Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: Augusztus 28., Bán (méltóság), Bernyák Ferenc, Borovnják József, Borsod vármegye, Dalmácia, De facto, Dombalja, Falu, Fényes Elek, Görhegy, Jegenyés, Jugoszlávia, Károlyfa, Község, Királyszék, Lendva-patak, Lendvakirályfa, Magyar Vörös Hadsereg, Magyarok, Magyarország, Mezőváros, Miskolc, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Obál Béla, Országhatár, Pável Ágoston, Perneczky Jenő, Pomurska statisztikai régió, Ravensko, Római katolikus, Schengeni egyezmény, Stájerország, Szécsényfa, Szent József, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szlovének, Szlovénia, Tótsági Esperességi Kerület, Tótsági járás, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Vályi András, Vendvidéki Köztársaság, 1365, 1366, 1685, 1754, ..., 1836, 1882, 1886, 1888, 1900, 1910, 1919, 1929, 1941, 1945, 1991, 2002. Bővíteni index (12 több) »
Augusztus 28.
Névnapok: Ágoston + Adelina, Adelinda, Adolár, Ágost, Ágosta, Agrippa, Alfréd, Bán, Elemér, Hermész, Hermia, Jermák, László, Mimóza, Morgan, Morgána, Mózes, Pelágia, Pelágiusz.
Új!!: Vashidegkút és Augusztus 28. · Többet látni »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Vashidegkút és Bán (méltóság) · Többet látni »
Bernyák Ferenc
Bernyák Ferenc vagy Bernják szlovénül Franc Bernjak (Radóc, 1773. október 4. – Hidegkút, 1833. január 6.) magyarországi szlovén római katolikus pap és tótsági esperes.
Új!!: Vashidegkút és Bernyák Ferenc · Többet látni »
Borovnják József
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borovnyák József.
Új!!: Vashidegkút és Borovnják József · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Vashidegkút és Borsod vármegye · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Vashidegkút és Dalmácia · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Vashidegkút és De facto · Többet látni »
Dombalja
Dombalja falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Dombalja · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Vashidegkút és Falu · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Vashidegkút és Fényes Elek · Többet látni »
Görhegy
Görhegy (vendül Görlinci, egykor Gürlinci vagy Grlinci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Görhegy · Többet látni »
Jegenyés
Jegenyés (vendül Topolouvci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Jegenyés · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Vashidegkút és Jugoszlávia · Többet látni »
Károlyfa
Károlyfa (korábban Korosecz,, vendül régen Korošci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Károlyfa · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Vashidegkút és Község · Többet látni »
Királyszék
Királyszék (korábban Nagy-Csernecz vagy Felső-Csernecz,, vendül Gorenji Črnci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Királyszék · Többet látni »
Lendva-patak
A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Vashidegkút és Lendva-patak · Többet látni »
Lendvakirályfa
Lendvakirályfa (korábban Krasics) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Lendvakirályfa · Többet látni »
Magyar Vörös Hadsereg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vörös Hadsereg (magyar).
Új!!: Vashidegkút és Magyar Vörös Hadsereg · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vashidegkút és Magyarország · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Vashidegkút és Mezőváros · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Vashidegkút és Miskolc · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Vashidegkút és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Vashidegkút és Muraszombati járás · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Vashidegkút és Muravidék · Többet látni »
Obál Béla
Obál Béla (Vashidegkút, 1882. május 17. – Bécs, 1951. július 25.) szlovén származású magyar történetíró, teológia tanár, újságíró.
Új!!: Vashidegkút és Obál Béla · Többet látni »
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Új!!: Vashidegkút és Országhatár · Többet látni »
Pável Ágoston
Pável Ágoston (Vashidegkút, 1886. augusztus 28. k. – Szombathely, 1946. január 2.) nyelvész, néprajzkutató, költő.
Új!!: Vashidegkút és Pável Ágoston · Többet látni »
Perneczky Jenő
Perneczky Jenő (Gyertyános (Vas megye), 1865. november 16. – Budapest, 1943. december 1.) honvédvezérkari őrnagy, tábornok.
Új!!: Vashidegkút és Perneczky Jenő · Többet látni »
Pomurska statisztikai régió
Pomurska (ejtsd: pomurszka) vagy magyarul Mura menti statisztikai régió (hivatalos szlovén nevén Pomurska statistična regija) statisztikai régió Szlovéniában, amelynek területe a Muravidék (Prekmurje) történelmi régiót, Alsó-Stájerország (Štajerska) történelmi régió egy részét, és a Muraközből Ráckanizsa községet foglalja magában.
Új!!: Vashidegkút és Pomurska statisztikai régió · Többet látni »
Ravensko
A mezővári síkon álló régi kőkereszt 1886-ból Ravensko vagy magyaros nevén Revence a szlovéniai Muravidék (Prekmurje) középső altájegysége, az ún.
Új!!: Vashidegkút és Ravensko · Többet látni »
Római katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.
Új!!: Vashidegkút és Római katolikus · Többet látni »
Schengeni egyezmény
Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
Új!!: Vashidegkút és Schengeni egyezmény · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Vashidegkút és Stájerország · Többet látni »
Szécsényfa
Szécsényfa (korábban Szkakócz,, vendül régen Skokovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Vashidegkút és Szécsényfa · Többet látni »
Szent József
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent József (egyértelműsítő lap).
Új!!: Vashidegkút és Szent József · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Vashidegkút és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Vashidegkút és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Vashidegkút és Szlovénia · Többet látni »
Tótsági Esperességi Kerület
A Tótsági Esperességi Kerület vagy Tótsági Esperesség, olykor egyszerűen Tótsági Kerület latinul Districtus Tóthságiensis a mai Vendvidék és Muravidék egy részén a 18.-19. század között fennállt katolikus egyházi közigazgatási terület volt.
Új!!: Vashidegkút és Tótsági Esperességi Kerület · Többet látni »
Tótsági járás
A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás.
Új!!: Vashidegkút és Tótsági járás · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Vashidegkút és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Vashidegkút és Vas vármegye · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Vashidegkút és Vályi András · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Vashidegkút és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
1365
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1365 · Többet látni »
1366
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1366 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1685 · Többet látni »
1754
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1754 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1836 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1882 · Többet látni »
1886
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1886 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1888 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Vashidegkút és 1900 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1919 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1929 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Vashidegkút és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Vashidegkút és 1991 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Vashidegkút és 2002 · Többet látni »
