Tartalomjegyzék
43 kapcsolatok: Életképek, Bacsinszky András, Barabás Miklós (festő), Batthyány-kormány, Bihar vármegye, Caius Plinius Secundus, Csák Máté (trencséni tartományúr), Dámóc, Elbeszélés (műfaj), Erdély, Fântânele (Fehér megye), Gyalui-havasok, Havasnagyfalu, I. Károly magyar király, I. Rákóczi György, Január 25., Július 13., Július 14., Július 6., Június 15., Jobbágy, Kegyúri jog, Keleti katolikus egyházak, Kisfaludy Társaság, Litográfia, Magvető Könyvkiadó, Magyar Elektronikus Könyvtár, Mándok, Munkács, Nemzeti dal, Nyírcsászári, Nyírgelse, Palágykomoróc, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Plébánia, Szabolcs vármegye, Szatmár vármegye, Tiszabűd, Tiszavasvári, 12 pont, 1826, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Életképek
Életképek címmel két, egymástól független időszaki lap jelent meg Magyarországon.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Életképek
Bacsinszky András
Bacsinai Bacsinszky András (Benetine, 1732. november 14. – Ungvár, 1809. december 19.) görögkatolikus püspök.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Bacsinszky András
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Barabás Miklós (festő)
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Batthyány-kormány
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Bihar vármegye
Caius Plinius Secundus
Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Caius Plinius Secundus
Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csák nembeli III.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Csák Máté (trencséni tartományúr)
Dámóc
Dámóc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Dámóc
Elbeszélés (műfaj)
Az elbeszélés (régi magyar nevén: beszély) a szépirodalmi műfaj-hierarchiában tágabb értelemben a novellával azonos jelentésben használt kifejezés, szűkebb értelemben a terjedelmében a novella és a kisregény között elhelyezkedő, gyakran hosszú novellának nevezett prózaepikai műfaj.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Elbeszélés (műfaj)
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Erdély
Fântânele (Fehér megye)
Fântânele falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Fântânele (Fehér megye)
Gyalui-havasok
A Gyalui-havasok (névváltozata: Andrássy-havasok) az Erdélyi-szigethegység északi részéhez sorolható hegység.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Gyalui-havasok
Havasnagyfalu
Havasnagyfalu (1899-ig Marisel, románul Mărișel, németül Marischel) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Havasnagyfalu
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és I. Károly magyar király
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és I. Rákóczi György
Január 25.
Névnapok: Pál + Apostol, Bottyán, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Saul.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Január 25.
Július 13.
Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Július 13.
Július 14.
Névnapok: Örs, Stella + Bonaventúra, Esztellia, Ferenc, Herkules, Jusztusz, Kamill, Kamilló, Örsi, Zala, Zalán, Zalánka.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Július 14.
Július 6.
Névnapok: Csaba + Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Július 6.
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Június 15.
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Jobbágy
Kegyúri jog
A kegyúri jog (latinul jus patronatus vagy kegyuraság (latinul patronatus) azoknak a jogoknak és kötelmeknek az összessége, amelyek az egyházi hivatalok betöltésénél – az egyház beleegyezésével – bizonyos harmadik személyt (természetes vagy jogi) személyt illetnek meg.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Kegyúri jog
Keleti katolikus egyházak
A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Keleti katolikus egyházak
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Kisfaludy Társaság
Litográfia
Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Litográfia
Magvető Könyvkiadó
A Magvető Könyvkiadó 1955-ben alapított, budapesti székhelyű kiadó, mely elsősorban kortárs hazai és külföldi szépirodalmi műveket ad ki.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Magvető Könyvkiadó
Magyar Elektronikus Könyvtár
A Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidítve MEK) „az ország legrégebbi digitális könyvtára”, ingyenes internetes szolgáltatás.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Magyar Elektronikus Könyvtár
Mándok
Mándok város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Mándok
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Munkács
Nemzeti dal
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Nemzeti dal
Nyírcsászári
Nyírcsászári község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Nyírcsászári
Nyírgelse
Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Nyírgelse
Palágykomoróc
Palágykomoróc (1995-ig Комарівці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Palágykomoróc
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Pest (történelmi település)
Pesti Divatlap
A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Pesti Divatlap
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Plébánia
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Szabolcs vármegye
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Szatmár vármegye
Tiszabűd
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszavasvári Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Szabolcs vármegye települései.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Tiszabűd
Tiszavasvári
Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és Tiszavasvári
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és 12 pont
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és 1826
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Vasvári Pál (történész) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc