Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
54 kapcsolatok: Albánia, Alekszej Innokentyjevics Antonov, Andrej Antonovics Grecsko, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Észtország, Brezsnyev-doktrína, Bulgária, Csehország, Csehszlovákia, Egyesült Királyság, El nem kötelezett országok, Für Lajos, Február 25., Franciaország, Ivan Sztyepanovics Konyev, Július 1., Jugoszlávia, Kapitalizmus, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Közép-Európa, Kelet-Európa, Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Május 14., Március 12., Március 29., Moszkva, Nagy Imre (miniszterelnök), Német Demokratikus Köztársaság, Németh István (történész), Németország újraegyesítése, Nemzeti Néphadsereg, Nicolae Ceaușescu, Nyugat-európai Unió, Nyugat-Németország, Puja Frigyes, Románia, Szergej Matvejevics Styemenko, Szlovákia, Szocializmus, Szovjetunió, Varsó, Vasfüggöny, Wojciech Jaruzelski, 1955, 1969, ..., 1976, 1991, 1999, 2004. Bővíteni index (4 több) »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Varsói Szerződés és Albánia · Többet látni »
Alekszej Innokentyjevics Antonov
Alekszej Innokentyjevics Antonov (oroszul: Алексей Иннокентьевич Антонов; Hrodna, 1896. szeptember 15. – Moszkva, 1962. június 18.) szovjet–orosz katonatiszt, hadseregtábornok.
Új!!: Varsói Szerződés és Alekszej Innokentyjevics Antonov · Többet látni »
Andrej Antonovics Grecsko
Andrej Antonovics Grecsko (Golodajevka, 1903. október 17. – Moszkva, 1976. április 26.) szovjet marsall, a Szovjetunió kétszeres Hőse.
Új!!: Varsói Szerződés és Andrej Antonovics Grecsko · Többet látni »
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Új!!: Varsói Szerződés és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Új!!: Varsói Szerződés és Észtország · Többet látni »
Brezsnyev-doktrína
Leonyid Brezsnyev A Brezsnyev-doktrína a Szovjetunió egyik külpolitikai alapelve, illetve geopolitikai elmélete volt, mely a szovjet szövetségi rendszer egyben tartása érdekében a szocialista országok szuverenitásának határait jelölte ki.
Új!!: Varsói Szerződés és Brezsnyev-doktrína · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Varsói Szerződés és Bulgária · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Varsói Szerződés és Csehország · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Varsói Szerződés és Csehszlovákia · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Varsói Szerződés és Egyesült Királyság · Többet látni »
El nem kötelezett országok
Az el nem kötelezett országok mozgalma eredetileg azokat az országokat tömörítette, amelyek nem csatlakoztak egyetlen nagy hatalmi-katonai (USA vagy Szovjetunió vezette) tömörüléshez sem.
Új!!: Varsói Szerződés és El nem kötelezett országok · Többet látni »
Für Lajos
Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21. – Budapest, 2013. október 22.) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.
Új!!: Varsói Szerződés és Für Lajos · Többet látni »
Február 25.
Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.
Új!!: Varsói Szerződés és Február 25. · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Varsói Szerződés és Franciaország · Többet látni »
Ivan Sztyepanovics Konyev
Ivan Sztyepanovics Konyev (oroszul: Иван Степанович Конев; Logyejno, 1897. december 28. – Moszkva, 1973. május 21.) a Szovjetunió marsallja és katonai vezető a második világháborúban.
Új!!: Varsói Szerződés és Ivan Sztyepanovics Konyev · Többet látni »
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Új!!: Varsói Szerződés és Július 1. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Varsói Szerződés és Jugoszlávia · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Varsói Szerződés és Kapitalizmus · Többet látni »
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
Emlékbélyeg a 40. évfordulón (1989) Megfigyelő A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.
Új!!: Varsói Szerződés és Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Varsói Szerződés és Közép-Európa · Többet látni »
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Új!!: Varsói Szerződés és Kelet-Európa · Többet látni »
Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ; angolul: Collective Security Treaty Organization, CSTO;, Organyizacija Dogovora o kollektyivnoj bezopasznosztyi, ODKB) volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetség.
Új!!: Varsói Szerződés és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete · Többet látni »
Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij
Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij (Varsó (Velikije Luki?), 1896. december 21. – Moszkva, 1968. augusztus 3.), lengyel származású szovjet katonatiszt, a Szovjetunió és Lengyelország marsallja, illetve Lengyelország honvédelmi minisztere.
Új!!: Varsói Szerződés és Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Varsói Szerződés és Lengyelország · Többet látni »
Lettország
Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában.
Új!!: Varsói Szerződés és Lettország · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Varsói Szerződés és Litvánia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Varsói Szerződés és Magyarország · Többet látni »
Május 14.
Névnapok: Bonifác + Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.
Új!!: Varsói Szerződés és Május 14. · Többet látni »
Március 12.
Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.
Új!!: Varsói Szerződés és Március 12. · Többet látni »
Március 29.
Névnapok: Auguszta + Augusztina, Baracs, Barancs, Bercel, Bertold, Bertolda, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás, Kirill, Lestár.
Új!!: Varsói Szerződés és Március 29. · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Varsói Szerződés és Moszkva · Többet látni »
Nagy Imre (miniszterelnök)
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Varsói Szerződés és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Új!!: Varsói Szerződés és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »
Németh István (történész)
Németh István (Sárvár, 1945. június 7. – Budapest, 2020. december 14.) történész, professor emeritus, az ELTE BTK Történeti Intézet és az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanára.
Új!!: Varsói Szerződés és Németh István (történész) · Többet látni »
Németország újraegyesítése
NDK keleten Németország újraegyesítését (Deutsche Wiedervereinigung) 1990.
Új!!: Varsói Szerződés és Németország újraegyesítése · Többet látni »
Nemzeti Néphadsereg
Az ''NVA'' díszőrsége Kelet-Berlinben A Nemzeti Néphadsereg a Német Demokratikus Köztársaság hadereje volt.
Új!!: Varsói Szerződés és Nemzeti Néphadsereg · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Varsói Szerződés és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
Nyugat-európai Unió
A szervezet 1993-ig használt zászlaja A Nyugat-európai Unió (röviden NYEU) nemzetközi szervezet volt, amit az 1948-as brüsszeli szerződés 1954.
Új!!: Varsói Szerződés és Nyugat-európai Unió · Többet látni »
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Új!!: Varsói Szerződés és Nyugat-Németország · Többet látni »
Puja Frigyes
Puja Frigyes (Battonya, 1921. február 2. – Budapest, 2008. július 5.) politikus, külügyminiszter.
Új!!: Varsói Szerződés és Puja Frigyes · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Varsói Szerződés és Románia · Többet látni »
Szergej Matvejevics Styemenko
Szergej Matvejevics Styemenko (Urjupinszk, Orosz Birodalom, 1907. február 20. – Moszkva, 1976. április 23.) szovjet vezérkari tiszt, a vezérkar főnöke (1948. november – 1952. június), a Varsói Szerződés főparancsnoka (1968 – 1976), hadseregtábornok (1948 – 1952; 1968-tól haláláig).
Új!!: Varsói Szerződés és Szergej Matvejevics Styemenko · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Varsói Szerződés és Szlovákia · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Varsói Szerződés és Szocializmus · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Varsói Szerződés és Szovjetunió · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Varsói Szerződés és Varsó · Többet látni »
Vasfüggöny
el nem kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődött Albánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között. Légifelvétel a berlini falról (1989) A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
Új!!: Varsói Szerződés és Vasfüggöny · Többet látni »
Wojciech Jaruzelski
Wojciech Witold Jaruzelski Kurów, Lengyelország, 1923.
Új!!: Varsói Szerződés és Wojciech Jaruzelski · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Varsói Szerződés és 1955 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Varsói Szerződés és 1969 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Varsói Szerződés és 1976 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Varsói Szerződés és 1991 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Varsói Szerződés és 1999 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Varsói Szerződés és 2004 · Többet látni »
