevékenység szempontjából kiemelkedően fontos.
Új!!: Kémia és Alkalmazott tudomány · Többet látni »
Alkímia
Pieter Bruegel: ''Az alkimista'' (1558) Philipp Galle metszeteként Az alkímia a természetfilozófia ősi ága, egy tradicionális tudomány, amely az okok és okozatok józanul felfogott rendjére épül.
Új!!: Kémia és Alkímia · Többet látni »
Allotrópia
A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.
Új!!: Kémia és Allotrópia · Többet látni »
Analitikai kémia
Labor, Biokémia Intézet, Kölni Egyetem Az analitikai kémia a kémia azon részterülete, amely különböző anyagok mennyiségi és minőségi elemzésével foglalkozik.
Új!!: Kémia és Analitikai kémia · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Kémia és Atom · Többet látni »
Atommodell
Az atommodell az atom szerkezetét, felépítését leíró elméleti kép.
Új!!: Kémia és Atommodell · Többet látni »
Atompálya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektronszerkezet.
Új!!: Kémia és Atompálya · Többet látni »
Atomsugár
Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil atompálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban.
Új!!: Kémia és Atomsugár · Többet látni »
Autoprotolízis
Az autoprotolízis azon kémiai folyamatok összessége, amelyekben azonos molekulák között hidrogénion (H+) átadás történik.
Új!!: Kémia és Autoprotolízis · Többet látni »
Bölcsek köve
The Alchemist Discovering Phosphorus, Joseph Wright of Derby 1771-es műve a bölcsek kövét kutató alkimistát ábrázolja A bölcsek köve (lapis philosophorum vagy philosophicum) a középkori alkímia szerint állítólag létrehozható anyag.
Új!!: Kémia és Bölcsek köve · Többet látni »
Biokémia
A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.
Új!!: Kémia és Biokémia · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Kémia és Biológia · Többet látni »
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Új!!: Kémia és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »
Definíció
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.
Új!!: Kémia és Definíció · Többet látni »
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. január 27.Julián-naptár szerint (korabeli orosz időszámítás)/február 8.Gergely-naptár szerint (mai időszámítás) – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.
Új!!: Kémia és Dmitrij Ivanovics Mengyelejev · Többet látni »
Elektronaffinitás
Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.
Új!!: Kémia és Elektronaffinitás · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Kémia és Elektronegativitás · Többet látni »
Elméleti kémia
Az elméleti kémia egy olyan tudományág, amely a kémiai jelenségek matematikai és számítógépes módszerekkel történő modellezésével foglalkozik.
Új!!: Kémia és Elméleti kémia · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Kémia és Ernest Rutherford · Többet látni »
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Új!!: Kémia és Erwin Schrödinger · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Kémia és Fény · Többet látni »
Földrajztudomány
A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.
Új!!: Kémia és Földrajztudomány · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Kémia és Fizika · Többet látni »
Fizikai kémia
A fizikai kémia a kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág, a kémia egyik ága.
Új!!: Kémia és Fizikai kémia · Többet látni »
Gallium
A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Kémia és Gallium · Többet látni »
Germánium
A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.
Új!!: Kémia és Germánium · Többet látni »
Gravitációs tér
A gravitációs tér (nehézségi erőtér vagy helytelenebb szóhasználatban gravitációs mező) egy fizikai modell, ahol egy tömör test hat a körülötte lévő térre, és erővel hat egy másik testre.
Új!!: Kémia és Gravitációs tér · Többet látni »
Hans Christian Ørsted
Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.
Új!!: Kémia és Hans Christian Ørsted · Többet látni »
Henry Cavendish
Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja.
Új!!: Kémia és Henry Cavendish · Többet látni »
Humphry Davy
Humphry Davy Sir (Penzance, Cornwall, 1778. december 17. – Genf, 1829. május 29.) angol kémikus, fizikus, feltaláló, számos kémiai elem felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa, a Davy-lámpa kifejlesztője.
Új!!: Kémia és Humphry Davy · Többet látni »
Ideális gáz
Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.
Új!!: Kémia és Ideális gáz · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Kémia és Ion · Többet látni »
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.
Új!!: Kémia és Ionizációs energia · Többet látni »
Ionsugár
Kalottamodellek az ionok méretének szemléltetésére (kationok - fent, anionok - lent) Az ionsugár megadja az ionrácsban elhelyezkedő, pozitív (kation) vagy negatív töltéssel (anion) rendelkező ion sugarát.
Új!!: Kémia és Ionsugár · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Kémia és Ipar · Többet látni »
Izoméria
Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.
Új!!: Kémia és Izoméria · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Kémia és Izotóp · Többet látni »
James Chadwick
Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.
Új!!: Kémia és James Chadwick · Többet látni »
Jatrokémia
A jatrokémia (iatrokémia) orvosi kémiai irányzat, amelynek feladata gyógyszerek készítése.
Új!!: Kémia és Jatrokémia · Többet látni »
Jöns Jakob Berzelius
Berzelius egy 1836-os litográfián Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész.
Új!!: Kémia és Jöns Jakob Berzelius · Többet látni »
John Dalton
John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.
Új!!: Kémia és John Dalton · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Kémia és Joseph John Thomson · Többet látni »
Justus von Liebig
Justus von Liebig Justus von Liebig, báró (Darmstadt, Hesseni Nagyhercegség, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.) német vegyész.
Új!!: Kémia és Justus von Liebig · Többet látni »
Kémiai egyenlet
A kémiai egyenletek vagy reakcióegyenletek a kémiai reakciók kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) megfogalmazása.
Új!!: Kémia és Kémiai egyenlet · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Kémia és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek felfedezése
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája.
Új!!: Kémia és Kémiai elemek felfedezése · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Kémia és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kémiai képlet
A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.
Új!!: Kémia és Kémiai képlet · Többet látni »
Kémiai kötés
Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.
Új!!: Kémia és Kémiai kötés · Többet látni »
Kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.
Új!!: Kémia és Kémiai Nobel-díj · Többet látni »
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Új!!: Kémia és Kémiai reakció · Többet látni »
Kénsav
A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.
Új!!: Kémia és Kénsav · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Kémia és Középkor · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Kémia és Kőolaj · Többet látni »
Kinetikus gázelmélet
A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.
Új!!: Kémia és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »
Koncentráció
A koncentráció az összetételi arány egyfajta kifejezése: mennyiség, amely kifejezi valamely elegy, keverék vagy oldat egyik komponensének a térfogatra vonatkoztatott összetételét.
Új!!: Kémia és Koncentráció · Többet látni »
Kovalens sugár
Kovalens és az atomsugár összehasonlító ábrájaA fizikai kémiában és az atomfizikában a kovalens sugár (r_) az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző.
Új!!: Kémia és Kovalens sugár · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Kémia és Matematika · Többet látni »
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Új!!: Kémia és Max Planck · Többet látni »
Misztika
A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap.
Új!!: Kémia és Misztika · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Kémia és Modern fizika · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Kémia és Molekula · Többet látni »
Molekulapálya
A molekulapálya a klasszikus definíció szerint az a térrész a molekulában, ahol a kötőelektronpár(ok) legalább 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.
Új!!: Kémia és Molekulapálya · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Kémia és Neutron · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Kémia és Niels Bohr · Többet látni »
Okkultizmus
Az okkultizmus (a ’titkos, rejtett’ jelentésű latin occultus szóból) gyűjtőfogalom az ezoterikus, paranormális vagy természetfeletti jelenségek, gyakorlatok és ideológiai rendszerek széles skálájára, amelyek az emberben, a térben és természetben rejlő rejtett és ismeretlen erőkre és jelenségekre vonatkoznak.
Új!!: Kémia és Okkultizmus · Többet látni »
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Új!!: Kémia és Oldat · Többet látni »
Oldhatóság
Az oldhatóság fogalma a telített oldatban – a laboratóriumi gyakorlatban – az oldott anyag és az oldószer tömegarányát jelenti.
Új!!: Kémia és Oldhatóság · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Kémia és Orvostudomány · Többet látni »
Petrolkémia
A petrolkémia a kőolajtermékek átalakítási és feldolgozási lehetőségeivel foglalkozó, a szerves kémia egyik válfaját képező tudományág.
Új!!: Kémia és Petrolkémia · Többet látni »
PH
A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.
Új!!: Kémia és PH · Többet látni »
Pufferoldat
A kémiai pufferoldatok, pufferrendszerek gyenge savnak/bázisnak és annak egy erős savval vagy bázissal alkotott sójának oldata, ami állandó pH-értéket biztosít egy rendszerben.
Új!!: Kémia és Pufferoldat · Többet látni »
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Új!!: Kémia és Robert Millikan · Többet látni »
S-mező
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai elemek periódusos rendszere.
Új!!: Kémia és S-mező · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Kémia és Sav · Többet látni »
Sav-bázis elméletek
A sav–bázis elméletek a savasság és lúgosság kialakulására, hatásmechanizmusára vonatkozó magyarázatok.
Új!!: Kémia és Sav-bázis elméletek · Többet látni »
Sav-bázis reakció
Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún.
Új!!: Kémia és Sav-bázis reakció · Többet látni »
Senyei Károly
Senyei Károly (Schmidt Károly) (Pest, 1854. január 15. – Budapest, 1919. február 7.) magyar szobrász.
Új!!: Kémia és Senyei Károly · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: Kémia és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
Svante August Arrhenius
Svante August Arrhenius (Uppsala, 1859. február 19. – Stockholm, 1927. október 2.) svéd fizikus és kémikus.
Új!!: Kémia és Svante August Arrhenius · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Kémia és Szerves kémia · Többet látni »
Szervetlen kémia
A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik.
Új!!: Kémia és Szervetlen kémia · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Kémia és Természettudomány · Többet látni »
Termokémia
A termokémia a kémiai reakciók során lejátszódó hőmérséklet- és energiaváltozásokkal foglalkozó tudomány, a fizikai kémia egyik ága.
Új!!: Kémia és Termokémia · Többet látni »
Vegyész
Szintetikus vegyész toxinok működését akadályozó molekula előállításán dolgozik a Lawrence Livermore National Laboratoryban A vegyész a kémiával foglalkozó tudós.
Új!!: Kémia és Vegyész · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Kémia és Vegyület · Többet látni »
Vis vitalis
A szerves kémia kialakulásának egyik fő állomása a vis vitalis elmélete volt.
Új!!: Kémia és Vis vitalis · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: Kémia és Werner Heisenberg · Többet látni »
Wilhelm Ostwald
Wilhelm Friedrich Ostwald (Riga, 1853. szeptember 2. – Lipcse, 1932. április 4.) balti német kémikus, a fizikai kémia úttörője.
Új!!: Kémia és Wilhelm Ostwald · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Kémia és 18. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Kémia és 20. század · Többet látni »
