Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Akindzsi, Baranya vármegye, Bejler-bej, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Buda (történelmi település), Budapest, Dráva, Drinápoly, Dunántúl, Eszék, Esztergom, Habsburg–török háború (1540–47), Horvátok, Horvátország, Ispán, Július 10., Július 7., Június 12., Június 21., Június 22., Június 23., Kanizsa ostroma (1543), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Május 24., Március 28., Nagykanizsa, Nádasdy Tamás (nádor), Náhije, Oszmán Birodalom, Pasa, Pécs, Perényi Péter (koronaőr), Pozsega, Rumélia, Siklós, Szakály Ferenc, Száva, Székesfehérvár, Szerémség, Szerbia, Szlavónia, Szultán, Törökök, Tolna megye, Valpó, Zrínyi Miklós (hadvezér), 1543, ..., 1984. Bővíteni index (1 több) »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Akindzsi · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Baranya vármegye · Többet látni »
Bejler-bej
A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Bejler-bej · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Belgrád · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Budapest · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Dráva · Többet látni »
Drinápoly
#ÁTIRÁNYÍTÁS Edirne (település).
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Drinápoly · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Dunántúl · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Eszék · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Esztergom · Többet látni »
Habsburg–török háború (1540–47)
Az 1540–47-es Habsburg–török háború az Oszmán Birodalom háborúja Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország ellen.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Habsburg–török háború (1540–47) · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Horvátország · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Ispán · Többet látni »
Július 10.
Névnapok: Amália + Alma, Almanda, Amál, Amilla, Bekény, Bekes, Elma, Engelbert, Január, Kanut, Kenese, Melina, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Szilvána, Szilvánusz, Ulrik.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Július 10. · Többet látni »
Július 7.
Névnapok: Apollónia + Apol, Apolka, Bandó, Bódog, Brendon, Cirill, Cirilla, Donald, Donát, Donáta, Donátó, Évald, Félix, Kasztor, Kíra, Kirill, Metód, Odiló, Odó, Olinda, Vilibald.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Július 7. · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Június 12. · Többet látni »
Június 21.
A nyári (a déli félgömbön téli) napforduló napja, az évben ekkor a leghosszabb (a déli félgömbön a legrövidebb) a nappal.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Június 21. · Többet látni »
Június 22.
Névnapok: Paulina + Akács, Ákos, Albin, Albina, Alvina, Horácia, Jósiás, Józsiás, Józsua, Józsué, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Lambert, Rozvita, Tamás, Tinka.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Június 22. · Többet látni »
Június 23.
Névnapok: Zoltán + Arszlán, Bea, Édua, Szidónia, Szulikó, Szulita, Szultána, Zdenka, Zolna, Zolta, Zoltána.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Június 23. · Többet látni »
Kanizsa ostroma (1543)
Kanizsa ostroma 1543 kora tavaszán zajlott le, amit a boszniai pasa, Ulema vezetett.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Kanizsa ostroma (1543) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Magyarország · Többet látni »
Május 24.
Névnapok: Eliza, Eszter + Csepel, Godvin, Hanka, Hanna, Jamina, Jana, Mária, Marióra, Miléna, Simeon, Simon, Sion, Szaffi, Szimóna, Szimonett, Szimonetta, Szofi, Szófia, Vanessza, Vásti, Véta, Vince, Zsófi, Zsófia.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Május 24. · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Március 28. · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Nagykanizsa · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Náhije
Az Oszmán Birodalom kisebb közigazgatási területe, a szandzsák része, adózási és gazdasági (a magyar járásoknak megfelelő) egysége.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Náhije · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pasa
Kara Musztafa pasa (1634–1683) Mohamed Ali pasa (1769–1849) A pasa (törökül Paşa, magyarosan basa) az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság, cím volt.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Pasa · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Pécs · Többet látni »
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »
Pozsega
Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Pozsega · Többet látni »
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Rumélia · Többet látni »
Siklós
Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Siklós · Többet látni »
Szakály Ferenc
Emléktáblája Szekszárdon Szakály Ferenc (Zalaegerszeg, 1942. október 28. – Budapest, 1999. július 6.) magyar történész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Szakály Ferenc · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Száva · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Székesfehérvár · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Szerémség · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Szerbia · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Szlavónia · Többet látni »
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Szultán · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Törökök · Többet látni »
Tolna megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tolna vármegye.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Tolna megye · Többet látni »
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Valpó · Többet látni »
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és 1543 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Valpó ostroma (1543) és 1984 · Többet látni »
