Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Asztalos István (író), Avantgárd, Bartalis János, Börtönbüntetés, Benedek Elek (író), Bolyai Farkas Líceum, Bolyai Tudományegyetem, Csehi Gyula, Dacia Könyvkiadó, Duna-delta, Igaz Szó, Izsák József, Karcolat, Kántor Lajos (irodalomtörténész), Kós Károly (építész), Kecskemét, Kemény János (író), Kerekes György (szerkesztő), Kismonográfiák (könyvsorozat), Korunk, Kovács György (író), Kuncz Aladár, Magyarok, Magyarország, Makkai Sándor, Marosvásárhely, Marosvécs, Március 22., Méliusz József, November 21., Páskándiné Sebők Anna, Romániai Magyar Írók sorozat, Sőni Pál, Sipos Domokos, Szamosújvári vár, Székely János (költő), Szőcs István (író), Szőcs Kálmán, Szentimrei Jenő, Tanulók Könyvtára, Tanulók Könyvtára (Ifjúsági Kiadó), Utunk, 1927, 1956-os forradalom, 1970-es évek, 2004.
Asztalos István (író)
Asztalos István (Mikeszásza, 1909. augusztus 28. – Kolozsvár, 1960. március 5.) erdélyi magyar író, publicista.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Asztalos István (író) · Többet látni »
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Avantgárd · Többet látni »
Bartalis János
Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő, a szabadvers egyik első magyar művelője.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Bartalis János · Többet látni »
Börtönbüntetés
A börtönbüntetés a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Börtönbüntetés · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Bolyai Farkas Líceum
A Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyar tannyelvű középiskola Marosvásárhelyen; a Bolyai Farkas utca 3.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Bolyai Farkas Líceum · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Csehi Gyula
Csehi Gyula (Szatmár, 1910. november 26. – Kolozsvár, 1976. június 21.) erdélyi magyar irodalomesztéta, kritikus.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Csehi Gyula · Többet látni »
Dacia Könyvkiadó
Dacia Könyvkiadó a romániai könyvkiadás 1970-ben történt átszervezése során Kolozsvárt létesült vállalat; a nagy múltú kolozsvári könyvkiadás hagyományait felelevenítve az irodalom, a művelődés és a tudomány helyi eredményeinek országos szintű és igényű közvetítését tűzte ki céljául román, magyar és német nyelvű kiadványaival.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Dacia Könyvkiadó · Többet látni »
Duna-delta
A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Duna-delta · Többet látni »
Igaz Szó
Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Igaz Szó · Többet látni »
Izsák József
Izsák József, Isák (Sepsiszentgyörgy, 1921. augusztus 1. – Marosvásárhely, 2004. június 23.) erdélyi magyar irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Izsák Balázs apja.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Izsák József · Többet látni »
Karcolat
A karcolat (vagy rajz) a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja (mint például ma a riport).
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Karcolat · Többet látni »
Kántor Lajos (irodalomtörténész)
Kántor Lajos (írói álneve Köves László) (Kolozsvár, 1937. augusztus 7. – Kolozsvár, 2017. július 22.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Többet látni »
Kós Károly (építész)
Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kós Károly (építész) · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kecskemét · Többet látni »
Kemény János (író)
Báró magyargyerőmonostori Kemény János István (Pittsburgh, USA, 1903. szeptember 5. – Marosvásárhely, 1971. október 13.) író, költő, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926).
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kemény János (író) · Többet látni »
Kerekes György (szerkesztő)
Kerekes György (Lupény, 1933. január 25. –) magyar műfordító, szerkesztő.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kerekes György (szerkesztő) · Többet látni »
Kismonográfiák (könyvsorozat)
Kismonográfiák – az Ifjúsági Könyvkiadó által 1968-ban indított s 1970-től a kolozsvári Dacia Könyvkiadó által folytatott sorozat.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kismonográfiák (könyvsorozat) · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Korunk · Többet látni »
Kovács György (író)
Kovács György (Küsmöd, 1911. április 27. – Marosvásárhely, 1990. október 21.) erdélyi magyar író, közíró, politikus.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kovács György (író) · Többet látni »
Kuncz Aladár
Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Kuncz Aladár · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Magyarország · Többet látni »
Makkai Sándor
Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Makkai Sándor · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Marosvásárhely · Többet látni »
Marosvécs
Marosvécs (románul Brâncovenești, németül Wetsch) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Marosvécs · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Március 22. · Többet látni »
Méliusz József
Méliusz József (Temesvár, 1909. január 12. – Bukarest, 1995. december 5.) erdélyi író, költő, műfordító, Méliusz Anna férje.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Méliusz József · Többet látni »
November 21.
Névnapok: Olivér + Amál, Amália, Iliász, Kolumbán, Mária, Ria, Rúfusz.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és November 21. · Többet látni »
Páskándiné Sebők Anna
Páskándiné Sebők Anna, P. Sebők Anna (Kolozsvár, 1943. szeptember 28. – Budapest, 2022. május 6.) kultúrtörténész, író, filmrendező, Páskándi Géza felesége.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Páskándiné Sebők Anna · Többet látni »
Romániai Magyar Írók sorozat
A Romániai Magyar Írók sorozat 1961-ben az Irodalmi Könyvkiadótól indított és 1970-től a Kriterion Könyvkiadó által folytatott könyvsorozat akkor már több mint négy évtizedes múltra visszatekintő romániai magyar irodalom maradandó értékeit közvetítette.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Romániai Magyar Írók sorozat · Többet látni »
Sőni Pál
Sőni Pál (Nagyvárad, 1917. január 21. – Kolozsvár, 1981. október 14.) erdélyi magyar író, kritikus, irodalomtörténész.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Sőni Pál · Többet látni »
Sipos Domokos
Sipos Domokos (Dicsőszentmárton, 1892. augusztus 4. – Dicsőszentmárton, 1927. december 22.) erdélyi magyar költő, író.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Sipos Domokos · Többet látni »
Szamosújvári vár
A börtöntemető kápolnája A szamosújvári vár, azaz a 2015-ben is működő szamosújvári börtön műemlék épület Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Szamosújvári vár · Többet látni »
Székely János (költő)
Székely János (Torda, 1929. március 7. – Marosvásárhely, 1992. augusztus 23.) a 20. század második felében a magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Székely János (költő) · Többet látni »
Szőcs István (író)
Beke Györggyel (j). Kabán József felvétele Szőcs István (Marosvásárhely, 1928. augusztus 2. – Kolozsvár, 2020. szeptember 10.) Aranytoll díjas erdélyi magyar író, újságíró, kritikus, műfordító, művelődéstörténész.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Szőcs István (író) · Többet látni »
Szőcs Kálmán
Szőcs Kálmán (Marosvásárhely, 1942. szeptember 18. – Marosvásárhely, 1973. augusztus 20.) erdélyi magyar költő, újságíró.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Szőcs Kálmán · Többet látni »
Szentimrei Jenő
Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Szentimrei Jenő · Többet látni »
Tanulók Könyvtára
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tanulók Könyvtára (Ifjúsági Kiadó).
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Tanulók Könyvtára · Többet látni »
Tanulók Könyvtára (Ifjúsági Kiadó)
Tanulók Könyvtára a bukaresti Ifjúsági Kiadó által 1953-ban indított és egészen 1992-ig megjelent sorozat, célja az általános és középiskolai magyar nyelv- és irodalomoktatás számára kötelező és ajánlott műveket biztosítani olcsón és nagy példányszámban.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Tanulók Könyvtára (Ifjúsági Kiadó) · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és Utunk · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és 1927 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és 1956-os forradalom · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és 1970-es évek · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Varró János (irodalomtörténész) és 2004 · Többet látni »
